Trombózis: tünetek, kezelés

Rövid áttekintés

• Leggyakoribb lokalizációi: A lábak (különösen az alsó lábak), a medence vagy a karok erei, a vena cava felső vagy alsó része. Különleges formája az anális trombózis (anális vénás trombózis).
• Jellemző tünetek: duzzanat, bőrpír, hipertermia, fájdalom és szorító érzés, láz, felgyorsult pulzus.
• Kezelés: kompressziós kötszer vagy kompressziós harisnya, valamint végtag trombózis esetén emelés, véralvadásgátló gyógyszeres kezelés, szükség esetén műtét (trombektómia).
• Okok: áramlási akadályok az erekben (pl. az érfalakon lerakódások, daganat miatti összehúzódás miatt), lassan áramló vér (pl. visszér, ágybezártság, folyadékhiány miatt), fokozott véralvadás (pl. véralvadási zavarok, rák vagy dohányzás)
• Vizsgálatok: fizikális vizsgálat, vérvétel, képalkotás (pl. ultrahang, flebográfia („véna röntgen”), szükség szerint további vizsgálatok egyedi esettől függően.
• Prognózis: Lehetséges szövődmények a tüdőembólia (tüdőartéria elzáródás), valamint az ér- és szövetkárosodás (poszttrombotikus szindróma).
• Megelőzés: Kerüljük a kockázati tényezőket (pl. mozgáshiány, folyadékhiány, túlsúly), viseljünk kompressziós harisnyát (pl. hosszú repülésnél), szükség esetén trombózis injekciót.

Trombózis tünetei

A trombózis tünetei a lábban

A trombózisok különösen gyakran az alsó lábszár nagy vénáiban alakulnak ki. Ennek az az oka, hogy a vér különösen lassan áramlik vissza a szívbe, a gravitációs erővel szemben. A trombózis leggyakoribb jelei a következők:

• A vádli, gyakran a boka és a láb duzzanata
• Nehézség és feszültség érzése a lábszárban
• Vízvisszatartás (ödéma)
• fájdalom a lábszárban, néha a lábfejben, a combban vagy az ágyékban is, ami fájó izomhoz hasonlíthat
• feszült (fényes) és kékes elszíneződésű bőr
• az alsó lábszár túlmelegedése
• jobban látható bőrvénák (úgynevezett figyelmeztető vénák)
• enyhe láz
• gyorsított pulzus

Még ha a fenti tünetek némelyike ​​hiányzik is, a láb trombózisa továbbra sem kizárt. Ugyanígy az említett trombózis jelek sem bizonyítékok arra, hogy valóban fennáll a lábvénás trombózis.

Trombózis tünetei a karban

A kar vénáit vérrögök is elzárhatják. Ez azonban sokkal ritkábban történik, mint a lábban. Tipikus trombózistünetek a karban:

• Az érintett kar duzzanata és túlmelegedése
• a kéz duzzanata
• kékesen kiálló bőrvénák
• a kar részleges vöröses-lilás elszíneződése
• fájdalom a karra gyakorolt ​​nyomás és a kar mozgatásakor

Az anális trombózis (anális vénás trombózis) tünetei

Az anális trombózis az anális területen fájdalmas duzzanattal észlelhető. Gyakran nehéz megkülönböztetni az aranyértől, de más oka van:

Anális trombózis esetén az alsó anális csatorna egy kis vénáját vérrög zárja el. Ezzel szemben az „aranyér” a köznyelvben az arteriovenosus érpárna megnagyobbodását jelenti a végbél kijáratánál (a szakkifejezés aranyér betegség).

Az anális vénás trombózis nagyon fájdalmas, különösen azért, mert közvetlenül a nyílás területén található. Általában azonban jól kezelhetők. Tudjon meg többet az anális trombózis tüneteiről, okairól és kezeléséről itt!

Az agyi vénás trombózis (sinusvénás trombózis) tünetei

A sinus véna trombózis (SVT) esetén az agy vénáiban a véráramlást megzavarja a vérrög. Gyakran előfordul a vérbőség. Különösen a Sars-Cov-2 koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban került a címlapokra az agyi vénás trombózis. Az immunizálást követően néhány beoltott egyénben agyi sinus és véna trombózis fordult elő, bár nagyon ritkán.

Az agyi vénás trombózis tünetei a következők:

• Fejfájás
• hányinger és hányás
• nyakfájás
• nyomásos fájdalom az arcon
• epilepsziás rohamok
• bénulási tünetek
• Szenzoros zavarok

A trombózis elvileg a test összes véredényében előfordulhat. A végtagok trombózisától eltérően azonban a tünetek gyakran nem egyértelműek. Például súlyos fájdalom vagy szervi diszfunkció léphet fel. Az ilyen nem specifikus trombózistünetek tisztázásához minden esetben további orvosi vizsgálatok szükségesek.

Trombózis kezelés

Elvileg három módszer áll rendelkezésre a trombózis kezelésére:

• Kompressziós terápia
• Gyógyszer
• Sebészet

Az, hogy melyik módszert alkalmazzák, többek között a vérrög képződésének helyétől függ. Gyakran a különböző kezelési megközelítéseket is kombinálni kell.

A trombóziskezelés legfontosabb célja annak megakadályozása, hogy a vérrög leváljon a véna faláról, és a vérárammal a létfontosságú szervekbe kerüljön. Ennek az az oka, hogy ekkor fennáll az úgynevezett embólia (például tüdőembólia) veszélye. A vérrög elzárja az artériát, ami potenciálisan életveszélyes következményekkel jár.

Fontos továbbá elkerülni az érintett erek, végtagok vagy szervek hosszú távú, helyrehozhatatlan károsodását (poszttrombotikus szindróma).

Emelés és tömörítés

A kompressziós kötésnek jóval túl kell nyúlnia a trombózis helyén – azaz a lábszár trombózisa esetén a térd alatt. Elég szorosnak kell lennie ahhoz, hogy összenyomja az ereket, hogy a vér jobban áramoljon bennük. Azonban semmilyen ponton nem szoríthatja össze a végtagot.

A kellően erős és egyenletes kompressziós fokozat elérésének jó módja a II. kompressziós osztályú trombózisharisnya használata.

A kompressziós kezelést hosszú ideig kell folytatni, ha a vénákat trombózis károsította.

Trombózis kezelése gyógyszeres kezeléssel

A trombózis gyógyszeres kezelésének célja, hogy megakadályozza, hogy a vérrög tovább növekedjen, és esetleg bemosódjon a tüdőartériákba. Legjobb esetben a gyógyszer hatására a szervezet saját anyagai (enzimek) újra összehúzzák a trombust, vagy akár teljesen fel is oldhatják. Az antikoaguláns gyógyszerek egy új trombózis kialakulását is megakadályozhatják.

A trombózis akut kezelése

Az orvosok a trombózis kezelését – annak elhelyezkedésétől függetlenül – úgynevezett kezdeti véralvadásgátlóval kezdik. Ezt azonnal el kell kezdeni, ha a trombózist biztosan vagy nagy valószínűséggel azonosították a tünetek okaként.

A fondaparinux véralvadásgátló kezdeti véralvadásgátló kezelésre is alkalmas – különösen akkor, ha a betegek a heparin adásra a vérlemezkeszám életveszélyes csökkenésével reagáltak. A fondaparinuxot a bőr alá kell beadni.

A kezdeti véralvadásgátlás azonban lenyelt gyógyszerekkel is elvégezhető, nevezetesen az úgynevezett DOAK-okkal (direkt orális antikoagulánsokkal), rivaroxabannal és apixabannal.

Trombózis utáni hosszú távú kezelés

Az akut trombózis kezelését – általában öt-tíz nap elteltével – fenntartó terápia követi: a betegek legalább három-hat hónapig véralvadásgátló gyógyszert kapnak, hogy megakadályozzák az új vérrög képződését.

Manapság az orvosok általában olyan DOAK-okat írnak fel, mint az apixaban, a rivaroxaban vagy a dabigatrán. A DOAK-ok bevezetése előtt azonban a K-vitamin antagonisták (például a fenprokumon és a warfarin) voltak az előnyben részesített választások a fenntartó terápia során. Ezek a K-vitamin antagonistái, ami fontos a véralvadáshoz. A helyes adagolásukat rendszeresen ellenőrizni kell véralvadási tesztekkel! A DOAK-ok esetében viszont az ilyen ellenőrzések általában feleslegesek.

Egyes betegeknek a hat hónapon túl is folytatniuk kell az antikoagulánsok szedését az új vérrögképződés megelőzése érdekében (másodlagos profilaxis). Erre például akkor lehet szükség, ha valakinél átmenetileg megnő a kiújulás kockázata baleset, műtét vagy terhesség miatt.

Daganatos megbetegedések esetén a trombózis kockázata is tartósan megnőhet. Hosszabb távon még ilyenkor is tanácsos lehet gyógyszeres másodlagos profilaxis.

Mindenesetre az orvosok alaposan ellenőrzik, hogy valóban szükséges-e az antikoagulánsok hosszan tartó alkalmazása, és ha igen, mennyi ideig, milyen hatóanyagokkal és milyen adagban. Bár a másodlagos profilaxis megakadályozza az új vérrögképződést, hátránya is van, hogy növeli a vérzés kockázatát. Ezért gondosan mérlegelni kell a másodlagos profilaxis előnyeit és kockázatait.

A trombózis sebészeti kezelése

Egyes akut lábvénás trombózis esetén a sebészeti beavatkozás a legjobb kezelési lehetőség. Ilyenkor az orvos megpróbálja katéter segítségével megragadni a vérrögöt (trombust) és kihúzni a vénából. Ezt „rekanalizációnak” (rekanalizációs terápia) is nevezik, mivel az eljárás újra megnyitja az elzáródott véredényt.

Az orvosok azt is ellenőrzik, hogy nincs-e eltávolítható áramlási akadály a vénában.

A rekanalizációs terápiát a lehető legkorábban el kell végezni a poszttrombotikus szindróma kockázatának csökkentése érdekében. Az ilyen típusú trombózisterápia lehetséges szövődményei közé tartozik a vérzés, de a vérrögdarabok véletlen leválása is. Ezek továbbhaladhatnak a vénás útvonalon a szív felé, majd a tüdőkeringésbe.

Egyedi esetekben az orvosok egyfajta „szitát” helyeznek a lábvénás trombózisban szenvedő betegek vena cavajába (véna cava szűrő), akár véglegesen, akár ideiglenesen. Ennek célja, hogy megakadályozza, hogy a levált vérrögök a tüdőbe kerüljenek. Ez a beavatkozás megfontolható például olyan betegeknél, akik az antikoaguláns gyógyszeres kezelés ellenére ismételten tüdőembóliában szenvednek.

Trombózis: Okok és kockázati tényezők

A trombózisok olyan vérrögök, amelyek az erekben képződnek – szinte mindig a vénákban. Alapvetően három különböző oka lehet, amelyek önállóan vagy kombinációban létezhetnek:

• Áramlási akadályok a véredényben: sérülés/betegség vagy lerakódások az érfalon vagy az erek összehúzódása a kívülről érkező mechanikai nyomás következtében (pl. hegesedésben, daganatokban).
• fokozott véralvadási hajlam: a véralvadási rendszer betegségei, súlyos szisztémás betegségek (rák, autoimmun betegségek), dohányzás vagy bizonyos gyógyszerek (pl. „tabletta”) mellékhatásként történő szedése esetén.

Utazási trombózis és műtét utáni trombózis

A szívbe irányuló véráramlásnak a gravitáció ellenében kell működnie a lábak mélyvénáiban. Ezt két mechanizmus segíti egészséges, fizikailag aktív emberekben:

• Vénás billentyűk: billentyűként működnek, és csak egy irányba, a szív felé engedik a vért.
• Izompumpa (izom-véna pumpa): A (borjú)izmok munkája révén a láb vénáit ismételten röviden összenyomják. A vénás billentyűkkel együttműködve így a vér a szív irányába préselődik.

Ha az egyik vagy akár mindkét mechanizmus nem működik, a véráramlás jelentősen lelassulhat – nő a trombózis kockázata. Ez a helyzet például, ha hosszú ideig ül autóban, repülőn vagy vonaton. Ezért ilyen esetekben a trombózist gyakran „utazási trombózisnak” nevezik.

Az órákig tartó számítógép előtti ülés is növelheti a trombózis kockázatát.

Trombózis a varikózus vénákban

A varikózus vénák (varix) erősen kitágult erek. Különösen gyakran fordulnak elő a lábak területén, különösen az alsó lábakon.

A visszerekben lassabban folyik a vér, ráadásul a vénákban lévő természetes billentyűk (vénabillentyűk) itt már nem működnek megfelelően. Ez növeli a trombózis kockázatát.

Olvasson többet a varikózis okairól és kezeléséről Visszér cikkünkben.

A legfontosabb kockázati tényezők

Tehát számos tényező elősegíti a vénás thromboemboliát – vagyis a vérrögök képződését és a vérárammal való mozgását, így máshol eltömítenek egy eret. A legnagyobb kockázati tényezők a következők:

• Lábtörés
• Kórházi ellátás szívelégtelenség, pitvarfibrilláció vagy pitvarlebegés miatt (az előző három hónapban)
• mesterséges csípő- vagy térdízület használata
• súlyos trauma (pl. autóbaleset következtében)
• szívroham (az előző három hónapban)
• gerincvelő sérülés
• korábbi vénás thromboembolia (pl. tüdőembólia)

A mérsékelt kockázati tényezők közé tartozik például a hormonális fogamzásgátlók használata, a rák, a kemoterápia, a felületes vénás trombózis, a fertőzések (különösen a tüdőgyulladás, a húgyúti fertőzések és a HIV-fertőzés), a bénulással járó stroke és a gyulladásos bélbetegség.

Trombózis: diagnózis és kivizsgálás

Láb vénás trombózisa esetén a láb túlmelegszik és megduzzad. Bizonyos nyomáspontok, mozgások fájdalmat váltanak ki, amit az orvos (általában belgyógyász) fizikális vizsgálattal tud megállapítani. A tipikus tünetek a következők:

• Fájdalom a vádliban, amikor a lábfej felemelkedik (Homans jele)
• Fájdalom a vádli megnyomásakor (Meyer jele)
• Nyomásos fájdalom a láb belsejében (Payr jele)

Általában a felületes trombózist súlyosabb tünetek jellemzik, ezért gyakran könnyebben diagnosztizálható, mint a mélyebb vénák érelzáródása (phlebothrombosis). Ez utóbbi azonban gyakrabban súlyos következményekkel jár.

A speciális pontozási rendszerek (pontszámok, mint például a Wells-pontszám) segítik az orvosokat annak megítélésében, hogy a betegnek valóban van-e mélyvénás trombózisa:

Pont akkor jár, ha az ilyen trombózisra utaló bizonyos paraméterek jelen vannak – például aktív daganatos betegség, a teljes láb duzzanata vagy az előző három hónapban végrehajtott nagyobb műtét. Minél több pont adódik össze, annál nagyobb a mélyvénás trombózis valószínűsége.

Vérvizsgálat

Ha a mért érték a normál tartományon belül van, akut trombózis nem valószínű. A D-dimer mérés önmagában azonban nem elegendő a trombózis kizárásához. Az orvosoknak figyelembe kell venniük a többi leletet is.

Képalkotó diagnosztika

Ezen túlmenően az ultrahangos vizsgálat vizuálisan ábrázolhatja a vénák elzáródását.

A flebográfiával (más néven: flebográfia) az erek röntgenképen láthatóvá válnak. Az eljárás tehát kiválóan alkalmas a mélyvénás trombózis diagnosztizálására.

Ebből a célból kontrasztanyagot fecskendeznek be a láb hátsó részén található felületes vénába. Annak érdekében, hogy a kontrasztanyag a láb mélyvénáiba kerüljön, először a bőr felszínéhez közeli vénákat közepesen szoros kötéssel le kell kötni. Ahol trombózis van, a kontrasztanyag áramlása megszakad, vagy „összehúzottnak” tűnik, ami a röntgenfelvételeken is látható.

Egyes esetekben a vaszkuláris képalkotást mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével végezzük kontrasztanyag beadása után. Ez az eljárás mágneses mezőket és rádióhullámokat használ a képalkotáshoz, nem pedig röntgensugárzást, mint például a számítógépes tomográfiát.

Az érelzáródás ritka formáiban további vizsgálatokra lehet szükség, például a szem trombózisának funduscopiájára.

Trombózis és terhesség

Egyes nőknél trombózis alakul ki a terhesség alatt vagy halvaszületést/spontán vetélést követően. Ebben az esetben tanácsos további vizsgálatokat végezni az ok felderítésére. Ez szükség esetén segíthet megelőzni egy újabb trombózis kialakulását egy későbbi terhességben.

Egyéb speciális esetek

Azon trombózisok esetében, amelyeknek nincs egyértelműen azonosítható oka, vagy atípusos erekben fordulnak elő, az orvosok további kísérleteket tesznek a vérrögképződés okának feltárására. Például egyesek olyan örökletes betegségekben szenvednek, amelyek megzavarhatják a véralvadást. A kimutatáshoz genetikai vizsgálat is indokolt lehet.

Trombózis: A betegség lefolyása és prognózisa

A trombózis nagyon súlyos betegség, és veszélyes szövődményekhez vezethet. Ezek felmerülnek,

• amikor a vénát thrombus elzárja és tartósan károsodik (következmény: poszttrombotikus szindróma).

Tüdőembólia

A tüdőembólia a trombózis különösen gyakori és életveszélyes szövődménye. A trombust (vagy annak részeit) a véráram a vénás rendszeren keresztül a jobb kamrába, majd onnan a tüdőartériákba juttatja.

Ha ott egy nagy artériát elzár, a tüdő nagy része már nem lesz vérrel ellátva. Ekkor már nem tud részt venni a gázcserében, ami életveszélyes oxigénhiányt okozhat.

Ezenkívül a szív jobb kamrája túlterhelt, és megpróbálja a vért az eltömődött tüdőerbe pumpálni a nagy áramlási ellenállás ellen – jobb szívelégtelenséget (a szívelégtelenség egyik formája) okozhat. Ezért az embólia mindig orvosi vészhelyzet!

Olvasson többet ennek a súlyos szövődménynek a tüneteiről és kezeléséről a tüdőembólia című cikkben.

Postthromboticus szindróma

Egyes mélymedencei vagy lábvénás trombózisban szenvedő betegeknél úgynevezett poszttrombotikus szindróma alakul ki. Ebben az esetben a vérrög okozta vérkiáramlási akadály miatt visszér alakul ki, amely az érintett erek újranyitása után is fennáll. Ez a kiáramlási akadály további szövetkárosodást és/vagy ismétlődő vérrögképződést okozhat.

A trombózis megelőzése

Ezenkívül a megfelelő folyadékbevitel (ivás, folyékony ételek) fontos a vér hígításához, és megakadályozza a vérrögképződést.

Trombózis injekciók

Sérülés vagy műtét, illetve egyéb betegség miatti immobilizáció után gyógyszeres kezeléssel akadályozható meg a vérrögképződés: napi heparinos trombózisinjekciókkal a legtöbb esetben megelőzhető a vérrögképződés.

Trombózis elleni harisnya

Az úgynevezett trombózis elleni harisnya speciális rugalmas, bőrbarát, vékony anyagból készült harisnya, amely vagy a térdig ér, vagy akár a térden túlnyúlva a combot is magában foglalja. A vénákra gyakorolt ​​enyhe nyomás hatására a vér valamivel gyorsabban és egyenletesebben áramlik vissza a szívbe.

A trombózis elleni harisnya viselése különösen ajánlott, ha trombózis kockázati tényezői vannak, mint például hajlam a visszér kialakulására, műtét előtt és után, valamint hosszú utazások alkalmával. Gyakran segíthetnek megelőzni a trombózist.