Mi az agyvér?
A nagyagy vagy a végagy alkotja az emberi agy fő részét. Egy jobb és egy bal feléből (félgömbből) áll, a kettőt a rúd (corpus callosum) köti össze. A rúdon kívül más (kisebb) kapcsolatok (commissure) is vannak a két agyfél között.
A nagyagy külső felosztása
A két agyfélteke négy lebenyre osztható:
- Elülső lebeny vagy homloklebeny (lobus frontalis)
- Parietális lebeny vagy parietális lebeny (lobus parietalis)
- halántéklebeny vagy halántéklebeny (lobus temporalis)
- Okcipitális lebeny vagy occipitalis lebeny (lobus occipitalis)
A két agyfélteke felülete diószerűen barázdált, így jelentősen megnagyobbodott. A számos agytekervényt (gyri) barázdák (sulci) határolják el egymástól.
A nagyagy belső szerkezete
Az agykéreg vastagsága két és öt milliméter közötti. Az izokortexből (vagy neocortexből) és az alatta lévő allocortexből áll. Az izokortex hat rétegből áll, és az agykéreg körülbelül 90 százalékát teszi ki. Az allocortex fejlődésileg idősebb és háromrétegű szerkezetű. Az allocortex fejlődésileg legrégebbi részét paleokortexnek nevezik. A valamivel fiatalabb archicortexszel együtt alkotja az allocortexet.
Az agykéreg neuronok milliárdjainak sejttesteiből (beleértve a piramissejteket is) és gliasejtekből áll. A neuronok minden irányban hosszú vetületekkel (axonokkal) rendelkeznek. Az agyvelő ezekből az idegsejt-folyamatokból áll, amelyek lehetővé teszik a kommunikációt még távoli sejtekkel is.
Mi a nagyagy funkciója?
Azonban nem minden inger éri el az agykérget. Egyes információkat nagyon gyorsan dolgoznak fel anélkül, hogy az „alsó” agyi régiókban elérnék a tudatot. Például a légzés központi szabályozása a medulla oblongata-ban (megnyúlt gerincvelő vagy utóagy) történik.
Mindegyik agyfélteke speciális feladatokra specializálódott: a bal agyi területek általában a nyelvnek és a logikának adnak otthont, míg a jobb agyféltekében a kreativitás és az irányérzék.
Homunculus (agy)
Az agykéregnek különböző motoros és szomatoszenzitív területei vannak, amelyek meghatározott testrészekhez vannak hozzárendelve. Ezáltal a szomszédos testrészek „leképeződnek” a szomszédos agyterületekre. Ez egy kicsi, méretben torz ember modelljét eredményezi, amelyet homunculusnak neveznek.
A különböző agyi területek működése
A neocortex többek között a tanulás, a beszéd és a gondolkodás képességét, valamint a tudatot és a memóriát tartalmazza.
A parietális lebenyben vagy a nagyagy parietális lebenyében található a testérzékelési szféra, amelyet a bőrből és az izmokból kiinduló szenzoros pályák képviselnek, amelyek a thalamuson keresztül a parietális lebeny elsődleges érzőkérgi mezőibe jutnak. A másodlagos érzékeny kérgi mezők az elsődleges kérgi mezőkből származó érzetek emlékeit tárolják.
A halántéklebenyben vagy a halántéklebenyben az elsődleges hallóközpont, a hallópálya vége a külső felületen fekszik. Hátulról kapcsolódik a másodlagos hallóközpont, a hallási memóriaközpont. A hallóközpont egyes részei a fülön keresztül az agyba áramló állandó hangáradatból ismert hangokat keresnek, és ennek megfelelően osztályozzák azokat.
A halántéklebenyben és bizonyos mértékig a parietális lebenyben található a Wernicke terület, amely különösen fontos a beszéd megértéséhez. A Wernicke és a Broca területek alkotják az agy nyelvi központját.
Hol található a nagyagy?
A nagyagy a koponyafej alatt található. A homloklebeny az elülső üregben, a halántéklebeny a középső üregben található.
Milyen problémákat okozhat a nagyagy?
A nagyagy betegségeinek és sérüléseinek változatos következményei lehetnek, attól függően, hogy a nagyagy hol található, és milyen súlyos a károsodás.
A frontális agy motoros központjainak irritációja görcsöket (kortikális epilepsziát) okoz, és ezeknek a központoknak a pusztulása kezdetben a test másik oldalán lévő izmok bénulásához (hemiplegia) vezet. A későbbiekben a szomszédos és/vagy az ellenkező oldali agymezők vehetik át a funkciót.
Ha Broca területe megsérül, a beteg általában még mindig érti a beszédet, de nehezen tud önállóan szavakat és mondatokat alkotni. Enyhébb esetekben az érintett személyek továbbra is staccato távirat stílusban tudnak kommunikálni.
Ha a parietális lebeny elsődleges érzékeny kérgi mezői sérülnek, érzéstelenítés, érzéketlenség következik be. A másodlagos érzékeny agykérgi mezők sérülései agnóziát okoznak - a tárgyak tapintással történő észlelésének képtelenségét. A bal oldalon, ahol a karakterek jelentését tároló olvasási központ található, zavarok olvasási képtelenséget eredményeznek (alexia).
A nagyagy temporális lebenyében a másodlagos hallóközpont zavara ahhoz vezet, hogy a korábbi benyomásokra már nem emlékeznek, így a szavakat, hangokat, zenét nem értik (ún. léleksüketség).
Az agykéreg egyes körzeteinek a látóközpont (agy) területén daganat vagy szélütés következtében bekövetkező pusztulása látótérvesztéshez vezet. A nagyagy mindkét oldalán található látókéreg teljes pusztulása úgynevezett corticalis vakságot eredményez – az érintett személyek vakok, bár retinájuk és látópályájuk sértetlen. A legjobb esetben is meg tudják különböztetni a fényt a sötéttől, és felismerik a mozgási ingereket.
Ha az agyban az occipitalis lebenyben lévő másodlagos látóközpont (agy) megsemmisül, lélekvakság következik be. Az érintett személyek nem tudják újra felismerni a tárgyakat, mert a memória kialszik, és a korábbi optikai benyomásokkal való összehasonlítás már nem lehetséges.
