Dopaminhiány: tünetek
A dopamin az egyik legfontosabb transzmitter az agyban. Az úgynevezett dopaminerg idegsejtekben (neuronokban) képződik a tirozin aminosavból, és biztosítja a mozgások célzott irányítását. Ha a mozgásimpulzusok nem, vagy dopaminhiány miatt csak nagyon lassan terjednek, a következő tünetek jelentkezhetnek:
- Remegés (remegés)
- Izommerevség (rigor)
- Bizonytalan járás és testtartás (testtartási instabilitás)
- Az akaratlagos motoros készségek lassulása (bradikinézia)
A dopamin hiánya pusztító következményekkel járhat az agy úgynevezett jutalmazási rendszerére és más fontos agyi funkciókra is. A dopamin nemcsak a memóriában játszik központi szerepet, hanem a mentális egészségben is. Ha a dopaminreceptorok már nem stimuláltak kellőképpen, a motiváció, a késztetés és a figyelem szenved. Hasonló tünetek jelentkeznek kábítószerrel való visszaélés után is, ha a receptorokat korábban elárasztották dopaminnal, és ezért kevésbé érzékenyen reagálnak utána:
- depresszió
- A vágy és a késztetés hiánya (anhedonia)
- Figyelemhiányos zavar
Az agyon kívül a dopamin a hasban és a vesében lévő erek kitágulását okozza, és elősegíti a vérkeringést. A szimpatikus idegrendszert is stimulálják és szabályozzák. A súlyos dopaminhiány lehetséges következményei ezeken a területeken tehát
- Nyelési zavarok
- ellenőrizetlen izzadás
- A hólyag ürítésének rendellenességei
Dopaminhiány: okai
A dopaminhiányt az agy dopaminerg neuronjainak halála okozhatja, ami csökkenti a neurotranszmitter termelődését. Ha a neuronok több mint fele elpusztult, megjelennek a dopaminhiány első tünetei. Ezt Parkinson-szindrómának vagy Parkinson-kórnak nevezik, más néven „rázkódásos betegségnek”. A nők és a férfiak egyaránt érintettek. Az előfordulási csúcs 50 és 60 év között van.
A kábítószer-használat dopaminhiányt is okozhat: A kábítószerekkel, például a kokainnal való visszaélés a dopamin újrafelvételének rövid távú gátlásához vezet, így a neurotranszmitter hosszabb ideig hatékony. Emiatt a receptorok túlstimulálódnak, sőt néha le is bomlanak, hogy a szervezet megvédje magát a felesleges dopamintól. Ha a dopaminszint ismét csökken, akkor a receptoroknak nagyobb mennyiségű transzmitterre van szükségük a stimulációhoz, ami relatív dopaminhiányt eredményez. Ugyanakkor kevesebb receptor áll rendelkezésre a jel továbbítására. Ez nyugtalansággal és ingerlékenységgel járó elvonási tünetekben nyilvánul meg.
Fontos az is, hogy elegendő aminosavat vigyünk be az élelmiszerekből, ezért az alultápláltság vagy a koplalás is dopaminhiányhoz vezethet.
Dopaminhiány: hosszú távú következmények
A jelenlegi tanulmányok szerint Parkinson-kórban a dopaminerg neuronok pusztulását nem lehet megállítani, így a klinikai kép egyre súlyosabbá válik, és további tünetek is hozzáadódnak. A kezdeti mozgászavarokhoz például depresszív hangulatok és demencia is társul. Speciális gyógyszeres kezelésre van szükség az érintett betegek dopaminhiányának kompenzálására.
Feltételezhető, hogy a dopaminhiány a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD) egyik oka is lehet. A jelenlegi tanulmányok szerint még nem tisztázott, hogy a mesterséges dopamin beadása mennyiben segíthet az érintetteken.
Dopaminhiány: mit lehet tenni ellene?
Az L-dopa a dopamin prekurzora, amely a véráramon keresztül bejuthat az agyba. A Parkinson-kórban szenvedő betegek egyik legfontosabb helyettesítője. Fiatalabb betegeknél a dopaminszerű anyagokat részesítik előnyben. A neurotranszmitter idő előtti lebomlását ugyanakkor további gyógyszeres kezeléssel megakadályozzák.
A kiegyensúlyozott étrend megteremti a kiegyensúlyozott dopamin egyensúly alapját. A meditáció, a relaxációs gyakorlatok vagy a jóga is segít helyreállítani a stressz vagy megerőltetés okozta dopaminhiányt.
