A bemeneti terület Alapi idegsejtek a striatum, más néven csíkos test. Ez a része a agy összekapcsolódik a motor idegi útjaival, és ez az első kapcsolási pont a meghatározott mozgások áramköreihez. A striatum degenerációja összefüggésben fordulhat elő Parkinson kór or Huntington-kór és általában a agy akár hipo- vagy hiperkinézisként.
Mi a striatum?
A striatum, vagy tulajdonképpen a corpus striatum a Alapi idegsejtek és így a homloklebeny. Németül striátestnek is nevezik, és az oldalsó részt alkotja talamusz minden agyféltekében. A sugártest kifejezetten a motor számára játszik szerepet idegrendszer. Az öt motor idegek az gerincvelő felosztható a két piramis és a három extrapiramidális traktusra. Ezek idegek kapcsolási pontjaik a agy. Különösen az extrapiramidális útvonalak esetében a striatum az egyik legfontosabb kapcsolási pont. Ez alkotja a bejárat hoz Alapi idegsejtek, ahol a motiváció, a megismerés, az érzelem és a mozgásmagatartás neuronálisan szerveződik. Mint ilyen, a bazális ganglionok különösen felelősek a célirányos cselekvésekért, az ellenőrzésért, a döntésekért és a mozgástervekért. Ebből a rendszerből származó kimenet specifikus izmokat gerjeszt, lehetővé téve az önkéntes mozgástervek megvalósítását.
Anatómia és felépítés
A farokmag és a putamen mindegyike striatumot alkot. A putamen az úgynevezett szürkeállomány része. A farokmag a fehér anyag társított része, és ebben az értelemben a végső agyhoz tartozik. A capsula interna elhatárolja a magot a putamentől. Ez az idegrostok gyűjteménye, amely a késői embrionális fejlődés során a putamen és a caudate mag egysége körül növekszik. Ez idegszál útvonal a centrum leghosszabb ingerfogadó útja idegrendszer. Van kapcsolat a putamen és a farokmag között, a capsula interna ellenére, finom szürke anyagcsíkok formájában. A hasi oldalon a nucleus accumbens összeköti a putament a nucleus caudatus-szal. A nucleus accumbens a mezolimbikus rendszer része, és a nucleus basalis-szal és a limbikus amygdala egy részével alkotja a substantia innominatát. A striatum a kéreg számos gerjesztő vagy glutamaterg idegrostjával van ellátva. Ezenkívül vannak dopaminerg szálak a substantia nigra-ból. A stratium idegsejtjei esetében az orvosok tüskés idegsejtekről is beszélnek, amelyek különösen finom dendritszerkezettel rendelkeznek.
Funkció és feladatok
A striatum a bazális ganglionok első kapcsolási pontja, és ezáltal bemenetet biztosít a bazális ganglionok rendszeréhez adott vetületek feldolgozásához. Így a meghatározott mozgások áramköre a sztriatusban kezdődik. Különösen a szorosba bejövő vetületek az agykéregből, a substantia nigrából és a központi idegrendszer. Ezeknek az előrejelzéseknek a striatumba történő bevitele biokémiai. A neurotranszmitter glutamát fontos szerepet játszik a kéregből származó gerjesztő rostok tekintetében. Ezzel szemben a substantia nigra dopaminerg szálait a neurotranszmitter dopamin. Ebben a rendszerben a stratium gátló funkciót tölt be az extrapiramidális rendszer mozgásain. Ez a gátlás a neurotranszmitter GABA. Így a striatum efferens rostokon keresztül gátolja a globus pallidusot, a negatív visszacsatolás révén pedig a substantia nigra-t. Így a kéregből a striatum cselekvési tervet kap, amely egy mozgás végrehajtására vonatkozik. Ezt a mozgási szándékot a sugártesten keresztül közlik glutamát és eltolja a réteg tüskés neuronjait. Ezek a gátló tüskés neuronok ezután felszabadítják a GABA gátló transzmittert az agy sápadt és fekete magján. A fekete mag most felszabadul dopamin, ezáltal visszacsatolás gátolja a mozgást gátló tüskés neuronokat. A bazális ganglionokból származó kimenet a halvány magon halad át, és a mozgás a gátolt tüskés neuronok közvetítésével történik. A putamen és a caudate magból felhalmozott mag viszont elsősorban az agy jutalmazási rendszerében és így a függőség kialakulásában játszik szerepet. Ez a terület bizonyos viselkedéseket boldogság érzésével díjaz, és összekapcsolja a motoros aktivitást és az érzelmeket.
Betegségek
Ha a substantia nigra és a striatum közötti visszacsatolási hurok struktúrái hibásak, úgynevezett hypokinesia lép fel. Ebben a klinikai képben csökkent a mozgás. A spontán motoros aktivitás csökken, és az általános mozgás maszkszerűvé és kicsivé válik. Az ilyen hipokinézia oka lehet degeneratív betegségek, mint pl Parkinson kór. Hipokinesiában miatt Parkinson kór, a fekete mag dopaminerg sejtjei elpusztulnak. A mozgások lelassulnak, és a céltudatos mozgások megindulása együtt jár remegés. A mozgáscél elérése után a remegés gyakran alábbhagy. Például, amikor egy pohárért nyúl, remegés a folyamat során előfordulhat. Ennek ellenére azonban a cél elérése után gyakran inni lehet normálisan. Hasonló a Parkinson-kórhoz, Huntington-kór gyakran társul a striatum degenerációjával. Hipokinézia helyett hiperkinézia alakul ki ebben a klinikai képben. A mozgászavar ezen formáját motoros nyugtalanságnak is nevezik. Az ilyen jelenségek általában a striatumban található GABA neuronok degenerációjával függenek össze. A remegés általában a striatum rendellenességének is köszönhető. Az agy ezen területének rendellenességeire egy harmadik példa az úgynevezett striatum szindróma.
