Mi a látóideg?
A retinához hasonlóan a látóideg is az agy része. Körülbelül négy-öt centiméter hosszú, és a szem látólemezénél (discus nervi optici) kezdődik. Ez egy fehéres, korong alakú terület a szem hátsó részén, ahol a retina (retina) idegvégződései összefonódnak, és létrehozzák a látóideget. Ott, a szem hátsó pólusán van egy körülbelül három és fél milliméteres nyílás, amelyen keresztül a látóideg áthalad a sclerán (a szem fehér sclera).
Azonban nem csak a retina idegvégződései gyűlnek össze a látókorongban (szemben), hanem ott is, ahol a retina erei belépnek és kilépnek a központban található mélyedésben. Emiatt ezen a ponton nincs látás (nincs fotoreceptor). Az orvosok ezért a „vakfoltról” is beszélnek.
A retina perifériás területéről származó idegrostok szintén a látóidegben helyezkednek el a perifériás területen. A központi retina területéről és a makulából (a legélesebben látó terület) származó rostok a látóideg belsejében futnak. A látóideg minden idegrostját védő mielinhüvely veszi körül.
Látóideg csomópont
Az agyalapi mirigy előtti koponyaüregben a két szem látóidegei egyesülve látóideg csomópontot (optic chiasm) alkotnak. A két látóideg idegrostjai azonban csak részben kereszteződnek: a retina középső (nazális) feléből érkező rostok kereszteződnek; a külső (temporális) retina területekről érkező rostok nem keresztezik egymást.
Ez azt jelenti, hogy keresztezés után mindkét szem bal retina féltekéjéből a rostok a bal agyféltekébe, a jobb oldali retina féltekéből pedig a jobb agyféltekébe kerülnek.
A két látóideg keresztezése után az orvosok „tractus opticus”-ról beszélnek.
A látóideg funkciója elsősorban a retinát érő elektromágneses (fény) impulzusok továbbítása az agykéreg látóközpontjába. Ott a szemből érkező információt képpé dolgozzák fel.
Az optikai traktus egyes rostjai a pupillareflex szempontjából is fontosak: Normális esetben mindkét pupilla egyforma széles. Amikor erősebb fény éri az egyik szemet, a pupilla nemcsak abban a szemben szűkül, hanem egyidejűleg a másik, nem megvilágított szemben is.
Milyen problémákat okozhat a látóideg?
A tractus opticus területének károsodása esetén mindkét szemben a retina érintett felében látótérkiesés (scotoma) lép fel (homonim hemianopsia). Az optikai chiasma károsodása heteronim hemianopsziát eredményez: A látótér elvesztése mindkét szem oldalsó felét (a halánték felé), vagy a középső felét (az orr felé) érinti.
A látóideggyulladás (a látóideg gyulladása) látáskárosodáshoz vezet, és vaksághoz is vezethet.
A látóideg atrófiájában a látóideg rostok elvesznek – vagy csak az egyik látóidegben, vagy mindkét látóidegben. Ez történhet például sérülés vagy látóideggyulladás eredményeként, vagy gyógyszeres kezelés, nikotin vagy alacsony minőségű alkohol eredményeként. A megnövekedett nyomás (pl. daganatos betegség vagy „hydrocephalus” esetén) a látóideget is károsíthatja oly módon, hogy az idegrostok elhalnak.
