Sárgaláz elleni védőoltás: kit érdemes beoltani?
A sárgaláz-oltás elvileg különösen fontos a helyi lakosság számára a sárgalázas vidékeken, hiszen a szúnyogcsípés általi átterjedéssel szemben még nagy odafigyeléssel sem garantálható száz százalékos védelem. Ha egy endémiás terület lakosságának körülbelül 60-90 százaléka be van oltva, a betegség kitörése megelőzhető.
A védőoltás azonban a sárgaláz endémiás területekre utazók számára is fontos. Egyes országokban még védőoltási kötelezettség is van: megfelelő igazolás nélkül nem utazhat ilyen országba (még tranzitban sem). A védőoltás azonban nem csak azokban az országokban javasolt, ahol kötelező, hanem minden olyan országban, ahol fennáll a sárgaláz fertőzés veszélye. Hogy mely országokban javasolt vagy kötelező a sárgaláz elleni védőoltás, azt utazási orvosától tudhatja meg.
A sárgaláz elleni oltás menete
A sárgaláz elleni védőoltás egy élő vakcinával végzett aktív oltás. Ez azt jelenti, hogy a szervezetbe legyengített sárgaláz vírusokat fecskendeznek be. Mivel a kórokozók legyengültek, általában nem tudnak sárgalázt okozni. A sárgaláz elleni oltást követő napokban a beteg immunrendszere antitesteket termel a vírusok ellen, és felveszi a harcot ellenük. Ily módon a szervezet saját védekező rendszere „megtanulja” elpusztítani a sárgaláz vírusait. A használt vakcina az úgynevezett 17D sárgaláz vakcina, amelyet több mint 70 éve alkalmaznak hatékonyan.
Milyen gyakran oltják be?
Az országspecifikus belépési követelmények azonban változhatnak. Ezért fontos, hogy a tervezett utazás előtt időben tájékozódjunk, és szükség esetén (tízévente) frissítsük az oltást.
Szakértők szerint az alábbi embercsoportok esetében is érdemes lehet tízévente megismételni az oltást. Ezek tartalmazzák:
- Gyermekek, akik az első oltás időpontjában még két éven aluliak voltak.
- Nők, akik terhesség alatt kaptak védőoltást.
- HIV-fertőzött egyének
- Azok a személyek, akik egyidejűleg kaptak MMR-oltást.
Hol történik az oltás?
A sárgaláz elleni oltás különlegessége, hogy csak speciális orvosok és engedéllyel rendelkező oltóközpontok adhatják be. Ezek az orvosok, akiknek többsége trópusi orvoslás specialistája, megkapják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) erre vonatkozó tanúsítványát, majd világszerte beadhatják a sárgaláz elleni védőoltást. Ez az egyetlen olyan védőoltás, amelyre ez a különleges követelmény vonatkozik.
Sokan félnek az oltás mellékhatásaitól vagy oltási reakcióitól. A sárgaláz vakcina mellékhatásai szerencsére ritkák, és a sárgaláz vakcina biztonságosnak és jól tolerálhatónak tekinthető. Ennek ellenére az orvosnak minden beteget szóban tájékoztatnia kell a sárgaláz vakcina lehetséges mellékhatásairól az oltás előtt.
Általában az influenzaszerű tünetek a sárgaláz elleni oltás után három-négy nappal jelentkezhetnek. A sárgaláz elleni vakcina ugyanis legyengített, de alapvetően működőképes vírusokat tartalmaz.
A sárgaláz elleni vakcina specifikus mellékhatása a csirke tojásfehérjére adott allergiás reakció. Ennek az az oka, hogy a sárgaláz elleni vakcina különösen gazdag csirke tojásfehérjében, és ezért súlyos allergiás reakciókat válthat ki a csirke tojásfehérjére allergiás emberekben.
Kit nem szabad beoltani?
Mivel élő oltásról van szó, a kifejezett immunhiányos (például AIDS miatt) szenvedők is csak kivételes esetekben kapjanak oltást. Ennek az az oka, hogy a normálisan működő immunrendszer fontos a vakcina elleni védelem kialakításához. Ráadásul az élő oltás immunhiány esetén beláthatatlan következményekkel járhat.
A 60 év felettiek esetében az orvosnak előzetesen mérlegelnie kell az oltás előnyeit és kockázatait is, mivel nagyon ritka esetekben súlyos vakcina mellékhatások léphetnek fel.
A terhes vagy szoptató nők és a kilenc hónaposnál fiatalabb csecsemők szintén nem kaphatnak védőoltást.
