Szédülés hajlításkor

Bevezetés

A szédülés hajlításkor olyan szédülés, amely akkor fordul elő, amikor a testhelyzet gyorsan hajlított helyzetbe változik. A szédülést az esetek többségében úgy írják le forgási szédülés és az érintett személyek úgy érzik, mintha körhintán ülnének. Ennek számos oka lehet. A leggyakoribb az úgynevezett jóindulatú pozicionális szédülés, amelyben a szerv rendellenessége egyensúly hamis információkat okoz a test helyzetéről a testnek agy. De más okok, például gyenge vér forgalomba hozatalára is lehetőség van.

Okok

A lehajláskor a szédülés előfordulásának számos oka lehet. A legtöbb esetben úgynevezett jóindulatú pozicionálásról van szó szédülés. Támadásokban fordul elő, amikor a test helyzete hirtelen megváltozik, és ezért a lehajlás tipikus szédülésének oka.

Továbbá a szédülés fordulhat elő a fej, például az ágyban. Ennek oka a szerv szervének funkcionális rendellenességében rejlik egyensúly. Ez az úgynevezett fülkövek lazulását okozhatja, ami az egyensúly szerve hogy helytelen információkat küldjön a test helyzetéről a agy.

A. Egyéb betegségei az egyensúly szerve okként is lehetségesek, de korántsem olyan tipikusak, mint a jóindulatúak pozicionális szédülés. További lehetséges okok a keringési rendszer gyengülése. Sokféle típus létezik, de egyikük sem jellemző rá szédülés amely közvetlenül a lehajláskor következik be. Lehetséges okai a vér nyomásbeállítás helyzet megváltoztatása, hipoglikémia vagy helytelenül beállított állapot esetén vércukor, vénás elégtelenség vagy a gyógyszeres kezelés mellékhatásai.

Kísérő körülmények

Ha felálláskor szédülés jelentkezik, akkor ezt meg kell különböztetni a tényleges hajlítás okozta szédüléstől, mivel az okok általában nagyon különbözőek. A szédülést felálláskor leggyakrabban az alkalmazkodás elmulasztása okozza vér nyomás a testhelyzet változására. Ez hirtelen beesést okoz vérnyomás, ami a fej és a agy hogy néhány másodpercig túl kevés vérrel látják el.

A szédülés ennek a vérhiánynak a megnyilvánulása, és általában csak néhány másodpercig tart. Ha lehajlás és felnézés után szédülés lép fel, számos oka lehet, akárcsak maga a hajlítás, de a leggyakoribb a jóindulatú helyzet szédülés. Ebben az esetben meglazulnak az úgynevezett fülkövek az egyensúly szerve, amelynek során az egyensúlyi szerv hibás információi továbbjutnak az agyban.

Ezt a rendellenességet általában szédülés jelentkezik, amikor a fej vagy a helyzet megváltozik. Ezért ez az ok nagy valószínűséggel akkor fordul elő, amikor szédülés jelentkezik, miközben lehajol és újra felnéz. Ennek egyéb jele például a szédülés előfordulása, amikor az ágyban megfordul.

Ha lehajláskor, majd hátrafelé nézve szédülés jelentkezik, két fő oka van. Jóindulatú pozicionális szédülés mint az egyensúlyi szerv betegségét a szédülés hirtelen megjelenése jellemzi, amikor a fej helyzetét megváltoztatja. Ezért gyakran szédüléses varázslatokhoz vezethet ilyen helyzetekben.

Egy másik gyakori ok ilyen körülmények között az ideg beszorulása a nyaki gerinc területén. Ezt például feszültség okozhatja, és a tünetek mértékétől függően visszatérő szédüléshez vezethet. Ez a téma érdekes lehet Ön számára is:

  • Szédülés a feszültségek miatt