Rák immunterápia: módszer, előnyök, kockázatok

Mi az immunterápia?

A rák elleni immunterápia különféle eljárásokból és hatóanyagokból áll, amelyek segítik a szervezet saját immunrendszerét a rák ellen irányítani. Az immunonkológia tehát a rákterápia negyedik pillérét jelenti – a műtét, a sugárterápia és a kemoterápia mellett.

Nem alkalmas minden beteg számára

A rák immunterápiáját általában csak akkor alkalmazzák, ha a hagyományos kezelés sikertelen volt. Hogy mennyire sikeres, az sok tényezőtől függ. Ezek egyike a rák típusa. Két példa:

Áttétes nem-kissejtes tüdőrák esetén az immunterápia átlagosan több hónappal meghosszabbítja a betegek életét. Előrehaladott rosszindulatú melanoma esetén azok a betegek, akik egyébként nagy valószínűséggel gyorsan meghalnának, akár több évet is nyerhetnek.

Immunterápia: sejtbiológiai háttér

Normális esetben a beteg és elavult testsejtek maguktól elpusztulnak. Az orvosok ezt a programozott sejthalált apoptózisnak nevezik. A rákos sejtek különbözőek. Továbbra is osztják és pótolják az egészséges szöveteket.

Az immunterápia részeként a fehérvérsejteket (leukocitákat) serkentik, hogy a rákos sejteket ártalmatlanná tegyék: a T-sejteknek és a természetes ölősejteknek – a limfociták alcsoportjának két képviselőjének – ugyanúgy kell küzdeniük a rákkal, mint a behatoló kórokozókkal.

A rákos sejtek becsapják az immunrendszert

Bár az immunsejtek felismernek más rákos sejteket, manipulálják vagy gyengítik az immunrendszert – például azáltal, hogy felszínükön gátló jelzőmolekulákat mutatnak be a T-sejteknek, így azok többé nem támadnak.

Immunterápia – egyensúly az aktiválás és a mértéktartás között

A rákos sejtek ezért nagyon különböző szabályozási mechanizmusokat alkalmaznak az immunrendszer becsapására. A tudósok az „immunmenekülési mechanizmusok” kifejezés alatt foglalják össze a különféle stratégiákat. Ennek megfelelően az immunterápia különböző megközelítései is léteznek a rákos sejtek sebezhetővé tételére:

Immunterápia citokinekkel

Például az immunrendszer aktivitása fokozható az interleukin-2 segítségével. Az interferon viszont lelassítja a sejtek növekedését és osztódását – beleértve a rákos sejteket is.

Hátránya: Az immunterápia újabb módszereihez képest a citokinek nem fejtenek ki célzott hatást. Csak néhány daganattípussal sikeresek.

Immunterápia monoklonális antitestekkel

Az antitestek Y alakú fehérjemolekulák, amelyek pontosan egy sejt specifikus antigénjéhez kötődnek. Megjelölik a beteg sejteket és a kórokozókat (például a baktériumokat) az immunsejtek számára, hogy el tudják távolítani azokat. A pontosan illeszkedő antitestek mesterségesen is előállíthatók.

Másrészt a monoklonális antitesteket immun-onkológiai terápiaként is használják: ha egy daganatsejthez kötődnek, ez egy jel az immunrendszer számára, hogy megtámadja azt. A monoklonális antitestek arra is használhatók, hogy célzott citotoxinokat vagy radioaktív anyagokat küldjenek a rákos sejtekbe, és ezek elpusztuljanak.

És van még egy lehetséges alkalmazás: a monoklonális antitestek immunterápiaként hatnak bizonyos jelátviteli útvonalak gátlásával, amelyek fontosak a tumor növekedéséhez. Vannak olyan immunterápiás antitestek is, amelyek megakadályozzák a daganatot ellátó erek képződését.

Hátránya: A monoklonális antitesteket alkalmazó immunterápia csak olyan daganatok esetén működik, amelyeknek nagyon specifikus felületi jellemzői vannak, amelyek egészséges sejtekben nem, vagy alig fordulnak elő. Még akkor is, ha a daganat erekkel rosszul van ellátva vagy nagyon nagy, a kezelés gyenge hatást fejt ki, mivel nem éri el elegendő antitest a célt.

Immunterápia terápiás rákvakcinákkal

Kutatások folynak például olyan daganatvakcinákkal kapcsolatban, amelyek célja, hogy az immunrendszert ráébresszék a specifikus tumorantigénekre. A tumorantigéneket például nagy számban elő lehet állítani laboratóriumban, majd „rákvakcinaként” beadják a betegeknek – abban a reményben, hogy az immunrendszerük felismeri és megtámadja ezeket az antigéneket a meglévő daganatsejteken.

A dendritesejtes terápia során a dendrites sejteket kivonják a szervezetből, és laboratóriumi körülmények között olyan antigénekkel látják el őket, amelyek specifikus rákos sejtekre jellemzőek, és egyébként nem fordulnak elő a szervezetben. Ezeket a „felfegyverzett” immunsejteket azután be lehet adni a páciensnek, hogy felgyorsítsák az immunrendszer rák elleni harcát – legalábbis az ötlet így megy.

A CAR T-sejtes terápiára való felkészülés során a betegek fénykemoterápiát kapnak. Ez nemcsak a rákos sejteket, hanem a T-sejteket is eltávolítja. Ez növeli a későbbi CAR-T sejtterápia hatékonyságát.

Hátránya: Eddig mérsékelt a siker. Még nem hagytak jóvá daganat elleni védőoltást a rák kezelésére; néhány jelöltet azonban legalább klinikai vizsgálatok során használnak. A dendritesejtes terápia szintén nem szabványos a rákkezelésben. A rendkívül összetett és költséges CAR-T sejtterápia jelenleg csak a rák bizonyos formáiban szenvedő betegek számára lehetséges.

Immunterápia immunkontroll-gátlókkal

Egyes daganatok aktiválhatják ezeket az immunellenőrző pontokat, azaz kiválthatják fékező funkciójukat: olyan molekulákat hordoznak a felületükön, amelyek illeszkednek bizonyos T-sejt-receptorokhoz, amelyek kikapcsoló gombként működnek. Érintkezéskor a T-sejt inaktiválódik, és nem hat a rákos sejt ellen.

Ennek ellensúlyozására az immunellenőrzési pont gátlók használhatók – a rákos sejtek kritikus felszíni molekuláit elfoglalva ismét feloldják a „féket”. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban nem tudják működtetni a T-cellák kikapcsoló gombjait. Ennek eredményeként a T-sejtek felléphetnek ellenük.

Mikor történik az immunterápia?

Jelenleg csak a rák bizonyos formáira léteznek megfelelő immunonkológiai gyógyszerek. Ezek egy részét csak tanulmányok keretében adják be. A rák immunterápiájára eddig kifejlesztett hatóanyagok és alkalmazási területeik közé tartozik

Monoklonális antitestek – az immunterápia ezen formája a következő rákformák esetén jöhet számításba, például:

  • emlőrák
  • colorectalis rák
  • Non-Hodgkin-limfóma (NHL)
  • Nem kissejtes tüdőrák (a tüdőrák egyik formája)
  • Vese rák
  • Leukémia ("vérrák")
  • Mielóma multiplex (plazmacitóma)

Checkpoint inhibitorok – többek között a következő daganatformák kezelésére állnak rendelkezésre:

  • Malignus melanoma (fekete bőrrák)
  • Vesesejtes rák (vesesejtes karcinóma)

Citokinek – az alkalmazási területek közé tartozik

  • Bőr rák
  • leukémia
  • vesesejtes rák

A CAR-T sejtterápia bizonyos non-Hodgkin limfóma és leukémia esetén alkalmazható.

Mit csinálsz az immunterápiával?

Milyen kockázatokkal jár az immunterápia?

A rák elleni küzdelem kíméletes módon a mai napig aligha volt lehetséges. Az immunterápia tehát mellékhatásokkal is járhat. Ezek azonban eltérnek a kemoterápia által okozott mellékhatásoktól. Például a betegeknek általában nem hullik ki a hajuk.

A citokinek, például az interferon alkalmazása influenzaszerű tüneteket, például lázat, fáradtságot, étvágytalanságot és hányást okozhat. Az interferon az idegrendszerre is hatással van. Egyes esetekben depressziót és zavartságot okozhat ezen az úton.

Mire kell figyelnem immunterápia után?

Még ha az immunterápiák kifejezetten a rákos sejtek ellen irányulnak is, jelentős mellékhatásokkal járhatnak. Emiatt a rák elleni immunterápiát mindig erre szakosodott központokban kell végezni. Ha ezt követően bármilyen tünetet észlel, mindig beszélje meg kezelőorvosával. Különösen akkor, ha az immunrendszer túl erősen aktiválódik, fontos az egyensúly gyors helyreállítása az immunterápia során.