Rövid áttekintés
- Okok és kockázati tényezők: A varicella zoster vírus fertőzése először bárányhimlőt vált ki, majd évekkel később néha övsömört. Ehhez hozzájárul a stressz vagy pszichés okok, az immunhiány és más fertőzések
- Tünetek: általános betegségérzés, fejfájás és végtagfájdalom, enyhe láz, bőrbizsergés, lövöldöző fájdalom (égő, szúró), öv alakú kiütés folyadékkal telt hólyagokkal, amelyek később kéregszerűek.
- Diagnózis: A kiütés, PCR és antitest tesztek alapján felismerhető
- Kezelés: Fájdalomcsillapítókkal, kenőcsökkel vagy tinktúrákkal enyhíti a tüneteket; kiváltó terápia vírusellenes szerekkel
- Lefolyás és prognózis: Általában magától gyógyul; szövődmények, például pigmentációs rendellenességek, bénulás jelei, bőr- és agygyulladás és neuropátiák lehetségesek
- Megelőzés: Bárányhimlő és övsömör elleni védőoltás
Mi az övsömör?
Az övsömör (herpes zoster) a varicella zoster vírus (VZV) által okozott fertőzés által okozott betegség. Ez a vírus az övsömör mellett egy másik betegséget is kivált: a bárányhimlőt (varicella). A bárányhimlő kezdeti fertőzésként jelentkezik, ezért csak akkor kap övsömört, ha már volt bárányhimlő fertőzése.
A „felébredt” vírusok ezután az idegpályákon terjednek, és gyulladást okoznak az érintett idegszövetben. Az érintett bőrterületen reakcióként az övsömör jellegzetes fájdalmas kiütése alakul ki.
Ritka esetekben a bárányhimlő a jellegzetes tünetek nélkül is elmúlik, és évekkel az észrevétlen fertőzés után az övsömör viszketéssel és kiütéssel jelentkezik.
Általában az övsömör nem újul ki, de kétszer vagy akár többször is előfordulhat. Az ilyen „visszatérő” övsömör tünetei általában nem különböznek a korábbiaktól. Az, hogy gyakrabban kaphat övsömört, vagy milyen gyakran, immunrendszere erősségétől függ.
Mennyire fertőző az övsömör?
Csak azok kapnak övsömört, akik korábban bárányhimlőben szenvedtek. A bárányhimlő kórokozója az övsömör okozója is. Ezt fontos tudni, amikor az övsömörrel való fertőzés kockázatáról van szó. Végső soron a bárányhimlő fertőzőképessége a döntő tényező – és ez rendkívül magas:
De mit jelent a „beteg emberrel való érintkezés”? A bárányhimlő esetében ez azt jelenti, hogy egy fertőző személy több méteren belül van a betegtől. A varicella cseppfertőzéssel terjed. A kórokozók a levegőn keresztül terjednek, például köhögéssel vagy légzéssel.
Az övsömör fertőzőnek van egy másik módja is: a varicella zoster vírusok az övsömörben szenvedő személyek bőrhólyagainak vírustartalmú tartalmával való közvetlen érintkezés útján terjednek. Ez például akkor fordul elő, ha egy egészséges személy megérinti a páciens bőrkiütését vagy olyan tárgyakat, amelyeket a páciens korábban a kezében tartott.
Ha azonban olyan személy kerül kapcsolatba a vírust tartalmazó tartalommal, aki soha nem volt bárányhimlős, akkor nem övsömörrel, hanem bárányhimlővel fertőződik meg.
Az övsömörrel való közvetlen fertőzés nem lehetséges, mivel csak az idegsejtekbe ágyazott vírusok újraaktiválásakor tör ki.
Meddig fertőző az övsömör?
Az övsömörben szenvedő betegek gyakran felteszik maguknak a kérdést, hogy az övsömör fertőző-e. Az övsömörben szenvedő emberek a bőrhólyagok megjelenésétől egészen addig, amíg teljesen meg nem képződnek, fertőzőek, például partnerekre vagy gyerekekre. Ez általában öt-hét napig tart.
Összehasonlításképpen: a bárányhimlős betegek már egy-két nappal a kiütés megjelenése előtt fertőzőek. A fertőzés veszélye addig áll fenn, amíg a bőr felhólyagosodik. Ez itt is általában öt-hét napig tart az első hólyagok megjelenése után.
Sok beteg felteszi magának a kérdést: „Dolgozhatok övsömörrel?”. A fertőzésveszély miatt a válasz nem. Az azonban, hogy övsömörrel mennyi ideig kell betegszabadságot kivenni és pihenni, egyénfüggő. Nem lehet általános megállapításokat tenni arról, hogy mennyi ideig tart a zsindely.
Mi váltja ki az övsömört?
Normális esetben inaktív állapotban tartja a korábbi bárányhimlős betegek szervezetében „alvó” varicella zoster vírusokat. Ha a szervezet védekezőképessége gyengül, a kórokozók „felébrednek”, ami övsömörhöz vezet. Az övsömörre jellemző bőrkiütés például súlyos stressz miatti késéssel jelentkezik.
Számos oka van az immunvédelem hiányának, és így az övsömör kockázati tényezőinek. Az övsömör legfontosabb kiváltó okai a
- Életkor: Ahogy öregszünk, az immunrendszer hatékonysága csökken, és nő az övsömör kockázata.
- Erős stressz és pszichés megterhelés, mint ok
- UV-sugárzás: Túlzott dózisban az UV-sugárzás övsömört vált ki. Nagyon gyakori, hogy a herpes zoster súlyos leégést követ.
- A herpes zoster-t megelőző egyéb fertőzések elősegítik az övsömör kialakulását.
- HIV-betegség: Ebben a HI-vírus által okozott betegségben az immunrendszer bizonyos sejtjei, az úgynevezett T-sejtek elpusztulnak. Előrehaladott stádiumban ez immunhiányhoz vezet.
- A rák gyakran gyengíti az immunrendszert is.
- Kemoterápia: A rák elleni küzdelemben alkalmazott gyógyszerek többek között az immunsejtekre is hatással vannak.
- A szervezet immunrendszerét csillapító gyógyszerek, úgynevezett immunszuppresszánsok: például TNF-blokkolók a reumaterápia részeként.
- Veleszületett immunhiányok: Itt a szervezet védekezőképességének bizonyos összetevői a születéstől kezdve csökkennek vagy teljesen hiányoznak.
Övsömör: Mik a tünetek?
Az övsömör jelei nem egységesek. Az övsömör megnyilvánulása ezért esetről esetre változik – különösen a súlyosságát tekintve. Az övsömör tünetei azonban általában egy bizonyos mintát követnek:
Az övsömör korai szakaszában még nincsenek specifikus tünetek. A betegek csak az övsömör általános tüneteiről számolnak be, mint például enyhe láz, fáradtság, fejfájás, hát- vagy végtagfájdalom. Az érintett bőrterület néha kellemetlen érzést, például bizsergést tapasztal. Ez két-három nap múlva fájdalommá válik. A tipikus övsömör kiütések alakulnak ki.
Más herpeszfertőzésekkel ellentétben a mai napig nincs tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az övsömör gyógyulását követően gyakoribb a tartós kimerültség, mint hosszú távú következmény.
Fájdalom
A fájdalom a kiütés előtt, alatt és – kedvezőtlen esetben – után is jelentkezik. Mivel a zsindelyben lévő vírusok megtámadják az idegeket, ezt neuropátiás fájdalomnak nevezik. Ez égő vagy szúró érzésben nyilvánul meg, néha tompa és mindig hirtelen jelentkezik. Az övsömör okozta fájdalom meddig tart, esetenként változik. A fájdalom nélküli övsömör ritka.
Hogyan néz ki a zsindely?
Sok szenvedő kíváncsi arra, hogyan néz ki az övsömör megjelenése. Az övsömör felismerésének jellemző első jele a jellegzetes bőrkiütés, más néven zoster. Az övsömör ilyen kiütése általában az érintett terület nem specifikus bőrpírjával kezdődik, kis bőrcsomókkal. Ezek a csomók az övsömör kezdeti stádiumában tünetként órákon belül kis viszkető bőrhólyagokká alakulnak. Kezdetben tiszta folyadékkal vannak megtöltve, amely a betegség előrehaladtával zavarossá válik.
A bőrhólyagok fázisa legfeljebb öt napig tart. A felszakadás után a hólyagok két-tíz napon belül kiszáradnak. Gyakran sárgás kéreg képződik, és a kiütések végül eltűnnek, amikor leesnek. Ez a zsindely végső szakasza vagy végső fázisa. Általában két-négy hétbe telik, amíg az övsömör okozta bőrelváltozások eltűnnek.
Az is előfordulhat, hogy az övsömör kiütés vagy hólyagosodás nélkül (csak fájdalommal) jelentkezik, és az övsömörnek csak belső hatása van. Az orvosok ezután „zoster sine herpete”-ről beszélnek.
Melyik testrész érintett?
A kiütés leggyakrabban övsömör tüneteként jelentkezik a hason (beleértve a köldököt is) vagy az ágyékon, a háton vagy a mellkas területén vagy a mell alatt. A felsőtesten az övsömör kiütése gyakran úgy néz ki, mint egy öv. Innen származik a betegség német neve.
Elvileg azonban előfordulhat, hogy a herpes zoster a test minden területét érinti. Gyakran érintett a fej, a fejbőr vagy a nyak. Más embereknél övsömör alakul ki a lábakon (például a combon, a csípőn vagy a térd hátsó részén), a lábfejen (talp), a karon (alkar, karhajlat, könyök), a láb alatt. hónaljban, a fenéken vagy a kézen (kézhát, csukló, ujjak). A fájdalmas kiütés általában a test egyik oldalára korlátozódik. Néha a bőr több területe is érintett egyidejűleg.
A lábszáron lévő övsömör megjelenése például nem sokban különbözik a törzsön lévő kiütésektől, kivéve, hogy a pustulák nem alkotják a tipikus övformát.
Ha az immunrendszer erősen legyengül, az övsömör kiütés a test teljes felületére terjedhet. Ezt a generalizált herpes zoster-t nehéz megkülönböztetni a bárányhimlőtől.
Területtől függetlenül az övsömör egyformán fertőző, függetlenül attól, hogy a tünetek a háton, a hason vagy a felsőtesttől távol, a fejen vagy az arcon, például a szájon vagy a homlokon jelentkeznek.
Olvasson el mindent, amit tudnia kell az arc herpesz zosteréről és a lehetséges szövődményekről az Övsömör az arcon című cikkben.
Övsömör: vizsgálatok és diagnózis
A betegség tipikus jelei alapján végzett övsömör önteszt nem elegendő – ha övsömör gyanúja merül fel, mindig tanácsos háziorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz fordulni. Ha a szem vagy a fül környéke érintett, forduljon szemészhez vagy fül-orr-gégészhez (ENT).
A tipikus klinikai kép, amelyet a laikusok is övsömörként ismerhetnek fel, általában gyorsan rávezetik az orvost az övsömör gyanújára: a tünetek lefolyása és jellege a varicella zoster vírus okozta másodlagos betegségre jellemző.
Az övsömör kialakulásának módja miatt azonban a diagnózis néha nehéz az övsömör kezdeti szakaszában. A betegség általános tüneteinek és a kezdeti kiütéseknek számos lehetséges oka lehet. Bizonyos tesztek ezután segítenek megbízhatóan azonosítani a herpes zoster-t, és kizárni más hasonló tünetekkel járó betegségeket (például herpes simplex). Az övsömör felismerésének két fő módja van:
Hogyan kezelik az övsömört?
Az övsömör kellemetlen tüneteit gyógyszeres kezeléssel lehet enyhíteni: A fájdalomon például fájdalomcsillapítók, mint az ibuprofén vagy a paracetamol segíthetnek. Ezeknek lázcsillapító hatása is van. Szükség esetén az orvos erősebb fájdalomcsillapítókat is felír.
A stádiumtól függően a kiütést bőrápoló szerekkel kezelik. Mivel a zsindely gyakran rettenetesen viszket, a viszketés csillapítására például kenőcsök vagy tinktúrák állnak rendelkezésre. Egyes készítmények a hólyagok kiszáradását vagy a kéreg eltávolítását is elősegítik.
A fájdalmas kiütések miatt övsömör idején megengedett a zuhanyozás, de lehetőség szerint csökkenteni kell a gyakoriságot. Az izzadást okozó tevékenységeket, például a sportot, szintén kerülni kell övsömör alatt, legalább a hólyagok begyógyulásáig.
Ezeken a tisztán tüneti intézkedéseken kívül az övsömör kiváltó kezelését is alkalmazzák: a betegek vírusellenes gyógyszert (vírusellenes szert) kapnak a varicella zoster vírus leküzdésére. Biztonsági okokból ez csak akkor javasolt terhes nőknek és gyermekeknek, ha a betegség lefolyása bonyolult.
Az övsömör kezelésének különböző lehetőségeiről az Övsömör – kezelés című cikkben olvashat bővebben.
Hogyan fejlődik az övsömör?
Az övsömör prognózisa általában jó. A legtöbb egészséges immunrendszerű embernél néhány héten belül meggyógyul. Miután a hólyagok felszakadtak, megkérgesednek, és a varasodás néhány nap múlva leesik. A bárányhimlővel ellentétben a betegek általában nem szégyellik magukat vakarni, mert a fájdalom megakadályozza ebben.
Az övsömör kiütésének gyógyulása után néha olyan hegek vagy foltok képződnek, amelyek világosabbak vagy sötétebbek, mint a környező bőr, ha úgynevezett pigmentzavar lépett fel.
Néha az övsömör szövődményekhez vezethet. Ezek közé tartozik többek között:
- zoster utáni neuralgia: idegfájdalom a korábban érintett bőrterületen (poszt-herpetikus neuralgia)
- Másodlagos bakteriális fertőzés: a zoster által károsított bőrterületek is megfertőződnek baktériumokkal.
- Pigmentációs rendellenességek, a bőr vérzése és olvadása, valamint hegesedés
- Bénulás (parézis) és érzékszervi zavarok (paresztézia) az érintett régióban
- az agyhártya és az agy gyulladása (meningitis vagy encephalitis), ha a zoster a központi idegrendszert érinti
Különösen félnek a szétterjedt herpes zostertől és a központi idegrendszer fertőzésétől. Az idősebbek (50 év felettiek) és az immunhiányos emberek különösen érzékenyek az övsömör szövődményeire. Ide tartoznak a HIV-pozitívak és a rákos betegek.
A rendkívül legyengült immunrendszerű embereknél az övsömör néha végzetes lehet. Az orvosok ezért azt javasolják, hogy az érintetteket oltsák be az övsömör ellen.
Bár néhány emberben félnek a ráktól, amikor övsömörrel diagnosztizálják őket, nem találtak szoros kapcsolatot a daganatok és az övsömör között. Ezért, bár a HIV-szűrés javasolt fiatalabb betegeknél, a szakértők nem használják az övsömört tumormarkerként.
Postherpetikus neuralgia
A betegek legfeljebb 30 százalékánál a neuropátiás zoster-fájdalom továbbra is fennáll, vagy ismételten fellángol a kiütések gyógyulása után. Az orvosok az ilyen fájdalmakat, amelyek néha évekkel az övsömör után jelentkeznek, poszt-zosterikus neuralgiának vagy posztherpetikus neuralgiának (PHN) nevezik. Ez az övsömör utáni idegfájdalom különösen gyakori idős betegeknél a vállon, a nyakon vagy a törzsön jelentkező késői hatásként. Az övsömörnek ez a következménye valamivel gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál.
Övsömör: Terhesség és újszülöttek
Ha a terhes nők övsömörhöz jutnak, ez általában nem jelent problémát a születendő gyermek számára. Még akkor sem, ha az övsömör az esedékesség környékén jelentkezik, általában nincs veszély, mivel az antitestek a terhes nőtől a születendő gyermekhez jutnak. Az, hogy mennyire veszélyes az övsömör, nagyban függ az immunrendszertől. Ezért a terhesség alatt a varicella zoster vírussal való kezdeti fertőzés veszélyes a születendő gyermekre, mivel sem a terhes nő, sem a gyermek nem rendelkezik immunitással.
Ebben az esetben azonban nem a terhesség alatti övsömörrel járó fertőzésről van szó, hanem ugyanazon vírus által okozott fertőzésről, amely az első elkapáskor váltja ki a bárányhimlőt. A terhesség első felében fokozott a bárányhimlő kockázata, amely fejlődési rendellenességeket és a születendő gyermek károsodását okozza. Még ha az övsömör önmagában nem is fertőző a baba számára, az övsömört okozó vírus új fertőzése veszélyes a babák számára, mivel immunrendszerük még nem fejlődött ki teljesen.
Olvassa el a „Bárányhimlő és övsömör terhesség alatt” című cikkünket, amelyből megtudhatja, miért lehet veszélyes az első varicella az anyára és a babára, miért nem ez a helyzet az övsömör esetében, és hogyan kell kezelni a betegségben elkapott terhes nőket.
Övsömör: megelőzés
A bárányhimlő elleni védőoltással kapcsolatos további információk a bárányhimlő elleni védőoltás című cikkben találhatók.
Ma már létezik inaktivált vakcina az övsömör ellen. Jó védelmet nyújt a betegség ellen. A korábban használt élő vakcinától eltérően elölt kórokozókból áll.
Az övsömör elleni védőoltásról bővebben az Övsömör elleni védőoltás című cikkben olvashat.
Az övsömör vagy a varicella zoster fertőzés bizonyos diétával nem előzhető meg.
