Atheroma (faggyúciszta): okok, tünetek, kezelés

Atheroma: Leírás

Az orvosok az atheromát „dudornak” nevezik, amelyet egy bőrréteg vesz körül, amely főleg bőrsejtekkel és zsírral van tele. Az ilyen feltöltött üregeket a bőr alatti sejtszövetben, amelyek a mirigy elzáródása miatt alakulnak ki, retenciós cisztáknak is nevezik – jelen esetben trichilemmal cisztáról („hajgyökér-hüvely cisztáról”) van szó. A köznyelvben az aterómát zabzsáknak is nevezik.

Különbség az epidermoid cisztától

Esetenként az úgynevezett epidermoid cisztát atheromának is nevezik. Ezek a borsó-szilva nagyságú göbök szintén hajgyökerekből, de legfelső részükből (infundibulum) fejlődnek ki. Főleg hámozott kanos anyagot tartalmaznak, amelyek egymásra vannak rétegezve. Az „igazi” atheroma viszont főleg nagyon zsíros anyaggal van tele.

Atheroma: tünetek

Az atheromák általában egy-két centiméter átmérőjűek. Azonban tyúktojás méretűre duzzadhatnak – ritka esetekben akár teniszlabda méretűre is. A nagyobb cisztákban a rajtuk lévő bőr jelentősen széthúzódik. Emiatt az itt növekvő szőrszálak távolabb állnak egymástól, vagy teljesen hiányoznak. Egyes esetekben szürke vagy fekete pont látható az atheroma felületén.

Gyulladás esetén az atheroma területén a bőr kipirosodik, megduzzad, érintés, enyhe nyomás fájdalmat okoz. Ha az atheroma kapszula belsejében is genny gyűlik össze, az tályog.

Atheroma: Okok és kockázati tényezők

A faggyúmirigy kiválasztó csatornáját egy bizonyos területen, az úgynevezett isthmusban elzárhatják például apró zsírkristályok vagy bőrsejtek. A faggyú ekkor már nem tud szabadon kifolyni, de a mirigy tovább termeli. Fokozatosan felhalmozódik a faggyú, és a hajgyökér egy kerek „buborékba” pumpálódik fel – atheroma alakul ki.

Atheroma: vizsgálatok és diagnózis

Az atheromát általában háziorvos vagy bőrgyógyász diagnosztizálja. A páciens anamnézisének (anamnézisének) összegyűjtésére irányuló első konzultáció során megkérdezi az érintettet, például, hogy mióta áll fenn a ciszta, nem okoz-e fájdalmat, és vannak-e vagy voltak-e más „csomók”.

Azt, hogy „valódi” atheroma (trichilemmal ciszta) vagy epidermoid ciszta van-e jelen, néha csak a „dudor” műtéti eltávolítása és a laboratóriumi finomszöveti (szövettani) vizsgálat után lehet biztosan megállapítani. Szövettani vizsgálat is fontos annak tisztázására, hogy nem rosszindulatú daganatról van-e szó.

Atheroma: Kezelés

Távolítsa el az atheromát

A bőrgyógyász általában járóbeteg alapon, helyi érzéstelenítésben távolítja el az atheromát. A beavatkozás során az orvos gondoskodik az atheroma elvágásáról a kapszulával és a hozzá tartozó kiválasztó csatornával együtt. Ha részei a bőrben maradnak, nagy a kockázata annak, hogy az atheroma visszatér.

Amikor az atheroma begyullad

Bakteriális fertőzés esetén az atheroma megduzzad, kipirosodik, melegnek érzi magát, tapintásra fáj. Ha a genny egyre gyakrabban gyűlik össze a cisztában, és nem tud kifolyni, tályog alakul ki. Ez minden esetben orvosi kezelést igényel. Gyakran az orvos ezután antibiotikumot is használ a kezelésre.

Atheroma: a betegség lefolyása és prognózisa

Elvileg egy atheroma műtéti eltávolítása után egy másik atheroma is kialakulhat ugyanott. Ha azonban az eljárást szakszerűen végezték el, ennek kockázata kicsi.