Ageusia: okok, típusok, kezelés

Ageusia: Leírás

Az Ageusia kifejezés az orvosok által az ízérzékelés kudarcának leírására szolgál. Ez a rendkívül ritka ízzavar (dysgeusia) három altípusra osztható:

Teljes ageusia: Ez alatt az ízlelés képességének teljes elvesztését értjük, vagyis az érintettek már egyáltalán nem kóstolhatnak meg semmit.
funkcionális ageusia: Az ízlelés képessége nagyon egyértelműen korlátozott.
részleges ageusia: Az érintett személyek már nem érzékelnek bizonyos ízeket (pl. édes).

Összességében az ízlelési zavarok ritkábbak, mint a szaglászavarok. Azonban rendkívül kellemetlenek és nyomasztóak lehetnek az érintettek számára. Hiszen az étel élvezéséhez normális ízérzékre van szükség.

Így alakul ki az ízlés

Ízlelőbimbók: Az ízérzékelés „érzékszervei”. Egy embernek több ezer ízlelőbimbója van a nyelv és a szájpadlás területén. Lehetővé teszik, hogy különbséget tegyünk öt különböző íz között: édes, savanyú, keserű, sós és umami (japánul sós-fűszeres).
specifikus agyidegek: Az összesen tizenkét agyideg közül három felelős az ízérzésért (VII, X és IX). Ez a három idegpálya vezeti az információt az ízlelőbimbóktól az agyba.
Agy: Az agyban az ízlelőbimbókból érkező információk összefolynak, feldolgozódnak, és így csak ízként érzékelik.

Milyen egyéb formái vannak az ízlelés zavarának?

Hipogeusia	csökkent ízérzékenység a fiatal, egészséges alanyokhoz képest
Hipergeusia	túlérzékeny ízérzékelés fiatal, egészséges alanyokhoz képest
Parageusia	az ízérzékelés megváltozott érzékelése (pl. az édes keserűnek érzékelhető)
Phantogeusia	Ízérzések érzékelése ingerforrás nélkül (pl. megmagyarázhatatlan fémes íz a szájban). Más néven „ízlelési hallucináció”.

Ageusia: Okok és lehetséges betegségek

Az Ageusia lehet epiteliális, ideges és/vagy központi. Ez azt jelenti, hogy az ízérzékelés három állomása (ízlelőbimbók a szájnyálkahártyában – agyidegek – agy) közül legalább az egyikben az érintett ízérzékelése zavart szenved. Ennek lehetséges okai sokrétűek. Ide tartoznak például:

Fertőzések, mint például influenzaszerű fertőzés (megfázás), influenza, arcüreggyulladás, covid-19 vagy szájnyálkahártya-fertőzések baktériumok vagy gombák által
Sjögren-szindróma és a szájszárazság egyéb okai
pszichiátriai betegségek, például depresszió
diabetes mellitus
hypothyreosis
máj- és vesebetegségek
agyi gyulladás (encephalitis) vagy agyidegek (neuritis)
Agydaganatok
Traumás agyi sérülés
Epilepszia
sclerosis multiplex
Az agysejtek pusztulásával összefüggő betegségek (neurodegeneratív betegségek), pl. Alzheimer-kór
Gyógyszerek, pl. antidepresszánsok, klórhexidin (pl. szájöblítőként a szájnyálkahártya vagy az íny gyulladására), terbinafin (gombás fertőzések kezelésére szolgáló gyógyszer), citosztatikumok (kemoterápiás gyógyszerek)
Sugárterápia a fej és a nyak területén, pl. gégerák esetén
Műtétek, pl. fülműtét vagy a palatális mandulák eltávolítása (mandulaműtét)
érintkezés mérgező anyagokkal (beleértve a nikotint és az alkoholt)
rossz szájhigiéné

Néha nem lehet okot találni az ízlelés zavarára. Ezután idiopátiásnak nevezik.

Ageusia: Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha az ízérzés hiányzik (ageusia) vagy más módon megváltozik (hipogeusia, parageusia stb.), ez egy korábban fel nem fedezett egészségügyi rendellenességre utalhat. Az ízlelés zavarának okaként meglehetősen ártalmatlan okok és veszélyes betegségek egyaránt előfordulhatnak.

Aki azt gyanítja, hogy ízlelési zavara van, ne habozzon, hanem menjen el háziorvoshoz. Ő képes lesz felmérni, hogy szükség van-e további szakértői felvilágosításra.

Ageusia: Mit csinál az orvos?

Az ízlelési zavarok (például ageusia) első kapcsolati pontja a háziorvos. Kezdeti felmérést a beteg kórelőzményének részletes interjú (anamnézis) felvételével, fizikális és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésével tud végezni.

Szükség esetén szakemberhez – fül-orr-gégész szakorvoshoz – irányítja a beteget. Az ageusia (gyanús) okától függően más szakemberek is felkereshetők, például neurológus (idegspecialista) vagy radiológus (röntgenspecialista).

Orvosi anamnézis (anamnézis)

Az orvoslátogatás elején részletes megbeszélés zajlik a páciens és az orvos között, amely fontos információkkal szolgálhat az ízérzészavar okáról. Orvosa különféle kérdéseket fog feltenni Önnek. Például:

Már egyáltalán nem kóstol semmit (ageusia), vagy az ízérzés más módon megváltozik?
Mióta van ízzavarod?
Az ízlelési zavar hirtelen jelentkezett, vagy fokozatosan?
Az ízlelési zavar mindig jelen van, vagy csak időszakosan?
Az ízlelési zavaron kívül a szaglásoddal is vannak problémáid?
Szed valamilyen gyógyszert? Ha igen, melyiket?
Dohányzol? Iszol alkoholt? Mennyi minden esetben és mióta?
Van-e már fennálló állapota (például diabetes mellitus, autoimmun betegségek)?
Volt már fejsérülése a múltban?
Kapott-e/kezelnek Önt rák kezelésére sugár- vagy kemoterápiával?
Az ízlelési zavarokon kívül van-e egyéb tünete, mint például szédülés, látászavarok, fejfájás vagy érzékszervi zavarok a karjában vagy a lábában?

Fizikális vizsgálat

A következő lépésben az orvos alaposan megvizsgálja a szájat, az orrot és a torkot. Ez kimutathatja az ageusia számos nyilvánvaló okát, például a gyulladást. Ezenkívül az orvos megtapintja a nyirokcsomókat a fej és a nyak területén. Ha megduzzadnak, az többek között gyulladásos betegségre utalhat.

Mivel az ageusia oka néha a koponyaidegekben vagy az agyban keresendő, az orvos orientáló neurológiai vizsgálatot is végez: Egyszerű tesztekkel állapítják meg, hogy előfordulhat-e agyideg- vagy agyműködési hiány.

Ízlelési tesztek

A klasszikus ízlelési mérés keretein belül a különböző ízű (édes, savanyú stb.) tesztoldatok egymás után adhatók be – például cseppek formájában a nyelvre vagy permetező oldatként a szájba – az általános ( globális) ízfunkció (az egész szájban). A betegnek meg kell próbálnia helyesen azonosítani őket.

Lehetőség van egy-egy ízesítő oldat különböző hígításainak (koncentrációinak) tesztelésére is. Ez nem csak abban segít, hogy a páciens felismerje-e a különböző ízeket, hanem a hígítás alapján azt is meghatározza, hogy az ízérzet mennyire jó az adott ízhez (intenzitásbecslés).

A regionális kóstolóképesség tesztelésének másik módja az elektrogustometria. Ez azt jelenti, hogy nagyon alacsony áramot kell alkalmazni a nyelv felületére. Irritálja az ízlelőbimbókat (mint egy ízesítőszer), és így általában savanyú vagy fémes ízérzékelést vált ki a páciensben. Ezután a nyelv minden felére külön meghatározzák az ízérzékelési küszöböt – azaz a legalacsonyabb ingert (a legalacsonyabb áramerősség formájában), amely ízérzékelést vált ki a páciensben.

További vizsgálatok

Az ízérzékelés ezen specifikus tesztjein kívül gyakran más vizsgálatok is szükségesek az ageusia (vagy más ízérzékelési zavar) okának azonosításához. Ezek közé tartozik, de nem kizárólagosan:

Vérvizsgálatok, például ha vitamin-, cink- vagy vashiány, fel nem ismert cukorbetegség, májbetegség vagy fertőzés gyanúja merül fel (a kórokozók elleni specifikus antitestek keresése)
A nyáltermelés mérése
a nyelv és a szájnyálkahártya biopsziájának (szövetminták) finomszöveti (kórszövettani) vizsgálata
fogászati vizsgálat

terápiákkal

Ízlelési zavarok, például ageusia esetén a kezelés a kiváltó októl függ. Általában türelem kell a betegtől. A kóstolórendszer kiemelkedően magas a sérülés utáni spontán helyreállási képességével. Ha azonban az ízlelési zavar oka nem egyszerű megfázás vagy hasonlóan átmeneti és ártalmatlan, a gyógyulás hosszú ideig (általában hónapokig vagy akár évekig) is eltarthat.

Íme néhány példa az ageusia okozó terápiás lehetőségeire:

Vas- vagy vitaminhiány esetén az orvos megfelelő kiegészítőket írhat fel a kompenzációra. Pajzsmirigy alulműködés esetén is szükséges a pótkészítmény – azaz a pajzsmirigyhormonok hiányát pótló hormonkészítmény.
Ha gyógyszeres kezelés okozza az ageusiát, a kezelőorvos javasolhatja a készítmény leállítását – lehetőség szerint – vagy másik készítményre való átállást.
Ha egy gyógyszer cinkhiányt okozott, ami viszont ízzavart okoz, hasznos a cinkkészítmény. Az ízlelési zavarok egyéb eseteiben néha cinkbevitel is javasolt, bár a hatékonyság itt nem mindig bizonyított.
Ha egy daganatos betegség ízzavart, például ageusiát vált ki, konzervatív, gyógyszeres kezelés, sugárkezelés vagy műtét javasolt.
Az ageusiával vagy más ízérzészavarral összefüggő egyéb alapbetegségeket (például cukorbetegség, sclerosis multiplex stb.) szintén szakszerűen kell kezelni.

Ageusia: Mit tehetsz te magad

Néhány funkcionális ageusiában szenvedő embernek még mindig van egy kis maradék észlelése az ízingerekre. Különösen számukra lehet hasznos az ételek fűszerezése. Általánosságban elmondható, hogy tanácsos egészségesen, változatosan táplálkozni, hogy megelőzzük a hiányosságokat, amelyek viszont ronthatják az ízérzékelést.

Aki az ageusia miatt túl keveset eszik és ezért már sokat fogyott, az menjen táplálkozási tanácsadóhoz.

Minden ízlelési zavar esetén tanácsos tartózkodni a nikotintól és egyéb, az ízlelés képességét rontó anyagoktól. Kezelőorvosa tud erről részletesebb tanácsot adni.

Ügyeljen a megfelelő szájhigiéniára (rendszeres fogmosás, fogselyem stb.). Ez segít megelőzni a fertőzéseket (pl. baktériumok vagy gombák), amelyek károsíthatják a nyálkahártyát (és ezáltal az ízlelőbimbókat is).