Mi az övsömör elleni oltás?
Az övsömör elleni vakcina megvédi a beoltottakat az övsömör (herpes zoster) kitörésétől. Ezt a betegséget a varicella zoster vírusok okozzák, amelyek első megfertőződéskor bárányhimlőt okoznak, majd a szervezetben maradnak, és később egy másik betegséget is okozhatnak: övsömört.
Az oltás a legtöbb beoltott embert megkíméli a bőrkiütéstől és a hetekig vagy hónapokig tartó fájdalomtól.
Olvasson többet a herpes zoster okairól, tüneteiről és következményeiről az övsömörről szóló cikkben.
Az övsömör elleni vakcina
Az övsömör elleni oltáshoz (herpes zoster vakcináció) a Robert Koch Intézet Oltási Állandó Bizottsága (STIKO) elhalt vakcinát javasol. Az övsömör kórokozójának egy specifikus komponensét tartalmazza, amely az immunrendszert specifikus antitestek termelésére serkenti.
Övsömör elleni védőoltás: milyen mellékhatások fordulhatnak elő?
Az övsömör elleni oltás a Tot vakcinával biztonságosnak tekinthető. A vakcina jóváhagyására végzett vizsgálatok nem mutattak bizonyítékot súlyos mellékhatásokra vagy autoimmun betegségek előfordulására az oltás következtében.
Körülbelül minden tizedik beoltott embernél jelentkeznek helyi reakciók az injekció beadásának helyén (fájdalom, bőrpír, duzzanat) és/vagy általános tünetek, például fejfájás, izomfájdalmak, láz vagy fáradtság. Néha a nyirokcsomók is megduzzadnak. Időnként ízületi fájdalom is előfordul.
Az övsömör elleni vakcina ezen mellékhatásai azt mutatják, hogy a szervezet reagál az elhalt vakcinára. Általában egy-három nap múlva elmúlnak.
Milyen gyakran kell beadni az oltást?
Ha Ön legyengült immunrendszerben szenved, a legjobb, ha megbeszéli kezelőorvosával, hogy mikor van itt a két övsömör elleni védőoltás. Ez különösen igaz, ha immunhiányát orvosi kezelés (például kemoterápia vagy kortizonterápia) okozza.
Túl korán adták be a második övsömör elleni vakcinát?
Néha a második övsömör elleni vakcinát véletlenül kevesebb, mint két hónappal az első vakcinaadag után adják be. Akkor nincs immunvédelem. A kívánt vakcinavédelem megteremtése érdekében a korai második övsömör elleni oltást a rendszer az első vakcinadózisnak számítja. Legkorábban két, de legkésőbb hat hónappal később következik a következő övsömör elleni védőoltás.
Túl későn adták be a második övsömör elleni védőoltást?
Övsömör elleni védőoltás: kinek ajánlott?
Az övsömör elleni védőoltás különösen hasznos az idősebbek számára, mivel ők sokkal nagyobb valószínűséggel kapnak herpesz zostert, mint a fiatalok. Különösen a súlyos alapbetegségben szenvedők vagy (akár betegség, akár kemoterápia következtében) gyenge immunrendszerben szenvedők vannak veszélyben: ők nemcsak hajlamosabbak az övsömörre, hanem gyakrabban alakulnak ki súlyos lefolyásúak is. és szövődmények.
Emiatt a STIKO szakértői az alábbi embercsoportoknak javasolják az övsömör elleni védőoltást az országban elpusztult vakcinával:
- Minden 60 év feletti ember
- Minden 50 év feletti ember, aki veleszületett vagy szerzett immunhiányban vagy alapbetegségben szenved (pl. HIV, cukorbetegség, rheumatoid arthritis, szisztémás lupus erythematosus, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, COPD, asztma, krónikus veseelégtelenség)
Övsömör elleni védőoltás: kit nem szabad beoltani?
- Az oltóanyag bármely összetevőjével szembeni ismert allergia esetén.
- Ha allergiás reakciók jelentkeztek az övsömör elleni vakcina első adagja után
- Ha valakinek jelenleg akut, súlyos, lázas betegsége van (akkor az oltást későbbre halasztják)
- Terhesség és szoptatás alatt
- Gyermekeknél
Mennyire hatékony az övsömör elleni védőoltás?
Mind az övsömör betegséget, mind a tartós idegfájdalmat (herpetikus neuralgia, zoster utáni fájdalom) jól megelőzi az ajánlott holt vakcina. 92 százalékos védelmet nyújt az övsömör és 82 százalékos védelmet a posztherpetikus neuralgia ellen 50 éves és idősebb emberek számára.
Az oltásvédettség az életkorral némileg csökken: például azok az emberek, akik 70 évesek vagy idősebbek voltak az oltáskor, körülbelül 90 százalékban védettek az övsömörrel szemben.
Övsömör elleni oltás: Mi még fontos
Az oltás nem alkalmas övsömör, illetve késői hatásainak (például posztherpetikus neuralgia) kezelésére!
Védőoltás ismert bárányhimlő betegség nélkül?
Vannak, akik nem tudják, hogy volt-e valaha bárányhimlőjük, ezért fennáll az övsömör kockázata. A bárányhimlővírusok azonban nagyon fertőzőek. Ezért azt feltételezik, hogy szinte minden 50 év feletti, Európában nőtt embernek volt már valamikor bárányhimlője, és így magában hordozza a kórokozót. Az övsömör elleni védőoltás ezért akkor is értelmes, ha nem biztos a korábbi bárányhimlő fertőzésben.
Halott oltás élő oltás után?
Néhány idős ember már megkapta az élő övsömör elleni védőoltást – annak korlátozott hatékonyságával és hatástartamával. Számukra lehetőség van az övsömör elhalt oltásában is. Az élő és elpusztult övsömör elleni vakcina között azonban legalább két hónapnak kell lennie.
Övsömör elleni oltás: költségek
Az övsömör elleni védőoltás egészségbiztosítási juttatás: Az elhunytak oltásának költségeit a törvényes egészségbiztosító fedezi azon személyek számára, akiknek a STIKO az oltást javasolja. A legtöbb magán egészségbiztosító az övsömör elleni védőoltást is fizeti.
Hiányzik az övsömör elleni vakcina: ki kapja meg?
Néha megfogyatkoznak a vakcinák. Ez az övsömör elleni védőoltást is érintheti, például válság idején, amikor ellátási hiány van. Ha meg szeretné tudni, mit tesznek az orvosok, amikor az övsömör elleni oltóanyag-ellátás hiánya lép fel, olvassa el a Vakcinahiány című cikkünket.
