Rövid áttekintés
- Tünetek: A depressziós és a mániás fázisok váltakozása (= feltűnően emelkedett, expanzív vagy ingerlékeny hangulatú fázisok, fokozott késztetés, beszélgetési késztetés stb.).
- Okok és kockázati tényezők: Feltehetően több tényező is közrejátszik a betegség kialakulásában, köztük elsősorban genetikai tényezők, de olyanok is, mint az agyi neurotranszmitter egyensúly megzavarása, stressz, bizonyos gyógyszerek.
- Diagnózis: orvos-beteg interjú, klinikai kérdőívek; fizikális vizsgálatok az organikus betegségek kizárására
- Kezelés: főleg gyógyszeres kezelés pszichoterápiával kombinálva; szükség esetén egyéb terápiák, például ébrenléti terápia és elektrokonvulzív terápia; támogató pl. relaxációs módszerek, mozgásprogramok, ergoterápia, zeneterápia, önsegítő csoportokkal való találkozás stb.
Bipoláris zavar: Leírás
A bipoláris zavar, a depresszióhoz hasonlóan, az úgynevezett affektív zavarok közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy hatással van az érintett személy érzéseire. A betegek erős hangulati ingadozásokat tapasztalnak, amelyeknek általában nincs külső kiváltó oka. A mániás szakaszok nagy eufóriával, energiával és öntúlértékeléssel vagy ingerlékenységgel és bizalmatlansággal váltakoznak a depressziós fázisokkal, amelyekben az érintett személy depressziós és kedvetlen. A bipoláris zavart ezért a köznyelvben még mindig mániás depressziónak nevezik.
A bipoláris zavar a becslések szerint a lakosság egy-három százalékát érinti.
Bipoláris zavar: különböző formái
- I. típusú bipoláris zavar: depresszió és mánia váltakozik. Egy depressziós epizód legalább két hétig, a mániás epizód legalább hét napig tart. Ez utóbbi súlyos (különbség a II. bipoláris rendellenességtől).
- Bipoláris-II rendellenesség: Itt vannak depressziós epizódok és legalább egy hipomániás epizód. Ez utóbbi a mániás epizódoktól a minimális időtartamban (legalább négy nap) és bizonyos tünetek meglétében tér el (pl. a gondolatok száguldása vagy az ötletek repülése helyett fokozott koncentrációs nehézség; kevesebb túlzott önbizalom és esztelen viselkedés stb.).
- Gyors kerékpározás: Ezt a speciális formát a depressziós és mániás epizódok közötti különösen gyors változás jellemzi (tizenkét hónapon belül legalább négy különböző epizód). A bipoláris zavarban szenvedő betegek 20 százalékát érinti, főként a nőket.
Bipoláris zavar: tünetek
A bipoláris zavarban négy különböző típusú epizód létezik. A „klasszikus” depressziós és mániás epizódok mellett ide tartoznak a hipomániás és vegyes epizódok is. Néha egy mániás fázist depressziós epizód követ – vagy közvetlenül „utósokkként”, vagy később (egy „normális” hangulati időszak után) külön epizódként. Más esetekben ez fordítva működik: depressziós fázissal kezdődik, majd mániás fázis következik – ismét akár „utósokkként”, akár elszigetelten. Nagyon ritkán a beteg csak mániás fázisban szenved.
A depressziós epizód tünetei
A depressziós fázisokban a klinikai kép a depresszióhoz hasonlít. Ezután a fő tünetek a következők:
- depressziós hangulat
- érdeklődés és öröm elvesztése
- kedvetlenség
- Alvási zavarok, különösen az éjszaka második felében történő átalvás
- Koncentrációs és gondolkodási zavarok
- A bűntudat érzése
- Öngyilkos gondolatok
Az arckifejezések általában merevek és kifejezéstelenek a depressziós epizód alatt. A szenvedők hajlamosak halkan beszélni, és késleltetve válaszolnak.
A depressziós epizód során fizikai tünetek is előfordulhatnak. Csökken az étvágy, és sok szenvedő jelentősen fogy. Vannak, akik fájdalmat éreznek a test különböző részein. Gyakori panaszok közé tartozik a légszomj, szívproblémák, gyomor- és bélproblémák, valamint szédülés, fejfájás és merevedési zavar.
A mániás epizód tünetei
A mánia fázisaiban minden túlzó – érzelmi izgalom, gondolkodás, beszéd, cselekvés: A beteg tele van energiával (miközben kevés alvásra van szüksége), és vagy érezhetően emelkedett a hangulata, vagy nagyon ingerlékeny. Erős késztetése van a beszédre, rendszertelen és nem koncentrált, szintén nagyon szüksége van a kapcsolatra, túlaktív és impulzív.
Egy mániás epizód során a betegek is nagyon kreatívak. Ma már úgy tartják, hogy többek között Vincent van Gogh és George Frideric Händel mániákus-depressziós volt.
A mániában szenvedő betegek több mint kétharmadánál pszichotikus tünetek is jelentkeznek. Ide tartozik a fokozott önértékelés, a hallucinációk, az üldöztető téveszmék és a téves gondolatok.
A hipomániás epizód tünetei
A bipoláris zavar egyes esetekben a mániás tünetek gyengült formában fejeződnek ki. Ezt hipomániának hívják. Az érintettek például inkább koncentrációs nehézségekkel küzdenek, mintsem az ötletek és a száguldó gondolatok repülésétől. A különösen feltűnő mániás tünetek, mint a szociális gátlások elvesztése, az erős túlzott önbizalom és a vakmerő viselkedés szintén hiányoznak, vagy alig jelennek meg.
A vegyes epizód tünetei
A bipoláris zavar nagy szenvedéssel és az öngyilkosság fokozott kockázatával jár. Ebben a tekintetben az öngyilkossági kísérletek és öngyilkosságok szinte mindig előfordulnak egy depressziós vagy vegyes epizód alatt vagy közvetlenül utána.
Bipoláris zavar: okok és kockázati tényezők.
A bipoláris zavart biológiai és pszichoszociális tényezők egyaránt okozzák. Korábbi kutatások arra utalnak, hogy több gén bonyolult kölcsönhatása különböző környezeti tényezőkkel elősegíti a betegség kialakulását.
Bipoláris zavar: genetikai okok.
Családi és ikervizsgálatok kimutatták, hogy a genetikai tényezők szerepet játszanak a bipoláris zavar kialakulásában. Például egy beteg szülő gyermekei tíz százalékkal nagyobb valószínűséggel válnak mániákus depresszióssá. Ha mindkét szülő bipoláris zavarban szenved, a betegség kialakulásának valószínűsége akár 50 százalékra is nő.
Bipoláris zavar: A neurotranszmitterek hatása
Sok bizonyíték utal arra, hogy bipoláris zavar esetén a fontos hírvivő anyagok (neurotranszmitterek) eloszlása és szabályozása az agyban zavart szenved. A neurotranszmitterek olyan endogén anyagok, amelyek bizonyos reakciókat váltanak ki a szervezetben és az agyban. Ilyen például a szerotonin, a noradrenalin és a dopamin.
A depressziós emberekről kiderült, hogy hiányosak a noradrenalin és a szerotonin. A mániás fázisban viszont megnő a dopamin és a noradrenalin koncentrációja. Így a bipoláris zavarban a különböző neurotranszmitterek egyensúlyhiánya fontos szerepet játszhat. A bipoláris zavar gyógyszeres terápiája ezért ezen jelzőanyagok szabályozott felszabadulásának elérését célozza.
Bipoláris zavar: pszichoszociális okok
A súlyos betegségek, a zaklatás, a gyermekkori rossz tapasztalatok, a válás vagy halál miatti elválás éppúgy stresszt jelent, mint egyes fejlődési szakaszok (pl. pubertás). A stressz érzésének és kezelésének módja az egyéntől függ. Vannak, akik jó stratégiákat dolgoztak ki a stressz kezelésére, míg mások gyorsan túlterheltek. Így a stresszt kiváltó tényezők növelhetik a bipoláris zavar kialakulásának valószínűségét.
Bipoláris zavar: gyógyszeres okok
Egyes gyógyszerek megváltoztathatják a hangulatot, és extrém esetekben akár bipoláris zavart is kiválthatnak. Ide tartoznak a kortizon tartalmú készítmények, a metilfenidát, bizonyos parkinson-kór és epilepszia elleni gyógyszerek, valamint olyan gyógyszerek, mint az alkohol, az LSD, a marihuána és a kokain.
Az agysérülést követően előforduló bipoláris zavarról is egyedi esetek érkeztek.
Bipoláris zavar: vizsgálatok és diagnózis
A II. típusú bipoláris rendellenességet és különösen a ciklotímiát nehéz felismerni, mivel a tünetek itt kevésbé hangsúlyosak, mint az I. típusú bipoláris zavarban. Ezért különösen fontos az élmények, hangulatok és érzések részletes leírása az orvosnak vagy a terapeutának.
A megfelelő kapcsolattartó
Ha bipoláris zavar gyanúja merül fel, először orvoshoz kell fordulni. A nehéz diagnózis és az öngyilkosság megnövekedett kockázata miatt azonban célszerű azonnal orvoshoz fordulni, vagy pszichiátriai szakorvoshoz fordulni. Az érintettek azonban gyakran nem látják szükségét orvosi segítségnek – különösen a mániás fázisban.
Kiterjedt kérdezősködés
Az esetleges bipoláris zavar tisztázása érdekében az orvos először részletesen beszél a pácienssel a kórelőzmény (anamnézis) összeállítása érdekében. Az orvos vagy a terapeuta a következő kérdéseket teheti fel a folyamat során:
- Nehezen kelt fel reggel?
- Nehezen aludt végig az éjszakát?
- Jó étvágyad volt?
- Mik a gondolataid jelenleg? Mi jár a fejedben?
- Vannak néha gondolatai a halálról vagy az életének kioltásáról?
- Szokatlanul hiper voltál az elmúlt hetekben?
- Volt már olyan érzésed, hogy hatalom alatt vagy?
- Érezted, hogy többet és gyorsabban beszélsz, mint máskor?
- Csökkent az alvásigénye?
- Nagyon aktív voltál, és sok mindent elintéztél rövid idő alatt?
- Változó a hangulatod mostanában?
- Van-e ismert mániás-depresszív betegség a családjában?
A klinikai kérdőíveket a bipoláris zavar diagnosztizálására is használják. Egyesek a mániás tünetek, mások a depressziós tünetek értékelésére szolgálnak. Emellett rendelkezésre állnak ilyen kérdőívek önértékeléshez, valamint külső (pl. partner általi) értékeléshez.
Differenciáldiagnózisok
A diagnózis felállításakor az orvosnak különös figyelmet kell fordítania a mánia és a skizofrénia közötti különbségtételre, ami nem mindig könnyű. Más mentális betegségek is felelősek lehetnek a beteg tüneteiért a bipoláris zavar helyett. Ezek a differenciáldiagnózisok közé tartozik például a borderline személyiségzavar és az ADHD.
Kísérő betegségek
Amikor az orvos bipoláris zavart diagnosztizál, gondosan fel kell jegyeznie az esetleges kísérő betegségeket (társbetegségeket). Ezek nem ritkák a bipoláris zavarban, és befolyásolhatják annak lefolyását és prognózisát. Az orvosnak ezt figyelembe kell vennie a terápia megtervezésekor.
Sok bipoláris zavarban szenvedő ember más mentális betegségben is szenved. A leggyakoribbak a szorongásos és rögeszmés-kényszeres zavarok, az alkohol- vagy kábítószer-függőség, az ADHD, az étkezési zavarok és a személyiségzavarok.
Ezenkívül a bipoláris betegek gyakran egy vagy több szervi betegséggel is rendelkeznek, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a metabolikus szindrómát, a cukorbetegséget, a migrént és a mozgásszervi betegségeket.
Bipoláris zavar: kezelés
Alapvetően megkülönböztetik az akut kezelést és a fázisprofilaxist a bipoláris zavar terápiájában:
- Akut kezelés: Ezt a betegség akut szakaszában nyújtják, és célja a jelenlegi depressziós vagy (hipo)mániás tünetek rövid távú csökkentése.
- Fázis profilaxis: Itt a hosszú távú cél a további affektív epizódok elkerülése vagy legalább csökkentése. Ez gyakran nem érhető el azonnal. Aztán az ember „színpadgyőzelmekkel” próbálja megközelíteni a hosszú távú célt. Például arra törekednek, hogy a betegség epizódjait rövidebbé és/vagy ritkábbá tegye.
Bipoláris zavar: terápia összetevői
Mind az akut kezelésben, mind a fázisprofilaxisban általában gyógyszeres és pszichoterápiás intézkedések kombinációját alkalmazzák:
- A pszichoterápiás kezelés pozitív hatással lehet a bipoláris zavar lefolyására. Mindenekelőtt azonban az a meghatározó, hogy a beteg megértse a betegséget, és hogy kezelni akarja magát. A bipolárisak gyakran hiányzik ez az úgynevezett megfelelés, mivel különösen jól érzik magukat a mániás fázisban, és nem szívesen adják fel őket.
A gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés más intézkedésekkel is hasznosan kiegészíthető. Ilyen lehet például az éberterápia vagy az elektrokonvulzív terápia az akut kezelésben, vagy a kreatív és cselekvésorientált módszerek (pl. zeneterápia) fázisprofilaxisban.
A mániás-depressziós betegeket általában egy életen át kell kezelni, mert csak így lehet stabilan tartani a hangulatukat. Ha a betegek abbahagyják a kezelést, nagy a visszaesés kockázata.
Bipoláris zavar: gyógyszeres kezelés
A bipoláris zavart elsősorban antidepresszánsokkal, hangulatstabilizátorokkal és atípusos neuroleptikumokkal kezelik. Ha a beteg izgatottságtól, agresszív impulzusoktól vagy szorongásos zavaroktól is szenved, az orvos átmenetileg nyugtatót, például diazepamot is felírhat.
- Antidepresszánsok: enyhíthetik a depressziós tüneteket. Körülbelül 30 antidepresszáns áll rendelkezésre, például triciklikus antidepresszánsok (például amitriptilin, imipramin, doxepin) és szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlók (SSRI-k, például fluoxetin, citalopram, paroxetin).
- Atípusos neuroleptikumok: Ezek a pszichotikus (elsősorban skizofrén) rendellenességek és bizonyos esetekben a bipoláris zavarok kezelésére engedélyezett gyógyszerek. Bipoláris betegeknél például kvetiapint, amiszulpridot, aripiprazolt, olanzapint és riszperidont alkalmaznak.
Az egyedi eset határozza meg, hogy a kezelőorvos milyen kombinációban milyen hatóanyagokat és milyen dózisban ír fel a betegnek. A döntő tényezők közé tartozik a bipoláris zavar típusa és fázisa, az egyes hatóanyagok tolerálhatósága és az esetleges kísérő betegségek.
Ezeknek a gyógyszereknek a hatása gyakran csak néhány hét múlva jelentkezik. Ezért a betegeknek türelmesnek kell lenniük, amíg a javulás észrevehetővé nem válik.
Bipoláris zavar: Pszichoterápiás kezelés
Számos pszichoterápiás eljárást alkalmaznak a bipoláris zavar kezelésére. Néhány eljárás különösen hatékony volt a további betegségek megelőzésében:
Pszichoedukációs terápia
A pszichoedukációs terápia során a beteg és hozzátartozói tájékoztatást és oktatást kapnak a bipoláris zavarról, annak okairól, lefolyásáról és kezelési lehetőségeiről. Ez különböző mértékben megtörténhet – például egyéni vagy csoportos keretek között egy időben korlátozott információs megbeszélés során („egyszerű pszichoedukáció”) vagy részletes és interaktív pszichoedukációként.
Utóbbihoz tartoznak például az önmegfigyelésre vonatkozó instrukciók: a páciensnek figyelnie kell hangulatait, tevékenységeit, alvási-ébrenléti ritmusát és mindennapi tapasztalatait, hogy felismerje a hangulatváltozásaival való esetleges összefüggést.
A viselkedésterápia során például a páciens megtanulja felismerni a korai figyelmeztető jeleket és a depressziós vagy mániás fázisok lehetséges kiváltóit. Meg kell tanulnia lelkiismeretesen használni a gyógyszereket, és stratégiákat kell kidolgoznia a mániás és depressziós tünetek kezelésére.
Emellett a viselkedésterápia során az egyéni problémákat, interperszonális konfliktusokat is kezelik. Ennek célja a páciens stresszszintjének csökkentése – a stressz végül is döntő szerepet játszik a bipoláris epizódok fellángolásában.
Családközpontú terápia (FFT).
A családközpontú terápiát elsősorban fiatalabb betegeknél alkalmazzák. Kognitív-viselkedés-orientált családterápia – tehát itt a páciens fontos kötődési figurái (pl. család, partner) szerepelnek a terápiában.
Interperszonális és szociális ritmusterápia (IPSRT)
Az interperszonális és szociális ritmusterápia három mechanizmuson keresztül próbálja megelőzni a mániás-depressziós epizódokat. Ezek a mechanizmusok a következők:
- felelős gyógyszerhasználat
- A társas ritmusok stabilizálása vagy a rendszeres napi rutin (pl. napi struktúra, alvás-ébrenlét ritmus, szociális stimuláció)
- @ az egyéni és interperszonális nehézségek csökkentése
Bipoláris zavar: ébrenléti terápia
Az ébrenléti terápia vagy az alvásmegvonási terápia segít a depressziós epizódok idején: A bipoláris betegek 40-60 százalékánál a csökkent alvás jelentősen javítja a depressziós tüneteket, de csak rövid ideig. Ezért az ébrenléti terápia csak más terápiák (például gyógyszerek) kiegészítéseként alkalmas.
Az ébrenléti terápia kezelési protokollja egy héten belül két-három ébrenléti időszakot tartalmaz.
- A részleges ébrenléti terápia során az éjszaka első felében (pl. 9 órától hajnali 1-ig) alszik, majd az éjszaka második felében és a következő napon (estig) ébren marad.
Mindkét változat ugyanazt az antidepresszáns hatást fejti ki, és ambulánsként és fekvőbetegként is elvégezhető.
Bizonyos esetekben az ébrenléti terápia nem alkalmazható, például olyan betegeknél, akiknek ismert görcsrohamai vannak (az alvásmegvonás növeli az epilepsziás rohamok kockázatát).
Bipoláris zavar: elektrokonvulzív terápia.
Az elektrokonvulzív terápia (ECT) akut kezelése nagyon hatékony a súlyos depressziós és mániás epizódok esetén. A következőképpen zajlik:
Összességében egy elektrokonvulzív terápia sorozat általában hat-tizenkét alkalomból áll. A válaszarány általában szignifikánsan magasabb, mint a gyógyszeres kezelésnél – ezért az elektrokonvulzív terápia több betegnél hatásos, mint az akut gyógyszeres kezelés. Ezenkívül az elektrokonvulzív terápia hatása gyorsabban érezhető, mint a gyógyszeres kezelés, amelynek hatása általában több hétig tart.
Ennek ellenére az elektrokonvulzív terápia sikeres alkalmazása után a betegeknek lehetőség szerint gyógyszeres kezelést kell kapniuk a betegség újabb epizódjainak megelőzésére (pszichoterápiával kombinálva). Ellenkező esetben a visszaesés gyorsan bekövetkezhet.
A biztonság kedvéért az elektrokonvulzív terápia előtt különféle fizikális és pszichiátriai vizsgálatokat végeznek. Ennek az az oka, hogy bizonyos esetekben, például megnövekedett koponyaűri nyomás vagy súlyos magas vérnyomás esetén nem szabad alkalmazni. Az előrehaladott életkor és a terhesség is „tiltja” az ECT-t.
Az átfogó terápiás koncepciók, mint például a bipoláris zavar esetén alkalmazottak, általában támogató eljárásokat is tartalmaznak. Például a relaxációs eljárások segíthetnek bizonyos tünetek, például nyugtalanság, alvászavarok és szorongás ellen.
A sport- és mozgásterápia elvonhatja a figyelmet a negatív ingerekről, és javíthatja a hangulatot a más emberekkel való interakció révén.
A foglalkozási terápia segíthet abban, hogy a bipoláris zavarban szenvedők továbbra is részt vegyenek az élet fontos területein, mint például a háztartásvezetés, a foglalkoztatás, az oktatás vagy a rekreáció.
Különféle művészeti terápiák (zeneterápia, táncterápia, művészetterápia) támogathatják vagy helyreállíthatják a betegek lelki egészségét.
Élni a betegséggel
Bipoláris zavar: a betegség lefolyása és prognózisa
A bipoláris zavar gyógyítható? Ezt a kérdést sok szenvedő és hozzátartozója teszi fel. A válasz: Jelenleg a tudomány nem ismer bevált módszert vagy módot a bipoláris zavar gyógyítására. Vannak olyan betegek, akiknél a mániás-depressziós epizódok az életkorral gyengülnek, csak nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem jelentkeznek. A betegek túlnyomó többsége azonban élete végéig szenved a rendellenességtől.
Tanfolyam
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a II. bipoláris zavarban vagy a ciklotímiában szenvedők alacsonyabb szintű szenvedést szenvednének. Ennek az az oka, hogy a bipoláris zavar ezen formáiban a mániás vagy depressziós epizódok gyakran gyakrabban fordulnak elő, mint az I. típusú bipoláris zavarban.
Az epizódok száma és időtartama
A legtöbb bipoláris zavarban szenvedő beteg csak néhány betegségepizódot tapasztal. Tízből csak egy beteg él át élete során tíznél több epizódot. A gyors kerékpározás a betegség epizódok közötti nagyon gyors változásával a betegség különösen súlyos formája.
A súlyos lefolyás kockázati tényezői
A bipoláris zavar általában először 15 és 25 éves kor között válik nyilvánvalóvá. Minél korábban kezdődik a bipoláris zavar, annál kedvezőtlenebb a lefolyása. Tanulmányok szerint a fiatal betegeknél nagyobb az öngyilkossági hajlam, és gyakran alakulnak ki más mentális zavarok is.
Szakértők 15 százalék körülire becsülik az öngyilkosságok arányát a bipoláris betegek körében.
A kezdeti fiatal koron kívül a bipoláris zavar súlyos lefolyásának, azaz a gyakran ismétlődő epizódoknak más kockázati tényezői is vannak. Ide tartozik a női nem, a jelentősebb életesemények, a vegyes epizódok, a pszichotikus tünetek (például hallucinációk) és a fázisprofilaktikus terápiára adott nem megfelelő válasz. A nagyon gyakori, ismétlődő megbetegedések a gyors kerékpározás zavarában is jelen vannak.
Fontos a korai diagnózis
Sajnos még ekkor sem zárható ki a visszaesés. A bipoláris zavar tünetei és így a szenvedés mértéke azonban gyógyszeres kezeléssel (és egyéb kezelési intézkedésekkel) jelentősen csökkenthető.
