Rövid áttekintés
- Leírás: Kapcsolat a gennyel telt, pl. gyulladt foggyökér által okozott üreg és a szájüreg között.
- Tünetek: Kezdetben az íny enyhe duzzanata, vörössége, valamint a fogat érő nyomásérzés alakul ki; idővel a fájdalom fokozódik, amíg a genny a fogsipolyon keresztül ki nem ürül a szájüregbe.
- Okok: A fogsipolyok oka általában a fog, a foggyökér vagy a foggyökér hegyének gyulladása.
- Prognózis: Ha időben kezelik, a gyógyulás esélye jó. Ha nem kezelik, a fogsipoly hosszú távon a fog elvesztéséhez és az állcsont károsodásához vezethet.
- Kezelés: A lehető legkorábban; kezelés antibiotikumokkal; a gyulladt gyökércsúcs eltávolítása, szükség esetén az érintett fog eltávolítása; a fisztula felnyitása kisebb sebészeti beavatkozással.
- Diagnózis: Megbeszélés az orvossal (anamnézis), fizikális vizsgálat (pl. fogak és szájüreg vizsgálata, hidegteszt az érintett fogon, röntgen).
Mi az a fogászati sipoly?
A fogsipolyok természetellenes, csőszerű járatok vagy kapcsolatok a gennyel telt üreg és a szájüregben lévő nyálkahártya (például íny) között. A fisztulák arra szolgálnak, hogy a gyulladás következtében a szövet üregeiben összegyűlt folyadékok, például genny ki- vagy átáramoljon. Az elv hasonló a vízelvezető csatornához.
A fogon vagy az ínyen lévő sipolyok általában a fog gyökerében vagy hegyében lévő baktériumok által okozott fertőzés miatt fordulnak elő. A legtöbb esetben a fogat előre károsítja a fogszuvasodás, aminek következtében a baktériumok és más kórokozók behatolnak a foggyökérbe és elszaporodnak.
Ez gyulladást okoz a szövetben. A további során egy gennyes zseb képződik. Fokozott nyomás hatására a fogsipoly kinyílik, és a gennyes váladék ezután a fertőzés forrásából (a sipoly alapjából) a sipolycsatornán keresztül a szájüregbe távozik.
Miben különböznek egymástól a fogsipolyok, a fogtályogok és az afták?
A fogsipolyok, tályogok és afták okai és felépítése tekintetében különböznek egymástól. Az afták fájdalmas, de általában ártalmatlan elváltozások a szájnyálkahártyán. Az immunrendszer erős reakciója következtében alakulnak ki, ami a szövetek elhalását okozza. Kiváltó okok például betegségek, sérülések vagy stressz. Az afták általában néhány héten belül maguktól gyógyulnak.
A sipolyokat és tályogokat általában olyan baktériumok váltják ki, amelyek behatolnak a szájüreg szöveteibe, ott elszaporodnak és gyulladást okoznak. Míg a sipolyban keletkező genny túlzott nyomás hatására gyakran kiürül, a tályogban a gyulladás fókuszát a környező szövetek kapszulázzák. A tályogot mindig sebészi úton kell felnyitni.
Míg a tályogok és afták általában a teljes szájüregben, például a szájpadláson vagy a nyelven képződnek, a fogsipolyok általában csak az egyes fogak feletti ínyen alakulnak ki.
Hogyan lehet felismerni a sipolyt a szájban?
A fogsipoly általában csak egy fogon alakul ki az alsó vagy a felső állkapocsban. A tünetek kezdetben nagyon gyengék. Gyakran az érintettek kezdetben csak az íny duzzadását és nyomást vagy feszültséget éreznek a fogakon. A betegség előrehaladtával a fog felett a szájnyálkahártyán kis, hólyagszerű kiemelkedés képződik, amely megtelik gennyel. A gyulladt terület természetellenesen kipirosodik, és néha érzékeny az érintésre.
Ha túl sok genny halmozódik fel, és túl nagy lesz a nyomás a fogsipolyban, az végül felrobban, és a genny a sipolyon keresztül a szájüregbe ürül. A legtöbb esetben a fájdalom ilyen módon rövid időre csökken. Maga a sipoly azonban nem tűnik el, és rövid idő elteltével újra megtelik gennyel.
Mivel a tünetek a sipoly kirepedésével rendszerint ismét enyhülnek, a betegek gyakran több hétig vagy akár hónapokig sem fordulnak fogorvoshoz. Egyes betegeknél évekig sipoly van, mielőtt a fogorvoshoz fordulna.
A gyógyulás felgyorsítása és a másodlagos károsodás elkerülése érdekében a lehető leghamarabb forduljon fogorvoshoz, ha a tünetek továbbra is fennállnak.
Miért kapsz fogsipolyt?
A szájüregben kialakuló fogsipoly leggyakoribb oka a foggyökér, pontosabban a foggyökér hegyének bakteriális gyulladása. Általában a baktériumok (főleg streptococcusok és staphylococcusok) akkor jutnak el a foggyökérhez, amikor a fogat például már előre károsította a fogszuvasodás. Ha a gyulladást sokáig nem kezelik, akkor a gyulladt fog felett végül egy fogsipoly képződik.
A dohányzás, a helytelen táplálkozás (például sok cukor) és a rossz foghigiénia szintén növeli a fogsipolyok kialakulásának kockázatát, és egyben lassítja a gyógyulást. További kockázati tényezők: szájnyálkahártya-gyulladás, foggyulladás, legyengült immunrendszer, száj- és toroksérülések.
Ki érintett?
A fogak, a foggyökerek és a parodontium fertőzéseiből eredő sipolyok elsősorban a 20 és 40 év közötti embereket érintik. Fogászati sipolyok azonban bármely életkorban előfordulhatnak, beleértve a gyermekeket és a serdülőket is.
Ezen túlmenően a már meglévő betegségekben (például diabetes mellitusban, bronchiális asztmában) vagy immunhiányos emberekben (például őssejt-transzplantáció vagy kemoterápia után), valamint erős dohányosokat és alkoholistákat gyakrabban érintenek a fertőzések szájüreg.
Mennyire veszélyesek a sipolyok a szájban?
Ha a betegek nem kérnek orvosi kezelést, a gyulladás előrehaladhat. A folyamat során a nyílt seb ismételten megfertőződik baktériumokkal. A gyulladás továbbterjed, és az állcsontot is károsíthatja.
Ritka esetekben a sipoly eltömődik, bekapszulázódik és tályog lesz. Ekkor fennáll annak a veszélye, hogy a tályogban felhalmozódott gennyből származó baktériumok a véráramon keresztül terjednek, és vérmérgezést (szepszist) okoznak. Ez különösen igaz a nem vagy időben nem kezelt tályogokra.
A szepszis életveszélyes az érintettek számára, mivel súlyos esetekben a létfontosságú szervek, például a szív vagy a vesék elégtelenségéhez vezet. A betegeknek a lehető leggyorsabban orvosi kezelésben kell részesülniük egy kórházban, általában az intenzív osztályon.
A fogászati fisztulák a kezelés ellenére néha kiújulnak. Ebben az esetben ismételt fogorvosi kezelés szükséges.
Hogyan kezeljük a fogsipolyt?
A fogorvos általában antibiotikumokkal kezeli a fogsipolyt, hogy megakadályozza a baktériumok terjedését. Az érintett személy ezeket minden nap tabletta formájában veszi be. Az adagolást és az alkalmazást az orvos határozza meg a gyulladás előrehaladásának mértékétől függően.
A gyulladás specifikus leküzdése és az antibiotikum-rezisztencia elkerülése érdekében néha szükséges a kórokozó laboratóriumi meghatározása (antibiogram).
Ha a fogsipoly oka gyulladt foggyökér, az orvos eltávolítja a gyökércsúcs érintett részét (gyökércsúcs reszekció). Bizonyos esetekben szükséges a fog teljes eltávolítása a gyulladás megállításához.
Emiatt a genny kifolyik a szájüregbe, és ha szükséges, az orvos kis tapadókoronggal leszívja a sebben maradt gennyet. Az orvos általában még az eljárás után is antibiotikumot ír fel a gyógyulás felgyorsítása és a kiújuló gyulladás kockázatának csökkentése érdekében.
Ha a gyulladás lokalizált, a gyulladást kiváltó ok megszűnt, és nincs egyéb kockázati tényező (pl. immunhiány), az orvos esetenként nem alkalmaz antibiotikumot.
Gyakran ezek az intézkedések elegendőek a fogsipoly gyógyulásához. Egyes esetekben azonban a fogsipolyok a kezelés ellenére is visszatérnek (például gyökérkezelt fogon vagy foghúzás után). Ezután újabb fogorvosi látogatás szükséges.
Semmilyen körülmények között ne szúrjon ki vagy szorítson ki egy fogsipolyt. Ez a gyulladás súlyosbodását és a gyógyulás késleltetését okozhatja.
Ezeknek az otthoni jogorvoslatoknak a hatása tudományosan nem bizonyított kellőképpen. Használatuk előtt kérjen tanácsot fogorvosától.
A fogsipoly kezelését követően az érintettek gyógyulási folyamatát a tünetek enyhüléséig rendszeresen ellenőriztetni kell a fogorvossal. Ily módon az érintett személyek csökkentik a szövődmények kockázatát és megakadályozzák a gyulladások kiújulását.
Hogyan állapítja meg az orvos a diagnózist?
Fogfájás és a száj területén jelentkező tünetek esetén a fogorvos az első kapcsolatfelvételi pont. A fogorvos először részletes konzultációt folytat a pácienssel (anamnézis). Az orvos megkérdezi például, hogy a tünetek mennyi ideig vannak jelen, és hogy a beteg érez-e fájdalmat vagy egyéb tüneteket (például lázat).
Ezután megvizsgálja a fogakat és a szájat. Ennek érdekében megvizsgálja a fogakat és a szájat, hogy vannak-e láthatóak, például duzzanat, természetellenes bőrpír, elszíneződés vagy sérülések.
Ezután a fogorvos röntgenfelvételt készít az állkapocsról. Ezek azt mutatják, hogy a gyulladás meddig fejlődött, és hogy az állcsont érintett-e már.
Ha szövődmények lépnek fel, például az állcsont gyulladása, a fogorvos száj- vagy állcsontsebészhez utalja a pácienst. Utóbbi szükség esetén további vizsgálatokat végez, így ultrahangos vizsgálatot (szonográfiát), számítógépes tomográfiát (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotást (MRI) végez a gyulladás terjedésének és az állcsont esetleges károsodásának felmérésére.
Hogyan lehet megelőzni a fogsipoly kialakulását?
A fogsipoly kialakulásának megelőzése érdekében a fogorvosok azt javasolják, hogy a fog vagy a foggyökér kezdődő gyulladását mielőbb kezeljék. A legjobb, ha az érintettek az első tünetek, például nyomásérzés, duzzanat és/vagy enyhe fájdalom észlelésekor azonnal fogorvoshoz fordulnak.
- Biztosítsa az alapos, napi száj- és foghigiéniát.
- Tisztítsa meg a nehezen elérhető területeket és a fogközöket fogselyem segítségével.
- Legalább egyszer, ideális esetben évente kétszer ellenőriztesse fogorvosát.
- Évente legalább egyszer professzionálisan tisztíttassa meg fogait a fogorvossal.
- Erősítse immunrendszerét: étkezzen kiegyensúlyozottan, mozogjon rendszeresen, kerülje a stresszt és tartsa fenn társas kapcsolatait.
