Ízületi gyulladás: típusok, kezelés és táplálkozás

Rövid áttekintés

  • Kezelés: testmozgás, meleg vagy hideg pakolás, fájdalomcsillapító gyógyszer, esetleg ízületi injekciók (kortizon, hialuronsav); előrehaladott stádiumban ízületi pótlás (műtét)
  • Tünetek: terheléskor jelentkező fájdalom, indulási fájdalom (fájdalom a fizikai aktivitás kezdetén), mozgáskorlátozottság, ízületi megvastagodás; aktivált osteoarthritisben: bőrpír, állandó fájdalom, nagyon meleg bőr
  • Okok és kockázati tényezők: Az ízületek életkorból eredő kopása, túlzott és helytelen stressze növeli a kockázatot, valamint az anyagcsere-betegségek, sérülések.
  • Diagnózis: fizikális vizsgálat, röntgen, számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
  • Prognózis: Gyakran a testmozgás és a fájdalomterápia általi javulás, így a műtét hosszú ideig elkerülhető; gyógyulás általában nem lehetséges, csak a tünetek enyhítése és a progresszió lassulása.

Mi az osteoarthritis?

Az osteoarthritis az a kifejezés, amelyet az orvosok az ízületek kopásának leírására használnak. Az ízületi porc kopott és sérült. A porc és a csont alakot vált, és mozgás közben dörzsöli le egymást.

Az osteoarthritis leggyakrabban a kézben, a térdben, a csigolyákban és a csípőben fordul elő. A betegség azonban bármely ízületben lehetséges. Ennek megfelelően a váll-, ujj-, lábujj- és bokaízületek ugyanolyan gyakran érintettek. Ez különösen az időseket is érinti. A Robert Koch Intézet tanulmánya szerint a 60 év feletti nők jó fele és a férfiak egyharmada szenved osteoarthritisben.

Az osteoarthritist meg kell különböztetni az úgynevezett ízületi gyulladástól. Ez egy ízületi gyulladás, amelynek több oka is lehet. Ha az ízület arthrosis következtében begyullad, az orvosok osteoarthritisnek vagy aktivált arthrosisnak nevezik.

Hogyan alakul ki az arthrosis?

Ha az ízület továbbra is nagy igénybevételnek van kitéve, más struktúrák idővel kórosan megváltoznak: az ízületi membrán, a csontok és az ínszalagok. Az orvosok csak ezután beszélnek arthrosisról.

A legnagyobb igénybevételnek kitett területeken a porcréteg végül teljesen eltűnik. Az ízületi csontok szabaddá válnak, és egymáshoz dörzsölődnek. Az orvosok ezt „csontzúzódásnak” nevezik. Annak érdekében, hogy ellenálljon a szokatlan terhelésnek, a csontszövet sűrűbbé válik. A szakértők ezt subchondralis szklerózisnak nevezik.

Ezenkívül az ízület szélén csontnyúlványok (osteophyták) képződnek. Ez megváltoztatja az ízület alakját (arthrosis deformans).

Gyakran folyadék is felhalmozódik az ízületben (ízületi effúzió). Ily módon az addig esetleg tünetmentes arthrosis gyorsan ízületi gyulladássá válik (aktivált arthrosis, arthrosis-arthritis).

Arthrosis szakaszai

Az orvosok megkülönböztetik az arthrosis különböző szakaszait a kopás mértékétől függően:

  • 1. szakasz: Az ízületi porc még mindig simának és viszonylag egészségesnek tűnik, de megvastagodott és szerkezetileg megváltozott. A szinovium irritálódhat.
  • 2. szakasz: A porc felülete egyenetlen és kopott.
  • 3. szakasz: A porcréteg elvékonyodik, az ízületi rés szűkül. A szomszédos csont első elváltozásai láthatók.
  • 4. szakasz: A porcréteg helyenként teljesen hiányzik. A csonton tömörödés (szubchondralis szklerózis) és kiemelkedések (osteophyták) láthatók.

Súlyos fogyatékosság és munkaképtelenség

Foglalkozási tevékenységtől függően a foglalkozási megbetegedésként való felismerés is lehetséges, ha az osteoarthritis konkrétan bizonyos, az ízületeket érő foglalkozási igénybevételekre vezethető vissza.

A súlyos rokkantság szerinti fogyatékosság fokának megfelelő kérelemre történő megállapításáért főszabály szerint a nyugdíjhivatalok és az általuk kijelölt szakértők felelősek. Kezelőorvosa elmagyarázza és igazolja, hogy Ön munkaképtelen-e.

Hogyan kell étkezni, ha arthrosisod van?

Gyakran szóba kerül az osteoarthritis és a diéta közötti kapcsolat: Elősegíti-e a kedvezőtlen étrend az osteoarthritist? Érdemes tehát az étrendet megváltoztatni osteoarthritisben?

Általánosságban elmondható, hogy az egyes élelmiszerek osteoarthritist okoznak. Összességében azonban valószínűleg az étrend típusa az, amely valójában befolyásolja az osteoarthritist: a döntő tényező az, hogy mennyit eszünk, és hogyan áll össze az étkezésünk.

Kevesebb kalória

A szakértők ezért azt tanácsolják az osteoarthritisben szenvedő betegeknek, hogy alacsony kalóriatartalmú étrendet vegyenek, ha túlsúlyosak. Az egészséges testsúly tehermentesíti az ízületeket, esetleg enyhíti a betegség kellemetlenségeit, lassítja annak progresszióját.

Kevesebb állati táplálék

Az osteoarthritises betegeknek ajánlatos kevés húst vagy más állati eredetű élelmiszert enni. Az ok: az artrózis által károsodott ízületek könnyebben begyulladhatnak az állati eredetű élelmiszerek hatására. Az állati eredetű élelmiszerek sok arachidonsavat, úgynevezett omega-6 zsírsavat tartalmaznak. A szervezet olyan anyagokat állít elő belőle, amelyek elősegítik a gyulladást.

Az osteoarthritisben szenvedőknek hús helyett olyan ételeket kell fogyasztani, amelyek sok omega-3 zsírsavat tartalmaznak, mert ezek gátolják a gyulladásos reakciókat. Az omega-3 zsírsavak megtalálhatók például a repce- és lenmagolajban, valamint a zsíros halakban, például a heringben, a makrélában és a lazacban.

Összefoglalva, a következő tippek érvényesek a megfelelő osteoarthritis diétára:

  • Egyél hetente kétszer halat (például lazacot, makrélát, heringet).
  • Használjon növényi olajokat, például repceolajat, lenmagolajat, napraforgóolajat vagy olívaolajat.
  • Egyél sok gyümölcsöt és zöldséget.
  • Előnyben részesítse a teljes kiőrlésű gabonát és a hüvelyeseket.
  • Igyál legalább 1.5 liter vizet vagy cukrozatlan teát naponta.
  • Az alacsony zsírtartalmú tejtermékekből származó kalcium erősíti a csontokat.
  • Kerülje a koffeint (például a kávéban vagy a fekete teában), az alkoholt és a nikotint (a dohányzásból származó nikotint).

Az ilyen osteoarthritis diéta nem helyettesít más terápiás intézkedéseket, de hasznosan kiegészíti azokat. Vagyis nem gyógyítja meg az arthrosist, bármennyire is kedvezően hat rá. Segít minden Arthrose-formában, akár a térdízületben, akár az ujjban. A betegeknek azonban folyamatosan be kell tartaniuk az étrendet a tünetek enyhítése érdekében.

Milyen formái vannak az osteoarthritisnek?

A térd osteoarthritisje

A térdízület különösen hajlamos az osteoarthritisre. Az orvosok ezt a formát gonarthrosisnak nevezik. Ezt például a tengelyirányú helytelenség okozza, mint például a kopogtató térdeknél vagy a lábhajlításnál. További lehetséges okok a gyulladások vagy a korábbi balesetekből eredő károsodások (például meniszkusz sérülések). Néha nincs konkrét ok (elsődleges gonarthrosis).

Olvasson többet a térd osteoarthritis okairól, következményeiről és kezeléséről a Gonarthrosis cikkben.

Osteoarthritis a csípőízületben

A csípőízület kopása az osteoarthritis másik gyakori formája. Az orvosok coxarthrosisnak nevezik. A legtöbb esetben az ok ismert: gyakran a csípőízület deformitása vagy fejlődési rendellenessége az oka. A reumás megbetegedések, a csípőízület bakteriális gyulladásai és az ízületi területen lévő csonttörések is a másodlagos csípőízületi arthrosis kiváltó okai közé tartoznak.

A kis csigolyaízületek osteoarthritise

A gerinc kis csigolyaízületeinek közös kopását az orvosok spondylarthrosisnak nevezik. Előrehaladott korban szinte minden embernél előfordul. Ezenkívül bizonyos körülmények között a túlsúly vagy a porckorong elcsúszása elősegítheti a csigolyaízületek kopását. Bizonyos sportágak és szakmák a csigolyaízületek kopását is elősegítik.

Ha többet szeretne megtudni az arthrosis ezen formájának okairól, tüneteiről és kezeléséről, kérjük, olvassa el a Spondylarthrosis című cikket.

Ujj osteoarthritis

A kéz sok kis csontból áll, amelyek mindegyikét egy ízület köti össze: a kéztőcsontok nyolc csontjából, az öt kézközépcsontból, a hüvelykujj két ujjcsontjából és a többi ujj három ujjcsontjából.

Kifejlesztéséről és kezeléséről a Rhizarthrosis című cikkben olvashat bővebben.

Ha az arthrosis az ujjak ízületeit érinti, az orvosok megkülönböztetik a Heberden-féle arthrosist a végízületekben és a Bouchard-arthrosist a középső ízületekben.

A kis kéztőcsontok területén lévő ízületek is bizonyos körülmények között elhasználódnak. Az általában érintett csontokat scaphoid és sokszögű csontoknak (trapézoknak) nevezik, ezért az orvosok scaphoidnak vagy STT osteoarthritisnek nevezik őket. A betegek gyakran fájdalmat éreznek a hüvelykujj alatt, és a csuklójukat gyakran nem lehet megfelelően mozgatni.

Arthrosis a vállízületben

A vállízület ízületi kopását osteoarthritisnek nevezik. Általában régi sérülések vagy betegségek (például reuma) következtében alakul ki. Csak ritka esetekben nincs ismert ok.

A vállízületben kialakuló osteoarthritis okairól, tüneteiről és kezeléséről az Omarthrosis cikkben olvashat bővebben.

Az arthrosis egyéb formái

  • Bokaízület arthrosis: A bokaízület arthrosisa az alsó (USG arthrosis) vagy a felső bokaízületet (OSG arthrosis) érinti.
  • Lábujj osteoarthritis: Gyakran a nagylábujj metatarsophalangealis ízülete elhasználódik (hallux rigidus).
  • A temporomandibularis ízület osteoarthritis: A temporomandibularis ízület a test leggyakrabban használt ízülete, ezért túlterhelésre is hajlamos.
  • Sacroiliacalis ízületi osteoarthritis (ISG osteoarthritis): A hátsó medencerégióban a csípőtaraj és a keresztcsont közötti ízület elhasználódik
  • Radiocarpalis arthrosis: Arthrosis a csuklóízületben
  • Cubitalis arthrosis: Arthrosis a könyökben
  • Poly-arthrosis: több ízület egyidejű elhasználódása

Hogyan kezelik az osteoarthritist?

Elvileg az osteoarthritis kezelése konzervatív és sebészeti eljárásokat foglal magában. A kezelőorvos minden beteg számára kiválasztja a legmegfelelőbb módszereket. Figyelembe veszi többek között, hogy melyik ízület érintett, mennyire kifejezett az ízületi kopás, és milyen súlyosak a tünetek. Önnek is számos lehetősége van arra, hogy tegyen valamit az osteoarthritis ellen.

Konzervatív kezelés

Az osteoarthritis konzervatív kezelése elsősorban a fájdalom enyhítésére, a gyulladások leküzdésére, valamint az izomerő és a koordináció erősítésére irányul. A merev ízületek ismét mozgékonyabbá válnak, és a nem megfelelő igénybevételek kompenzálódnak.

Mozgassa az ízületeket

Az osteoarthritisre kevésbé alkalmasak a hirtelen, nagy ízületi terhelést, extrém mozgásokat vagy nagy sérülésveszélyt jelentő sportok. Ide tartozik például a tenisz, a korcsolya, a foci, a kézilabda, a karate és a boksz.

Az ízületek terhelésének enyhítése

A kötszerek, a rugalmas támasztékok, a puha cipőtalp és a mankók levezetik a nyomást az ízületekről. Az ortézisek is hasonló módon segítenek. Ezek speciális rögzítő sínek az ízületekhez. Megakadályozzák a fájdalmas mozgásokat. Az ortézisek azonban nem túl rugalmasak. Általában csak rövid ideig viselik őket, hogy megakadályozzák az ízület megmerevedését.

Ha a betegek túlsúlyosak, javasoljuk, hogy próbáljanak meg fogyni. Így az ízületeknek kisebb súlyt kell elviselniük. A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás segít a fogyásban.

Fizikai osteoarthritis terápia

A fizikoterápia aktív elve azon alapul, hogy külső ingereket, például hőt, hideget, nyomást vagy feszültséget alkalmaznak, hogy természetes reakciókat váltsanak ki a szervezetben.

Emellett a gyógytorna is hasznos, mert erősíti az izmokat. A masszázsok is ajánlottak: oldják a feszültséget, javítják a keringést.

Fájdalomra és gyulladásra szolgáló gyógyszer

A fájdalmas ízületi gyulladásokat a gyógyszertárban kapható fájdalomcsillapító kenőcsökkel, krémekkel vagy gélekkel lehet kezelni.

Fájdalomcsillapítóként az orvos általában nem szteroid gyulladáscsökkentő szereket (NSAID-okat) ír fel, például acetilszalicilsavat (ASA), diklofenakot vagy ibuprofént. Gyakran már kenőcs vagy gél formájában is segítenek (helyi NSAID-ok). Ha ez nem elég, az NSAID-ok lenyelhető tabletta formájában kaphatók (orális NSAID-ok). Fontos, hogy a fájdalomcsillapítót csak az orvossal egyeztetve szedje. Gyakran előfordulnak mellékhatások, különösen idősebb betegeknél.

Hosszan tartó használat esetén az orvos a gyomornyálkahártya védelmére további szereket, úgynevezett protonpumpa-gátlókat ír fel. Emellett figyeli a veseműködést és a vérnyomást.

Egyes betegek nem tolerálják az NSAID-okat, vagy a fájdalomcsillapítók nem hatnak megfelelően. Ilyen esetekben az orvos hialuronsavat alkalmazhat alternatívaként. Ez egy úgynevezett glikozaminoglikán és az ízületi kenőanyag természetes összetevője. Az orvos közvetlenül az érintett ízületbe fecskendezi be a fájdalom enyhítésére. A hialuronsav végső eredménye az adott készítménytől is függ.

Más hatóanyagok is enyhíthetik a fájdalmat és javíthatják az ízületek szerkezetét, mint például a kondroitin-szulfát és a glükózamin (az ízületi porcok természetes összetevői, amelyek étrend-kiegészítőként vagy gyógyszerként kaphatók). Hatékonyságukat azonban nem bizonyították egyértelműen. Ezért az orvos ezeket az anyagokat csak akkor használja, ha a klasszikus terápia nem lehetséges.

Mágneses terápia

A mágneses terápiával végzett osteoarthritis kezelés célja a fájdalom enyhítése, az ízületek dugulásának megszüntetése és a beteg jó közérzetének növelése. A terapeuta a beteg ízületet egy csőbe helyezi, amely mágneses teret hoz létre, vagy elektromos tekercset helyez az ízületre.

Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a mágneses térterápia különösen hasznos a térd osteoarthritisében. De a több ízületben szenvedő krónikus tünetekkel (polyarthritis) szenvedő betegek is előnyösek lehetnek. Más tanulmányok azonban nem bizonyították egyértelműen ezeket a hatásokat, ezért nincs iránymutatás erre a módszerre.

Röntgen-fájdalombesugárzás (röntgen-stimulációs besugárzás)

Az osteoarthritis sebészeti kezelése

A műtét korrigálhatja az osteoarthritises betegek deformációit és stabilizálja az ízületeket. A műtét enyhíti a fájdalmat és megakadályozza a gyulladást. Egyes esetekben az orvos pótolja a sérült porcot. Összességében az osteoarthritises betegeknek jobban kell mozogniuk és jobban kell teljesíteniük a műtét után.

Különféle sebészeti eljárások vannak az osteoarthritis kezelésére. Az, hogy egy adott esetben melyiket használják, több tényezőtől függ. Például az érintett ízület típusa és az ízületi degeneráció mértéke játszik szerepet. Az orvos a műtéti módszer kiválasztásakor figyelembe veszi a beteg életkorát, általános állapotát és kezelési célját is.

Öblítés és debridement

Az öblítés során az orvos a beteg ízületet sóoldattal öblíti le. Ez eltávolítja a porc- és szövetrostokat, valamint az ízületi folyadékban lebegő egyéb részecskéket. Ezenkívül a mosás képes megnyugtatni a gyulladt ízületet.

A debridement nevű eljárás során szikével simítja ki a durva porcfelületeket az ízületi gyulladásos ízületben. Ezenkívül eltávolítja a szabad ízületi testeket, porcokat vagy csontrészeket. Ez lehetővé teheti, hogy az ízület ismét mozgékonyabbá váljon. Emellett a debridement legalább átmenetileg enyhíti az akut fájdalmat.a mosást és a debridementet általában ízületi endoszkópia (artroszkópia) során végzi az orvos. Ebben az eljárásban az orvos a sebészeti eszközöket a szövetben lévő kis bemetszéseken keresztül az ízületbe helyezi.

Porcjavító arthrosis kezelés

Néhány éve bizonyos esetekben lehetséges az egészséges ízületből a porcsejtek eltávolítása és a sérült ízületbe történő átültetése. Az új porc tulajdonságai ekkor szinte megegyeznek az eredetivel.

Korrekciós osteotomia

A korrekciós osteotómia (repozicionáló osteotómia) során az orvos megműti az ízületi csontot. Vágja és áthelyezi úgy, hogy a terhelés egyenletesebben oszlik el az ízületi felületeken: a terhelés egy része az osteoarthritis zónából az egészséges porc- és csontterületekre tolódik el. Leggyakrabban az orvos az ízületi tokot és a szalagokat is megoperálja, hogy javítsa az ízület mozgékonyságát.

Az orvosok nem csak a meglévő osteoarthritis esetén végeznek korrekciós osteotómiát. Alkalmazható az eltolódások korrigálására is, és így megelőzhető az osteoarthritis.

Endoprotézis ízületi csere

A művelet során az orvos eltávolítja az ízület kopott részeit. Ezután fémből, műanyagból vagy kerámiából készült protézisekre cseréli őket (alloartroplasztika). Léteznek olyan protézisek, amelyek az ízületnek csak egyes részeit, illetve az egész ízületet helyettesítik. Az orvos cementtel vagy csavarokkal rögzíti őket a meglévő csontba. Szükség esetén az ízület helyzetét is korrigálja.

Bármilyen protézisnél előfordulhat, hogy egy idő után meglazul. A rendszeres röntgen segítségével időben észlelhető a lazulás. A legtöbb esetben az orvosnak ki kell cserélnie a protézist.

Arthrodesis

Az arthrodesis során az orvos megmerevíti az ízületet. Eltávolítja az ízület elpusztult részeit, és szilárdan összeköti az ízület csontjait.

Ide tartoznak az ujjvégi ízületek, az ujjak egyéb ízületei és a kéztő környékén található kis ízületek. Arthrodesist néha a nagylábujj metatarsophalangealis ízületén is végeznek. Csak előrehaladott osteoarthritis esetén végez az orvos más ízületeken is arthrodesist.

Reszekciós artroplasztika

Az arthrosis műtétének ebben a formájában az orvos eltávolítja a sérült ízületi felületet, megváltoztatva annak alakját. Néha egész csontokat is eltávolít. Az ízület ilyenkor kevésbé működik, de kevésbé fáj is.

A reszekciós artroplasztikát ma már ritkán alkalmazzák. Főleg hüvelykujj arthrosis (rhizarthrosis) esetén jöhet szóba, ha az arthrosis konzervatív kezelése sikertelen. Ebben az esetben az orvos eltávolítja az egyik érintett kézközépcsontot, és a beteg saját inaival helyettesíti, például a hosszú hüvelykujj izom vagy a rövid kézhajlító inaival. A rhizarthrosis terápia ezen formája azonban nem tekinthető standard módszernek.

Alternatív arthrosis kezelés

Mi segít az osteoarthritisben a hagyományos orvosi eljárásokon kívül? Sok beteg teszi fel magának ezt a kérdést. Alternatív gyógymódok segítségével kívánják támogatni az osteoarthritis kezelését. Bár egyes alternatív módszerek hatékonysága tudományosan nem igazolt, egyes betegek arról számolnak be, hogy segítenének nekik. Állítólag a homeopátia, a gyógynövényes anyagok, a mágneses térterápia és az akupunktúra enyhíti az arthrosis tüneteit. Egyes betegek Schüßler-sókat is használnak.

Schüßler-sók és homeopátia

Egyes osteoarthritises betegek a Schüßler-sókra és a homeopátiára támaszkodnak. Ezen elképzelések hívei azt mondják, hogy mindkét gyógymódnak nincs mellékhatása, ezért alkalmas az osteoarthritis önkezelésére.

A Schüßler-sókról azt mondják, hogy enyhítik az osteoarthritis tüneteit és megelőzik az osteoarthritist. Az osteoarthritis kezelésére alkalmas Schüßler-sók a következők:

  • 1. szám: Calcium fluoratum
  • 2. szám: Calcium phosphoricum
  • 8. szám Sodium chloratum
  • 11. szám Szilicéa
  • 16. szám Lithium chloratum

Ha a betegek megfigyelik, hogy a testmozgás enyhíti az ízületi gyulladást, a homeopaták például a Rhus toxicodendron D12-t ajánlják. Ha a hideg időjárás súlyosbítja az ízületi fájdalmakat, a Dulcamara D12 segít.

A homeopátia és a Schüßler-sók fogalma, valamint konkrét hatékonysága ellentmondásos, és a bizonyítékokon alapuló orvoslás értelmében hagyományos orvostudományi módszerekkel egyelőre nem igazolható.

Növényi anyagok

Évszázadokon keresztül az osteoarthritis kezelése gyógynövényeken is alapult. Ide tartozik az afrikai ördögkarom, a csalán, a rózsafű, a fűz, a pitypang, a cayenne bors, a kurkuma és a csipkebogyó.

Az arthrosisos panaszok azonban általában csak akkor enyhülnek, ha valaki hosszabb ideig használja a jóléti növényeket. Kezelőorvosa vagy gyógyszerésze tanácsot ad a pontos alkalmazásról és adagolásról.

Akupunktúra

Különösen a térdízületi kopás esetén az akupunktúra valószínűleg csökkenti a krónikus fájdalmat. A vizsgálatok szerint azonban a hatás általában csak korlátozott ideig tart.

Az otthoni gyógymódoknak és az alternatív gyógymódoknak megvannak a maguk határai. Ha a panaszok huzamosabb ideig fennállnak, és a kezelés ellenére sem enyhülnek, sőt rosszabbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.

Tünetek

Eleinte az ízületek kopása gyakran egyáltalán nem okoz kellemetlenséget. Idővel azonban fájdalom lép fel, amikor a betegek mozognak vagy súlyt nehezítenek az érintett ízületre. Az osteoarthritis késői szakaszában az ízületek gyakran tartósan és még nyugalmi állapotban is fájnak. Sok beteg hall vagy érez dörzsölést vagy csiszolást az ízületben.

Az osteoarthritis ízületei gyakran „merevnek” és korlátozottan mozognak. Ezenkívül az ízület helyzete az idő múlásával gyakran kórosan megváltozik.

Az ízületi kopás tüneteiről az osteoarthritis különböző stádiumaiban az Osteoarthritis tünetei című cikkben olvashat bővebben.

Okai és kockázati tényezők

A legtöbb embernél osteoarthritis alakul ki az életkor előrehaladtával, mivel a szövetek ekkor már nem regenerálódnak. További lehetséges okok:

  • Túlterhelés: például ha túlsúlyos, vagy szokatlanul nagy terhelésnek van kitéve az ízületei (például versenysportok során vagy légkalapácsolás közben).
  • Helytelen terhelés: például ízületi helytelenség, például lábíj vagy térd
  • Anyagcsere-betegségek, mint például a köszvény (a húgysavkristályok lerakódása az ízületekben elősegíti a porckárosodást)
  • Sérülések: például porctrauma (poszttraumás arthrosis) vagy rossz helyzetben gyógyuló csonttörések
  • Veleszületett ízületi gyengeség (így bizonyos mértékig öröklődés)

Vizsgálatok és diagnózis

A legtöbb esetben az ortopéd szakember a megfelelő kapcsolattartó személy az osteoarthritisben. A temporomandibularis ízületi panaszokat viszont általában jobban fel tudja mérni egy fogorvos vagy fogszabályzó.

Az anamnézis felvételéhez az orvos először néhány kérdést tesz fel Önnek, például:

  • Előfordult-e ízületének sérülése vagy betegsége?
  • Fájdalmai mozgás elején jelentkeznek, vagy csak hosszan tartó terhelés után?
  • Mozgással vagy nyugalomban enyhül a fájdalom?
  • Gyakrabban jelentkezik a fájdalom bizonyos helyzetekben?

Fizikális vizsgálat

Az anamnézist fizikális vizsgálat követi. Az orvos felméri az érintett ízület helyzetét és funkcióját. Ehhez meg fogja kérni, hogy mozgassa az ízületét. Ha panaszai vannak például a lábában vagy a gerincében, megkér, hogy tegyen néhány lépést. Ez a legjobb módja a mozgás lefolyásának felmérésére.

Leképezés

A röntgenfelvételek már az osteoarthritis korai szakaszában is azt mutatják, hogy a csontok végei közötti ízületi rés szűkül. Ezenkívül az ízületi porc alatti csontszerkezet sűrűbbé válik (szubchondralis szklerózis), amely a röntgenfelvételen fehérnek tűnik. A csontos kötődések (osteophyták) általában a csontokhoz hasonló színűek. A törmelék ciszták viszont sötét üreget hagynak a röntgenfelvételen látható világos színű csontban. Ezenkívül a röntgenfelvételen a csontszerkezet helytelensége és változása látható.

A röntgenképen látható változások nem teszik lehetővé, hogy következtetést vonjunk le arra vonatkozóan, hogy valaki szenved-e a tünetektől, és milyen súlyosan. Néha komoly elváltozások is láthatók a röntgenfelvételen, de a betegnek egyáltalán nincs panasza.

Artroszkópiás

Az ízületi endoszkópia (artroszkópia) segítségével elsősorban a nagyobb ízületeket vizsgálja az orvos. Kis bemetszést készít a bőrön, és egy vékony csövet videokamerával (artroszkóp) helyez az ízületbe. Így láthatja, hogy az ízület elkopott-e. Ha osteoarthritist talál, az artroszkópia során speciális műszerekkel kezelhető.

Olvasson el mindent az artroszkópiáról, annak végrehajtásáról és az ezzel járó kockázatokról az „Artroszkópia” cikkünkben.

Egyéb okok kizárása

Az ízületi fájdalmat az osteoarthritisen kívül más okok is okozhatják. A rheumatoid arthritis például egy másik gyakori ok. Ez a gyulladásos betegség az egész testet érinti. Főleg azonban fájdalmas ízületi gyulladásként nyilvánul meg.

A betegség lefolyása és prognózisa

A betegek gyakori kérdése a következő: „Az osteoarthritis gyógyítható?”. A válasz: mivel az ízületi porc legfeljebb gyerekeknél regenerálódik, az osteoarthritis általában nem szűnik meg. A betegség tehát nem gyógyítható. Az arthrosis hatékony kezelése azonban enyhíti a tüneteket és lassítja a betegség progresszióját.

Megelőzés

Az osteoarthritis rendszeres testmozgással megelőzhető. Különösen alkalmasak azok a sportágak, amelyek egyenletesen terhelik az ízületeket. Ilyen például a kerékpározás és az úszás. A szakemberek meglévő arthrosis esetén is ajánlják az ilyen típusú sportokat. De vannak más tippek is az arthrosis ellen:

Először is tanácsos, hogy ne terhelje túl vagy alul az ízületeket. Például a túlsúly nagyon megterheli az ízületeket. Ezért annak, aki túl sokat nyom, érdemes lefogyni az ízületei érdekében.

A nem megfelelő lábbelik szintén elősegíthetik az ízületek kopását. Ez különösen vonatkozik a magas sarkú cipőkre. Az osteoarthritis ezután a lábujjak metatarsophalangealis ízületét vagy a láb egyéb ízületeit érinti.

Ha ízületi hibája van, az ortopéd gyakran korrigálja azt az arthrosis megelőzése érdekében.