Rövid áttekintés
- Kezelés: Főleg tüneti, konzervatív fájdalomcsillapítóval, az ízület kímélő sínekkel és hasonlókkal; kortizon és hialuronsav injekciók; különféle műtétek az ízületi pótlásig
- Tünetek: fájdalom megfogáskor; a hüvelykujj mozdulatlanságának növekedése; köszörülés és dörzsölés az ízületben
- Okok és kockázati tényezők: Életkorral összefüggő kopás, túlzott használat és helytelen használat, hormonális változások nőknél, gyakran tisztázatlan okok; másodlagos osteoarthritis korábbi sérülések vagy ízületi betegségek miatt
- Diagnózis: Anamnézis, fizikális vizsgálat, őrlési vizsgálat, röntgen vizsgálat
- Prognózis: a rhizarthrosis nem gyógyítható; A konzervatív terápia, valamint a műtét enyhíti a fájdalmat és biztosítja az ízületek mozgékonyságának megőrzését
- Megelőzés: Kerülje a túlterhelést és a helytelen terhelést; olyan munkatechnikákat alkalmazzon, amelyek kíméletesek az ízülethez; a sérüléseket és betegségeket megfelelően gyógyítani és gyógyítani
Mi a rhizarthrosis?
Rhizarthrosisban a hüvelykujj nyeregízülete kopott. Ez az ízület a hüvelykujj tövénél, a csukló közelében található. Ez összeköti a nagy sokszögű csontot (a kéztőcsontot) az első kézközépcsonttal. Ez a kézközépcsont ezután egy ízülettel kapcsolódik a hüvelykujj két füle közül az elsőhöz.
Ha többet szeretne megtudni az ízületek kopásáról, kérjük, olvassa el az Osteoarthritis című cikket.
Kezelés
Az orvos először konzervatív intézkedésekkel próbálja kezelni a rhizarthrosist. Ha ez nem segít, megfontolandó a műtét.
Konzervatív terápia
Minden beteg egyéni terápiát kap. Attól függ, mennyire sérült az ízület, és mennyire fáj.
A beteg hüvelykujj-nyeregízület stabilizálása és enyhítése érdekében az orvosok gyakran azt tanácsolják a betegeknek, hogy viseljenek sínt (ortézist). Például vannak műanyagból vagy fémből készült sínek. Egyes betegek bőrből készült kötést is használnak, amely eltakarja a csuklót és a hüvelykujjat.
A fájdalom kezelésére az orvos gyakran fájdalomcsillapítót ír fel a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) csoportjából. A betegek ezeket helyileg alkalmazzák (például kenőcsként), vagy tabletták formájában veszik be. Beszélje meg kezelőorvosával, hogy minden egyes esetben melyik fájdalomcsillapító a legmegfelelőbb, és mennyi ideig kell azt alkalmazni.
Ha az osteoarthritis hüvelykujj begyullad, az orvos glükokortikoidokat ("kortizont") fecskendezhet be közvetlenül az ízületbe. Erős gyulladáscsökkentő hatásúak, de csak rövid ideig adhatók.
Egyes esetekben az orvos hialuronsavat is bead az ízületbe. Sok esetben ez enyhíti a fájdalmat, legalábbis korlátozott ideig.
Az ízületi kopás konzervatív terápiáiról az Arthrosis című cikkben olvashat bővebben.
Mi a rhizarthrosis műtét menete?
Előrehaladott rhizarthrosis esetén a konzervatív terápiás intézkedések néha már nem segítenek. Ilyen esetekben gyakran csak műtéttel lehet enyhíteni a fájdalmat és helyreállítani a hüvelykujj funkcióját.
Az orvos minden egyes beteg esetében egyénileg dönti el, hogy melyik műtéti eljárás a legésszerűbb. A legtöbb esetben úgynevezett trapézreszekciót végez: Ebben az eljárásban eltávolítja a nagyobb sokszögű csontot (Os trapezium), a hüvelykujj alatti kéztőcsontot. A keletkező rés ínszalaggal (függesztőplasztikával) stabilizálható. Gyakran használja erre a célra a hüvelykujj elrabló inának egy részét.
Ezen kívül vannak más sebészeti eljárások is, amelyek „ízületi hüvelykujj” esetén alkalmazhatók: Például az ízület merevíthető (arthrodesis). Ez segít a fájdalom ellen, de a hüvelykujj kevésbé mozgékony.
Ezenkívül kifejezett rhizarthrosis esetén lehetőség van mesterséges ízület behelyezésére (endo protézis).
Egy másik műtéti lehetőség a fájdalomcsillapító idegágak levágása a hüvelykujj nyeregízületéből, ami fájdalomcsillapításhoz vagy akár enyhüléshez vezet.
Tünetek
A rhizarthrosis fájdalmat okoz, különösen a fogó és csavaró mozgások során. Például amikor a betegek elfordítják a kulcsot a zárban, vagy kinyitják egy csavaros edény fedelét. A fájdalom gyakran olyan erős, hogy ezek a mozdulatok már nem lehetségesek, és a hüvelykujj csak korlátozottan mozgatható.
Sok beteg fájdalmat érez, amikor megnyomja a hüvelykujj és a csukló közötti területet. Azt is érzik, hogy a hüvelykujj nyeregízülete tehetetlen és instabil. Néhányan dörzsölő vagy csiszoló érzést is éreznek, amikor a hüvelykujjukat forgatják.
A rhizarthrosisban, mint általában az osteoarthritisben, az orvosok négy szakaszt különböztetnek meg:
- I. szakasz: Az ízületi porc még mindig simának és viszonylag egészségesnek tűnik, de megvastagodott és szerkezetileg megváltozott. Esetleg kiszélesedett ízületi rés (effúzió miatt).
- II. szakasz: Az ízületi tér beszűkült. 2 milliméternél kisebb szabad ízületi testek láthatók. Csontos nyúlványok vannak jelen (osteophyták).
- III. szakasz: Az ízületi hézag egyértelmű szűkülése látható. Osteofiták jelen vannak. A szabad ízületi test nagyobb, mint 2 milliméter. A csont tömörödést mutat (szubchondralis szklerózis).
Az ízületi kopás általános tüneteiről az Osteoarthritis tünetei című cikkben olvashat bővebben.
Okai és kockázati tényezők
A rhizarthrosis primer és másodlagos formára is felosztható. Az elsődleges rhizarthrosis oka sok esetben megmagyarázhatatlan (ideopátiás). Mivel azonban főleg a menopauza utáni nőknél fordul elő, a hormonális tényezőket tárgyalják. Ezenkívül feltételezhető, hogy az ízület helytelen és túlzott terhelése egyike a valószínűleg számos ok közül.
A másodlagos rhizarthrosis sérülés következtében alakul ki. Például a hüvelykujj nyeregízületében bekövetkezett csonttörés miatt (Rolando-törés vagy Bennet-törés). Ha a törés rosszul gyógyul, előfordulhat, hogy a hüvelykujj nyeregízülete érdesedik és elkopik. Ekkor alakul ki a rhizarthrosis.
Az olyan betegségek, mint a rheumatoid arthritis, szintén a másodlagos rhizarthrosis lehetséges okai.
Vizsgálat és diagnózis
A páciens által leírt panaszok általában már az orvosban is felkeltik a rhizarthrosis gyanúját. Ezután az orvos alaposabban megvizsgálja a hüvelykujj nyereg ízületi területét, és megtapintja. A hüvelykujj nyeregízületének arthrosisánál a nyomástól fájdalmas a terület.
Az orvos röntgenvizsgálattal erősíti meg a diagnózist: Rhizarthrosis esetén az ízületi tér beszűkül, és az ízületi porc alatti csontszövet sűrűbbé válik (szubchondralis szklerózis). Ezek a változások jól láthatóak a röntgenfelvételen.
A röntgenleletek nem mondanak semmit a tünetek mértékéről!
Néha az osteoarthritisnek csak néhány jele látható a röntgenfelvételen, de a betegnek még mindig fáj. Más esetekben a röntgen súlyos kopásjeleket mutat, de a betegnek csekély kellemetlensége van.
A rizarthrosisban szenvedő személy nem tud dolgozni?
Mint minden osteoarthritis, a rhizarthrosis általában nem gyógyítható. Sok esetben azonban a konzervatív terápia, például a mozgástartomány gyakorlatok enyhíthetik a fájdalmat, és mozgathatóvá tehetik a hüvelykujjat. Egyes esetekben a munkaterápia segít jobban megbirkózni a mindennapi élet korlátozásával.
Az, hogy a rhizarthrosis befolyásolja-e a munkaképességet egy esetleges foglalkozási fogyatékosság vagy akár súlyos fogyatékosság esetén, az egyedi esettől, az aktivitástól és a tünetek súlyosságától függ. Elvileg az esettől függően a foglalkozási megbetegedésként való elismerés is lehetséges.
A műtét után gyakran szükség van egy pihenő és rehabilitációs időszakra, amely esettől függően több hétig vagy akár hónapig tart.
Megelőzés
A sérülés vagy betegség következtében kialakuló másodlagos rizartrózis megelőzése érdekében fontos a megfelelő gyógyulás és gyógyítás. Ebben a tekintetben hasznosak lehetnek a rehabilitációs intézkedések.
