Rövid áttekintés
- Mi az a prosztatarák? A prosztata mirigy rosszindulatú daganata, és az egyik leggyakoribb rákbetegség férfiaknál.
- Tünetek: kezdetben gyakran nincsenek tünetek, később nem specifikus tünetek, mint vizelési és ejakulációs fájdalom, vér a vizeletben és/vagy magfolyadék, erekciós problémák
- Okok: nem pontosan ismert; lehetséges kockázati tényezők elsősorban az idősebb kor és a genetikai hajlam
- Kezelés: A korai szakaszban, esetleg csak „aktív felügyelet”. Ellenkező esetben műtét, kemoterápia, sugárterápia és/vagy hormonterápia.
- Felelős szakorvos: urológus.
- Prognózis: Korai diagnózis és kezelés esetén jó esély van a gyógyulásra. Ha a rák már elterjedt, a várható élettartam jelentősen csökken.
Prosztatarák: Leírás
A prosztatarákot nem szabad összetéveszteni a jóindulatú prosztata hiperpláziával, amely szintén általában 50 éves kor után jelentkezik, és az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban: 50 és 59 év között tízből kettő, 70 év felett pedig tízből hét.
A prosztata anatómiája és működése
A prosztata a férfi nemi szervek egyike. Fő feladata olyan váladék előállítása, amely a magömlés során a magfolyadékhoz kerül. Ennek a váladéknak az egyik összetevője az úgynevezett prosztata-specifikus antigén, vagy röviden PSA. Ez az enzim hígítja az ondófolyadékot. A PSA-t kizárólag a prosztata termeli. Meghatározását a prosztatarák diagnosztizálására és progressziójára használják.
Prosztatarák: tünetek
- Hólyagürítési problémák, pl. fájdalom vizelés közben, gyenge vagy megszakadt vizeletfolyás, vizelet-visszatartás (= képtelenség spontán kiüríteni a hólyagot)
- Fájdalom az ejakuláció során, csökkent magömlés
- Erekciós problémák (csökkent erekció vagy impotencia)
- Vér a vizeletben vagy az ondófolyadékban
- Fájdalom a prosztata területén
- Problémák a bélmozgással
- Fájdalom a hát alsó részén, a medencében, a csípőben vagy a combban
Ha Ön a fent említett panaszok valamelyikében szenved, ezért nem szabad azonnal prosztata karcinómát feltételeznie. Mindenképpen célszerű azonban urológus vizsgálatát elvégezni. Meg tudja mondani, hogy valóban prosztatarákja van-e vagy sem. Ha igen, azonnal megkezdi a kezelést, hogy Ön mielőbb meggyógyuljon.
Prosztatarák: okok és kockázati tényezők
Kor
Az idősebb kor a prosztatarák legfontosabb kockázati tényezője. 50 éves kor előtt a prosztata rosszindulatú daganata szinte soha nem fordul elő. A 45 éves korosztályban például 270 férfiból egynél prosztatarák alakul ki a következő tíz évben. A 75 évesek csoportjában ez már 17 férfiból egynél előfordul.
Genetikai hajlam
Összességében azonban az ilyen családi prosztatarák ritka – az összes prosztatarák 90-95 százaléka valószínűleg „spontán” (örökölhető kockázati gének nélkül) alakul ki.
Etnikai tényezők
Ennek oka valószínűleg az eltérő táplálkozási szokásokban (pl. a zsíros, állati alapú étrend előnyben részesítése az USA-ban, szemben a gabonafélékben és zöldségekben gazdag, sok szóját tartalmazó étrenddel Ázsiában) és a társadalmi-gazdasági tényezőkben rejlik. A genetikai tényezők is szerepet játszhatnak.
Diéta, tesztoszteron, szex, dohányzás, alkohol, gyulladás?
Régen azt hitték, hogy a tesztoszteron férfi nemi hormon növeli a prosztatarák kockázatát. Ma ez a nézet elavultnak számít. Azonban igaz, hogy a rosszindulatú daganat tesztoszteronfüggő módon nő. Ez azt jelenti, hogy a tesztoszteron elősegíti a már meglévő prosztatarák növekedését – de nem váltja ki a rákot.
Azt a feltételezést is megcáfolhatónak tartják, hogy a nemi kapcsolat befolyásolja a prosztatarák kockázatát: függetlenül attól, hogy egy férfi nem, keveset vagy sokat szexel – a jelenlegi kutatások szerint ennek nincs hatása a megbetegedések kockázatára.
Tanulmányok szerint legalább gyenge kapcsolat lehet a prosztatarák és a dohányzás között. Ezt azonban tovább kell kutatni. Úgy tűnik, hogy összefüggés van az alkoholfogyasztással is (legalábbis a magas alkoholfogyasztással).
Prosztatarák: vizsgálatok és diagnózis
Prosztata rák szűrés
Az első lépés egy interjú: az orvos általános egészségi panaszokról (vizelési problémák, székrekedés, magas vérnyomás, merevedési problémák stb.), valamint az esetleges korábbi betegségekről és a gyógyszerhasználatról kérdez rá. Azt is megkérdezi, hogy van-e ismert prosztatarákos eset a férfi családjában.
Ez azt jelenti, hogy a digitális-rektális vizsgálat a prosztata jelentősebb elváltozásaira utalhat. Ezeket a változásokat egy már előrehaladott prosztata karcinóma okozhatja (korai stádiumban a változások még nem tapinthatóak), vagy ártalmatlanabb okuk is lehet. Ezt csak további vizsgálatokkal lehet tisztázni.
Prosztatarák diagnózisa
Aki felfedezi magában a prosztatarák lehetséges tüneteit, mindenképpen forduljon orvoshoz. A prosztatarák gyanúja esetén a megfelelő kapcsolattartó az urológiai szakorvos. Először beszél a pácienssel, hogy megismerje anamnézisét. Ehhez az orvos megkérdezheti például:
- Van-e prosztatarákos vagy mellrákos eset a családjában?
- Van problémája a vizelettel?
- Erekciós problémái vannak?
- Lefogytál mostanában akaratlanul?
- Volt mostanában láza vagy éjszakai izzadása?
- Milyen az általános fizikai teljesítménye?
- Emésztési problémáid vannak?
- Észrevett-e vért a vizeletében vagy a székletében?
- Fájdalmat érez a hát alsó részén ("ülői fájdalom")?
Ezt követi a digitális végbéltapintás (lásd fent: prosztatarákszűrés).
PSA érték
Manapság a tapintásos vizsgálat mellett a vérben gyakran meghatározott értéket is meghatároznak: a PSA értéket. A PSA (prosztata-specifikus antigén) egy fehérje, amelyet szinte kizárólag a prosztata sejtjei képeznek, és általában csak kis mennyiségben kerül a vérbe. Az emelkedett vérszint tehát a prosztataszövet fokozott aktivitását jelzi – például prosztatarák esetén.
A PSA-érték vitathatatlanul hasznos kontrollparaméterként a prosztatarák kezelés utáni lefolyásának értékeléséhez. A korai felismerésben való hasznosságát azonban vitatják. Ennek az az oka, hogy a PSA-érték olyan sejtelváltozásokat is kimutat a prosztatában, amelyek egyébként valószínűleg soha nem váltak volna nyilvánvalóvá, és nem vezettek volna prosztatarákhoz. A vizsgálat eredménye tehát fölösleges pszichés megterhelést és szükségtelen kezelést jelent az érintett férfiaknak.
Transzrektális ultrahang (TRUS)
A prosztatarák diagnózisának felállításához a végbéltapintáson és a PSA-érték meghatározásán túlmenően általában további vizsgálatok szükségesek. Ezek közé tartozik a transzrektális ultrahang (TRUS). Itt a prosztatát a végbélen keresztül ultrahangos vizsgálattal vizsgálják. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy pontosabban felmérje a prosztata méretét és alakját.
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
A mágneses rezonancia képalkotást (MRI) néha képalkotó eljárásként használják a feltételezett prosztatarák tisztázására. Sokkal részletesebb képeket biztosít, mint a transzrektális ultrahang (TRUS).
Szövetmintavétel a prosztatából
Ha a megelőző vizsgálatok (rektális vizsgálat, PSA mérés, ultrahang) prosztatarákra utaló jelet tárnak fel, akkor a következő lépés a prosztata szövetminta eltávolítása és részletes laboratóriumi vizsgálata (prosztata biopszia). Csak így lehet biztosan megmondani, hogy valóban jelen van-e a prosztatarák vagy sem.
Nem áll fenn annak a veszélye, hogy a rákos sejtek szétszóródnak a környező szövetekben a szöveteltávolítás következtében. Az eljárás azonban helyi gyulladást válthat ki. Ezért a beteg megelőző intézkedésként antibiotikumot kap az eljárás napján, és esetleg még néhány napig.
A szövetminták vizsgálata
A prosztatából származó szövetmintákat egy patológus mikroszkóp alatt megvizsgálja rákos sejtek keresésére (kórszövettani vizsgálat). Ez azt is feltárja, hogy a rákos sejtek milyen mértékben változtak (degenerálódtak) a normál prosztataszövethez képest.
A daganatok osztályozásának másik lehetősége a TNM rendszer.
Prosztatarák: stádium
Ha a szövetminták kórszövettani vizsgálata megerősíti a prosztatarák gyanúját, akkor a daganat szervezetben való terjedését kell vizsgálni. Így megállapítható, hogy a prosztatarák melyik stádiumban található (stádium). Az egyéni terápiatervezés ettől függ.
- Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): Képes megjeleníteni a medence nyirokcsomóinak megnagyobbodását – ami a rákos sejtfertőzés lehetséges jele –, valamint a távolabbi leánykolonizációkat. Az MRI alternatívája a számítógépes tomográfia (CT).
- Csontszcintigráfia (csontszcintigráfia): Ezzel a nukleáris orvosi vizsgálattal a típus megtudhatja, hogy a prosztatarák áttétet kapott-e már a csontokba.
- A has ultrahangos vizsgálata: Ezt alkalmazzák például az esetleges prosztatarák áttétek kimutatására a májban. Az ultrahanggal kimutatható a daganatnak a húgycsőre gyakorolt nyomása miatti esetleges vizeletpangása is.
Prosztatarák: osztályozás
- Így a T1 egy kis prosztata karcinómát jelent, amely nem okoz kellemetlenséget, és nem tapintható és nem is látható a képalkotáson, de csak biopsziával mutatták ki. A skála másik végén a T4 egy előrehaladott daganatot jelent, amely a prosztatát körülvevő szövetbe (pl. a végbélbe) nőtt.
- Az N értéknek két kifejezése lehetséges: az N0 azt jelenti, hogy „nincs érintett nyirokcsomó”, az N1 pedig „a regionális nyirokcsomók rákos sejteket tartalmaznak”.
Prosztata rák: kezelés
Az, hogy az egyes esetekben hogyan néz ki a prosztatarák kezelése, számos tényezőtől függ. Döntő mindenekelőtt a rák stádiuma és a beteg életkora. Az orvos egyéb tényezőket is figyelembe vesz, mint például az esetleges kísérő betegségeket és a beteg kezelési kívánságait (például a kemoterápia elutasítását).
Ha a daganat nem, vagy csak nagyon lassan növekszik, ha nem okoz tüneteket és a beteg már előrehaladott életkorban van, akkor a kezeléstől egyelőre el lehet tekinteni, és a daganatot egyszerűen orvosilag rendszeresen ellenőrizni. .
Arról, hogy melyik terápiának mikor van értelme és milyen mellékhatásai lehetnek az egyes kezelési formáknak, a Prosztatarák – kezelés című cikkben olvashat.
Prosztatarák: utókezelés
- A lehető leghamarabb észlelje a prosztatarák kiújulását (kiújulását). Ebben segít a fizikális vizsgálat és a vérvizsgálatok (például a PSA-érték meghatározása).
A nyomon követést legkésőbb tizenkét héttel a prosztatarák kezelésének befejezése után el kell kezdeni. Az első két évben negyedévente, a 3. és 4. évben pedig kétévente kell nyomon követni. Az 5. évtől évente egyszeri prosztatarák utánkövetés javasolt. A vizsgálatokat lehetőség szerint daganatos betegek ellátásában jártas urológus végezze (onkológiai fókusz gyakorlat).
A prosztatarák gyakran lassan nő, és jól kezelhető, ezért a prognózis általában kedvező. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a daganat nagyon gyorsan és agresszíven terjed. Akkor rosszabbak a gyógyulás esélyei.
A statisztikák szerint a diagnózis után öt évvel a betegek 89 százaléka még életben van, míg a fennmaradó 5 százalék meghalt a prosztata rosszindulatú daganatában (relatív XNUMX éves túlélési arány). Így a prosztatarák várható élettartama meglehetősen jó a többi ráktípushoz képest.