Rövid áttekintés
- Okok: Különbséget tesznek ciklusfüggő és ciklusfüggetlen okok között (premenstruációs szindróma, terhesség, menopauza, ciszták, emlőmirigy-gyulladás stb.).
- Tünetek: egy- vagy kétoldali mellfájdalom, feszültség és duzzanat érzése, fájdalmas mellbimbók
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Pl. amikor először jelentkezik mellfájdalom, amikor a tünetek nem szűnnek meg a menstruáció kezdetével.
- Diagnózis: Anamnézis, nőgyógyászati vizsgálat, mell tapintása, röntgen, vérvétel stb.
- Kezelés: októl függően pl. ciszták szúrása, hormonkészítmények
Mi az a mellfájdalom?
A mell a nőiesség szimbólumának számít. Ezek egy erogén zóna, és a másodlagos szexuális jellemzőkhöz tartoznak. Ezenkívül a mellek a nők szoptatására szolgálnak. Mellfájdalom esetén minden érintés kellemetlen, a mell esetleg göbösnek érzi magát, ez sok nőt megijeszt.
Valójában a mellfájdalom vagy a mellbimbók fájdalma nagyon gyakori, és nem feltétlenül jelent semmi rosszat. Ennek ellenére sok nő azonnal a mellrákra gondol, amikor ezeket a tüneteket tapasztalja.
A mellfájdalom idővel változhat. Ez összefügg a női mell belső működésével, amely főként zsír- és kötőszövetből áll. Ebbe van beágyazva a mirigyszövet, amely szükség esetén tejet termel.
Az élet során a zsírszövet, a kötő- és mirigyszövet aránya megváltozik. Az idősebb nőknél a mellben lévő zsír aránya dominál. Ekkor a menstruációs ciklus során alig van göbös elváltozás a mellszövetben.
Néha azonban vannak olyan kinövések a mellszövetben, amelyek a ciklustól függetlenül fájdalmat és szorító érzést okoznak a mellben (mastalgia) – ez a jelenség a férfiakat is érinti.
Mellfájdalom: okai
A mellfájdalomnak számos oka lehet. Például az orvosok különbséget tesznek a mellfájdalom ciklusfüggő és ciklusfüggetlen okai között.
Mastodynia: ciklusfüggő okok
Ráadásul a mellek jobban el vannak látva vérrel. Összességében ezek hatására nagyobbak és nehezebbek lesznek, és tapinthatóak lehetnek a göbös elváltozások is.
A mellfájdalom egyéb hormonális okai
Premenstruációs dysphoriás rendellenesség (PMDS): Az emlőfájdalom mellett a tünetek közé tartozik a fáradtság, a hasi fájdalom, a hátfájás vagy a fejfájás. Általában a menstruációs vérzés előtti napokban kezdődnek. Gyakran olyan súlyosak, hogy jelentős hatással vannak a mindennapi életre. 2013 óta ezt önálló rendellenességnek (depressziós rendellenességnek) ismerik el, amelyet kezelni kell. A fogamzóképes korú nők legfeljebb nyolc százalékát érinti.
Fibrocisztás mastopathia: Valószínűleg a hormonok felelősek. Ha helyileg túl sok az ösztrogén és túl kevés a progeszteron, akkor a mellszövet egyes összetevői túlzottan megnövekednek. Ennek eredményeként általában mindkét mellben cseresznyekő méretű duzzanat, elmozdítható csomók vagy ciszták képződnek. Gyakran észrevehetők nyomási kényelmetlenség miatt. Ritkán folyadék is szivárog a mellbimbóból.
Terhesség: Egy bizonyos feszültségérzet, mellfájdalom vagy sajgó mellbimbó a terhesség egyik első jele. Ennek az az oka, hogy röviddel a petesejt beültetése után az emlő elkezd felkészülni a jövőbeni szoptatási feladatra. A mirigyszövet megváltozik, a mell megnagyobbodik, tapintásra érzékenyebb lesz.
Felszívott anyatej: Ha a babát nem megfelelően rögzítik a szoptatáshoz, vagy túl sok idő telik el a szoptatások között, az anyatej felszívhatja a mellet. Az ilyen tejpangás első jele az, ha fáj a mell vagy a kialakuló duzzanat. Itt az ideje, hogy tegyen ellenintézkedéseket, mert különben begyulladhat a mell!
Menopauza: Természetesen a menopauzában lévő nők kisebb valószínűséggel tapasztalnak ciklushoz kapcsolódó mellfájdalmat. Hacsak nem kifejezetten hormonokat szednek a menopauza tüneteinek ellensúlyozására. Ekkor a mellfájdalom lehetséges mellékhatás.
Masztalgia: A ciklustól független okok
Ciszták: A ciszta egy folyadékkal töltött hólyag. A mellszövetben az ilyen ciszták mellkasi fájdalmat okozhatnak, amikor elérnek egy bizonyos méretet, és oldalra tolják a környező szövetet. A legtöbb esetben a ciszták jóindulatúak. Pontosabban nem tudni, miért alakulnak ki. Gyakran 30 és 50 éves kor között vagy a menopauza kezdetével jelennek meg.
Jóindulatú lágyrészdaganatok: ezek puha, kidudorodó csomók közvetlenül a bőr alatt. Fájdalmat okoznak, különösen akkor, ha az idegek közelében fejlődnek ki. Az orvosok különbséget tesznek a zsírszövetben (lipomák), a kötőszövetben (fibrómák) és a mirigyes zsákban (atheromák) bekövetkező változások között – ahol az elhalt bőrsejtek és a faggyú egy faggyúmirigy közelében gyűlik össze.
A szoptatási időszakon kívüli emlőmirigy-gyulladás (nem gyermekágyi tőgygyulladás): Ebben a formában a baktériumok a mellszövetbe is behatolnak, és ott gyulladást váltanak ki. Különösen érintettek a 30 évnél fiatalabb betegek.
Mellrák: Ez egy rosszindulatú szövetnövekedés (daganat) az emlőszövetben. Általában a tejcsatornákból, ritkábban a mirigylebenyekből ered. Mellfájdalom is előfordulhat, de nem a korai szakaszban. Az emlőrák a nők leggyakoribb rákja.
Irritált mellbimbók: A különösen fájdalmas mellbimbókat néha a nem megfelelő ruházat is kiváltja. Például amikor a durva textíliák, a túl szűk ruházat vagy a sport közbeni állandó súrlódás irritálja az érzékeny bőrt.
A férfiak mellfájdalmának okai
A férfiakat időnként emlőfájdalmak is érintik – gyakran az egyik vagy mindkét oldali emlőmirigy megnagyobbodásával (gynecomastia).
A gynecomastia természetesen hormonális egyensúlyhiány miatt fordul elő (újszülöttkori, pubertáskori vagy geriátriai gynecomastia). Például előfordulhat, hogy a férfiak a pubertás alatt mellfájdalmat szenvednek.
A mellkasi fájdalom egyéb okai
A mellkasi fájdalom számos más állapot esetén is előfordulhat (például refluxbetegség, szívroham, tüdőgyulladás, tüdőembólia, bordatörés stb.). A mellkasi fájdalom ezekről és más okairól a Mellkasi fájdalom című cikkben olvashat bővebben.
Hogyan nyilvánul meg a mellkasi fájdalom?
Az emlőfájdalom (mastodynia) a jobb vagy a bal mellben egyoldalúan és kétoldalasan jelentkezik, és feszültség és duzzanat érzése kísérheti. Az érintettek fájdalmas mellbimbókra is panaszkodhatnak.
A ciklustól függő térfogatnövekedés némi nyújtófájdalmat okozhat. Ráadásul a mell érzékenyebben reagál az érintésre. Normális esetben az ösztrogénszint csökkenése, a menstruáció és a folyadék kiürülése után ismét megszűnnek a panaszok.
Az emlőmirigyek megnagyobbodása esetén például a férfiak feszültség érzéséről és bizonyos érintési érzékenységről számolnak be a mellben. Ezenkívül a mellbimbók fájhatnak.
Mi a teendő a mellfájás ellen?
A mellfájdalom kezelése az októl függ. Például, ha a ciszták felelősek a fájdalomért, lehetséges, hogy az orvos „szúrja” (szúrja) őket, hogy kiürítse a bennük lévő folyadékot. Ez csökkenti a környező szövetekre nehezedő nyomást, ami után a mellkasi fájdalom általában megszűnik.
Ha a fájdalom oka a hormonális egyensúlyhiány, az orvos szükség esetén hormonkészítményeket ír fel a mastodynia kezelésére. Ha az orvos mellrákot diagnosztizál, azonnal személyre szabott rákterápiát (műtét, kemoterápia, sugárterápia stb.) kezdeményez.
Ha a fájdalom erős, az orvos fájdalomcsillapítót is felír, például paracetamol hatóanyaggal.
Otthoni gyógymódok mellfájdalmakra
Ciklusfüggő emlőfájdalmak esetén PMS-sel összefüggésben a gyógynövénykészítmények (például szerzetespaprika), a meditációs és relaxációs gyakorlatok hasznosak lehetnek. A természetgyógyászati terápia részeként a diéta is képes befolyásolni a mastodyniát. Például ajánlott kerülni a kávét és az alkoholt. Egy másik megközelítés a teljes zsírbevitel csökkentése és a rendszeres testmozgás.
Ezzel kapcsolatban keresse fel nőgyógyászát. Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, nem enyhülnek vagy éppen súlyosbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.
Mellfájdalom: mikor kell orvoshoz fordulni?
Elvileg az első alkalommal jelentkező mellkasi fájdalmat célszerű orvossal tisztázni. Ez akkor is érvényes, ha más panaszok és rendellenességek jelentkeznek, például csomók, amelyek korábban nem voltak, vagy szivárgó mellbimbó.
Ha a panaszok menstruációs ciklus függőek, akkor a menstruáció kezdetével általában újra megszűnnek. Ha ez nem történik meg, akkor is tanácsos orvoshoz fordulni.
Bármilyen, számodra furcsának tűnő változás esetén tanácsos orvoshoz fordulni. Ha kétségei vannak, jobb, ha egyszer túl gyakran megy orvoshoz. A mellrák különösen jól kezelhető, sőt korai stádiumban észlelve gyógyítható is.
Mellfájdalom: vizsgálatok
Női mellfájdalmak esetén a megfelelő kapcsolattartó a nőgyógyász. Először részletesen kikérdezi Önt a kórtörténetének (anamnézisének) beszerzése érdekében. Érdekelheti az is, hogy a mellfájdalom a menstruáció előtt vagy után jelentkezik-e, oldalt vagy középen van-e, és észreveszi-e, amikor megérinti.
Az orvos azt is megkérdezheti, hogy a mellkasi fájdalom belégzéskor vagy kilégzéskor jelentkezik-e, vagy mozgással kapcsolatos. Ez arra utal, hogy a kellemetlen érzés izom-csontrendszeri eredetű, azaz az izmokból vagy a csontvázból eredhet.
Az emlő röntgenvizsgálata (mammográfia) segít kizárni a mellrákot, mint az emlőfájdalmat okozó okot. Ha gyanús szöveti elváltozások vannak a röntgenfelvételen, az orvos szövetmintát (biopsziát) vehet, hogy azt alaposabban megvizsgálja a laboratóriumban.
Az orvos vérmintát is vesz. A vérvizsgálat részeként megméri a nemi hormonok szintjét, hogy esetleg nyomokat adjon a mellkasi fájdalom hormonális okára.
A mellkasi fájdalomban szenvedő férfiaknál az orvos ugyanazokat a vizsgálatokat végzi el a tisztázás érdekében. A megfelelő kapcsolat itt egy andrológus vagy egy emlőbetegségekre szakosodott klinika.
