A felejtés természetes folyamat, amely az életkor előrehaladtával növekszik. A felejtés a mentális állapot fenntartását is szolgálja Egészség, mert nem emlékszünk mindarra, amit látunk, hallunk, íz, szag és érezni.
Mi a felejtés?
A felejtés természetes folyamat, amely az életkor előrehaladtával növekszik. Két elmélet létezik az elfelejtésről: Az egyik feltételezi, hogy az idő múlásával minden kép és tárolt információ elhalványul, és végül teljesen eltűnik. Ez azt jelentené, hogy az idő múlásával többet felejtünk el. Ez az elmélet nem bizonyított. A második azt mondja, hogy elfelejtjük, mert bizonyos dolgokat érdekesebb és új benyomások borítanak. A régi információkhoz való hozzáférés ekkor egyre nehezebbé válik. Számos agy régiók felelősek emlékezet, főleg a prefrontális kéreg (frontális lebeny) és az hippocampus Az hippocampus tárolásra szolgál emlékezet tartalom. Az elülső lebeny a agy linkek emlékezet az érzelmi értékelések tartalma. Az egyének memóriateljesítménye nagymértékben változhat, és függ az életkortól, az edzettségtől és a tanulási hajlandóságtól. 20 éves korig például folyamatosan javul a memória teljesítménye. 30 éves kor után fokozatosan csökken és képes vezet az időskori memóriaproblémákra. A memóriát balesetek, ill agy sebészet. Az a tény, hogy elfelejtünk valamit, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tartalom visszavonhatatlanul elveszett az emlékezetben. Néha újjáéleszthetők, csak „eltemették” őket. A legfontosabb ingerek megkönnyítik a memóriában lévő információkhoz való hozzáférést. A memória művészek ezt a tudást magukévá teszik, és például a számokat képekkel kombinálják, hogy jobban emlékezzenek a tartalomra.
Funkció és feladat
A felejtés természetes folyamat, és gyakran történik a nap folyamán és mindenkivel. Elfelejtjük, hogy a fontosra tudjunk koncentrálni. A felejtés azonban azt is jelentheti, hogy elveszíti a mentális vagyonát, és ezáltal a valósághoz való kapcsolódását, ahogyan ez bizonyos agybetegségek esetében is előfordul. Különböző elméletek vannak a felejtés funkciójáról és folyamatáról. A felejtés egyszer fordul elő, mert a megfigyelés és a dolgok megjegyzése között eltelt egy bizonyos idő. Minden szó, minden érzés és gondolat rögzül az emlékezetünkben. Az emlékezet ereje nélkül tudatunk csak kiválasztott pillanatokból állna. A felejtés megvéd bennünket az inger túlterhelésétől is, mert ha minden információra emlékeznénk, egyáltalán nem lennénk képesek feldolgozni. A mai napig nem igazán sikerült megfejteni agyunk nyelvét. 100 milliárd idegsejtből áll, amelyek összekapcsolódva sűrű idegsejt-hálót képeznek. Amikor a idegsejt gerjeszt egy inger, amely eléri, elektromos impulzus továbbítódik a szomszédos sejtbe. Amint megtudunk valami újat és rögzítjük a memóriában, ezek az idegsejtek közötti kapcsolatok megerősödnek, sűrűbbé és erősebbé válnak. Minél gyakrabban ismételjük meg ezt, annál erősebbé válik a hálózat. Ennek ellenére az emlékezés folyamata olyan, mint egy rejtvény. Sok hiányosságot találgatás pótol. De a felejtés az egyén fizikai állapotától is függ feltétel és az agyi erő. Minél erősebb az érzelmi részvétel, annál hosszabb ideig tárolják az információkat. A pozitív hangulathoz kapcsolódó benyomások jobban emlékeznek, mint a kevésbé megható benyomásokra. A memória nagyon jól képezhető, és ezáltal a visszahívási arány jelentősen megnövelhető.
Betegségek és betegségek
A memóriakapacitás az a tudás, amelyet tudatosan és tudattalanul reprodukálhatunk (például biciklizhetünk vagy gépelhetünk). A feledékenységet számos hatás fokozza. Például, feszültség a felejtés legnagyobb kockázati tényezője egy egészséges embernél. A feszültség hormon A kortizol vélhetően károsítja a memóriáért felelős idegsejteket. A hypothalamus felelős az előállításáért A kortizol. Egy mechanizmus biztosítja ezt túl sokat A kortizol nem engedik szabadon és állandó feszültség bekövetkezik. A depresszió, ez az ellenőrzési mechanizmus nem működik. Egyre több kortizol áramlik az agyba, ami állandó stresszhez és a memória teljesítményének csökkenéséhez vezet. A memóriáért felelős agyi területek károsodása esetén az emberek is csak nagyon rövid ideig tárolhatnak információkat. A hyppocampus károsodása súlyos amnézia. A betegség típusától függően a rövid távú vagy a hosszú távú memória érintett. A memóriára gyakorolt hatás nagymértékben változik, és javulhat vagy súlyosbodhat attól függően, hogy az agy melyik területét érinti. E területek nélkül a múlt tudatos felidézése nem lehetséges. Az okok súlyosak lehetnek alkohol visszaélés, agyfertőzés vagy agytrauma. Van egy fordított helyzet is, amely betegség vagy baleset vezet nagyon jó memóriára. Ez azonban ritka, és például néhány embernél megfigyelhető autizmus, akik fényképes emlékkel vannak felruházva. Idős korban a memória egyre kevesebb új információt tárol. Elmebaj a legszembetűnőbb betegség, amelyet agyi változások kísérnek és memória elvesztését, és az előrehaladott stádiumokban halálhoz vezet. A betegség három szakaszra oszlik, amelyek mindegyike akár hét évig is tarthat. Bizonyos esetekben a szenvedők már nem emlékeznek a nevükre, és fokozatosan elfelejtik a legegyszerűbb cselekedeteket. Például már nem tudják, hogy a kanalat hozzák a száj amikor eszik. Ha depresszió meggyógyul, a normál memória is visszatér. De ellentétben depresszió, memória elvesztését in demencia betegek visszafordíthatatlan.
