Az észlelés az észlelés lépéseinek ismert, beleértve az észlelés tartalmát is. Az észlelés tehát magában foglalja az öntudatlan folyamatokat, például az ingerek szűrését és értékelését, valamint a tudatos folyamatokat, például az érzékelés osztályozását és értelmezését. Az észlelési rendellenességeknek pszichés vagy fizikai okai lehetnek.
Mi az észlelés?
Az észlelés az észlelés lépéseinek ismert, beleértve az észlelés tartalmát. Az észlelés tehát magában foglalja az öntudatlan folyamatokat, például az ingerek szűrését és értékelését, valamint a tudatos folyamatokat, például az érzékelés osztályozását és értelmezését. Az emberi percepciót számos részfolyamat jellemzi. Az érzékelő sejtek az érzékelés első példányai. A külső világból vagy a saját testünkből származó ingerek eljutnak ezekhez a receptorokhoz, akciós potenciálokká alakulnak át, és afferens idegpályákon keresztül jutnak a központi idegrendszer. Egyáltalán nem minden ingert dolgozunk fel. Az érzékelés olyan szűrőrendszerekkel működik, amelyek védelmet nyújtanak az inger túlterhelésével szemben. Egyáltalán csak releváns ingerek érhetik el az emberi tudatot. Középen idegrendszer, az ingereket integrálják, összeadják, rendezik és az utolsó lépésben értelmezik. Az észlelés folyamata magában foglalja az emberi percepciós folyamat összes allépését. A tágabb meghatározásban az észlelés az észlelés tartalmára is utal, amely az értékelési és szűrési folyamatok miatt mindig szubjektív. Egy bizonyos helyzet felfogása soha nem felel meg objektív benyomásnak, hanem csak a valóság szubjektált részleges aspektusának. Az észlelés ezáltal felvázolja azokat az egyedi lépéseket, amelyek a valóság ezen részleges aspektusát az emberi tudatban előidézik.
Funkció és feladat
Az észlelések az egyéni érzékelés vagy az információfeldolgozás öntudatlan folyamataiból állnak. Az egyén tudatában ezek a folyamatok képzelt képeket adnak az észlelt részleges aspektusokról. Az észlelés tehát az észlelések kiválasztásának, strukturálásának és osztályozásának akaratlan és tudattalan módjához vezet. Az észlelés tehát a külső környezet helyzeteinek szelektív-szubjektív felsorolásának felel meg. Az észlelés szubjektív tartalmával együtt a kifejezés az érzékszervi érzékelés neurofiziológiai alapjaira utal. Az észlelés mentális feldolgozása megfelel a figyelem irányításának, a megismerés értelmében felismerésnek, megítélésnek és alávetésnek. Az érzékelés azonban magában foglalja az érzékelés feldolgozása során bekövetkező tudattalan és érzelmi folyamatokat is, amelyek a szenzáció kifejezés alatt foglalhatók össze. Kifejezésként az érzékelést először a Stoa-ban alkalmazták a tiszta és tévedhetetlen érzékelés jelölésére. René Descartes a perceptio ab imaginatione et a sensibus fogalmát fogadta el, ami a képzelet és az érzékek segítségével történő megragadást jelent. A kifejezés befolyásolta az empirizmust és az érzékiséget, és tágabb értelemben megfelelt az érzéki érzékelésnek. George Berkeley kitalálta a „lenni érzékelni” fogalmat, így magát az életet az érzékelés fogalmához köti. Gottfried Wilhelm Leibniz először egy kis érzékelés fogalmát használta, amely a tudatküszöb alatt jelentkezik. Immanuel Kant számára az észlelés a képzelet egyik alformája volt, amely megváltoztatja az egyén szubjektív állapotát. Johann Friedrich Herbarttal az észlelés fogalma fordulaton ment keresztül, mivel arra használta, hogy az érzékien érzékeltetések befogadására utaljon. A mai felfogásban egyrészt az észlelés magában foglalja az érzékelési láncot, és így egy bejövő ingerből, transzdukcióból, feldolgozásból, észlelésből, felismerésből és cselekvésből áll. Másrészt a mai kifejezés magában foglalja az észleltek megismerését is, és így magában foglalja a szűrőhatásokat, a kontextustól való függést és a tapasztalati hatást. Biológiai értelemben az érzékelés mind az érzéki információk és ingerek befogadásának és feldolgozásának, mind ezen ingerek feldolgozásának és értelmezésének felel meg. Az érzékszervi ingerek addig nem érzékelhetőek, amíg kognitív szubjektív feldolgozáson nem esnek át.
Betegségek és panaszok
Az észlelésnek csak akkor van klinikai jelentősége, ha kórosan megváltozik. Az ilyen változás oka lehet fiziológiai ok, de lehet tisztán pszichológiai is. A pszichológiai okok a torz észlelésre utalnak. Olyan betegségminták, mint a paranoia és depresszió olyanok jellemzik. Mivel az érzékelést szubjektív szűrők jellemzik, a kóros észlelések pszichológiai oka megfelelhet például traumatikus tapasztalatoknak. Az ingereket a korábbi tapasztalatok alapján szűrik és értelmezik. Az észlelés torzulása tehát megfelelhet például egy rendkívül pesszimista világképnek, amely elsősorban a valóságból származó rossz benyomásokat engedi bejutni az érintett személy tudatába, és ezáltal elősegíti depresszió. Az érzékelés torzulása állítólag bekövetkezik, amint az egyén szubjektív észlelése rendkívül eltér az objektív valóságtól. Az észlelés torzulása jellemzi például az olyan klinikai képeket, mint pl étvágytalanság. A zavart észlelés fiziológiai okai viszont elsősorban neurológiai rendellenességek vagy betegségek. Az érzékelés első példaként az érzékelő sejtek kapcsolódnak a centrumhoz idegrendszer afferensen keresztül idegek. Ha ezek az afferens idegpályák sérülnek trauma, daganatos betegség, gyulladás, vagy degeneráció, akkor érzéketlenség léphet fel. A bőrpéldául egy ilyen kellemetlen érzés a zavartnak felelhet meg hideg- lövésérzet vagy zsibbadás. Az afferens utak elváltozásai mellett a agy zavarhatja az ingerek feldolgozását is. Ilyen elváltozások eredhetnek például olyan betegségektől, mint pl sclerosis multiplex. A központi idegrendszeri stroke vagy daganatok szintén megváltoztathatják az észlelést, vagy akár lehetetlenné is tehetik. A fiziológiai észlelési rendellenességek néha a használat után is megjelennek szerek. Például néhány szerek olyan anyagokat tartalmaz, amelyek neurotranszmitterként aktívvá válhatnak. Hallucinációk különféle érzékszervi rendszerek kísérhetik tehát a droghasználatot. Ennek megfelelően az észlelés károsodásának okai sokfélék lehetnek, és mindig orvosi tisztázást igényelnek. E tisztázás során először meghatározzák, hogy a zavart észlelés fizikai vagy pszichológiai ok-e.
