Rövid áttekintés
- Okok: Gondolkodási zavar, általában mentális vagy neurológiai betegség miatt, pl. depresszió, kényszerbetegség, demencia és mások
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Ha a gondolkodási zavart maga az érintett vagy kívülállók veszik észre
- Diagnózis: kórelőzmény (anamnézis), pszichológiai tesztek és kérdőívek
- Kezelés: A kiváltó ok kezelése, a betegségre, rendellenességre alkalmas gyógyszeres kezelés és pszichoterápiás módszerek
- Megelőzés: Korai diagnózis és terápia a mentális betegség progressziójának kockázatának csökkentése érdekében
Mi az a kitartás?
A kitartás során az érintett személy olyan gondolatokhoz, kifejezésekhez, kérdésekhez és szavakhoz ragaszkodik, amelyeket korábban használtak, de az új kontextusban értelmetlenek.
Gondolataik egy és ugyanazon gondolati tartalom körül keringenek monoton, monoton módon. A páciens sztereotip módon ismétli, mert nem képes mentálisan befejezni. Az egyik gondolatról a másikra való átmenet megzavart.
A kitartás az egyik formális gondolkodási zavar. Ezek a gondolkodási és beszédfolyamat zavarai. A formális gondolkodási zavarok további példái a lelassult gondolkodás, a neologizmus és a prolixitás.
Kitartás: okok
A depressziós szindróma a depressziós állapot és a csökkent motiváció leírására használt kifejezés. Kialakul például depresszió, stressz és alkalmazkodási zavarok esetén, vagy egyéb betegségek, például szívelégtelenség vagy magas vérnyomás esetén.
Az affektív (bipoláris) rendellenességet a depressziós és mániás fázisok ismétlődő előfordulása jellemzi.
A kitartás gyakran megfigyelhető például demencia kapcsán is. A demencia kifejezés a mentális kapacitás folyamatos csökkenésére utal.
Kitartás néha rögeszmés-kényszeres zavarban (OCD) szenvedő betegeknél is megfigyelhető. Ez a mentális zavar rögeszmés gondolatok és kényszeres cselekvések formájában nyilvánul meg.
Kitartás: mikor kell orvoshoz fordulni?
Célszerű orvoshoz fordulni, ha azt észleli, hogy Ön vagy valaki közeli hozzátartozói monoton gondolatok és szavak ragadnak meg, és ezek a gondolatok folyamatosan ismétlődnek, bár a jelenlegi kontextusban nincs értelme.
Kitartás: vizsgálatok és diagnózis
A kitartás végére az orvos először felveszi a kórelőzményt: összegyűjt minden fontos információt a kitartás előfordulásával kapcsolatban, rákérdez az egyéb tünetekre, panaszokra, érdeklődik az esetleges korábbi vagy mögöttes betegségekről.
A kitartás vizsgálatának következő lépése, hogy az orvos pszichopatológiai értékelést végez (más néven pszichiátriai vagy pszichológiai értékelés). Az orvos megpróbálja részletesebben azonosítani a kitartás hátterében álló mentális zavart.
Ennek érdekében megvizsgálja a beteg megjelenését (pl. takaros, ápolatlan, elhanyagolt stb.), viselkedését és általános lelki állapotát. Konkrét kérdéseket tesz fel bizonyos tünetekkel kapcsolatban, mint például a kényszeres viselkedés, hallucinációk, depresszív hangulatok vagy tájékozódási problémák.
A feltételezett diagnózistól függően további lépések is megtehetők, például bizonyos pszichológiai tesztek.
Kitartás: kezelés
Kitartással küzdő betegeknél a terápia célja a kiváltó ok, például a depressziós szindróma vagy a rögeszmés-kényszeres rendellenesség kezelése. Többek között megfelelő gyógyszeres kezelést és pszichoterápiás eljárásokat alkalmaznak az adott betegségre.
Kitartás: megelőzés
Nincs konkrét intézkedés a kitartás megakadályozására. Általában ez egy súlyos mentális vagy neurológiai betegség kifejeződése. Ha nem kezelik, fennáll annak a veszélye, hogy a mentális betegségek súlyosbodnak, és bizonyos kockázatokat jelentenek az érintettek számára.
