Élő vakcina és inaktivált vakcina

Élő vakcina

Az élő vakcinák szaporodásra képes, de legyengített kórokozókat tartalmaznak. Ezek szaporodhatnak, de általában már nem okoznak betegséget. Ennek ellenére az immunrendszer specifikus antitestek termelésével reagál a vakcinában lévő legyengített kórokozókra.

Az élő vakcinák előnyei és hátrányai

  • Előny: Az élő oltás utáni oltásvédelem hosszú ideig, esetenként akár élethosszig is fennáll (teljes alapimmunizálás után).

A mellékhatások jellemzően egy-két héttel az élő oltás után jelentkeznek!

Élő vakcinák és egyéb védőoltások

Élő vakcinák adhatók egyidejűleg más élő vakcinákkal. Jól ismert példa a kanyaró, mumpsz, rubeola és varicella elleni alapimmunizálás – ezek mindegyike élő vakcina. Az első oltási időponton a gyerekek egyszerre kapják meg az MMR oltást és a bárányhimlő elleni oltást. A második oltási időpontnál négyszeres vakcina (MMRV).

A két élő oltás közötti intervallum azért szükséges, mert bizonyos folyamatok megzavarhatják az immunvédelem kialakulását. Például úgy gondolják, hogy a kanyaró elleni vakcina átmenetileg gyengíti az immunrendszert. Ezenkívül a kutatók azt feltételezik, hogy az élő oltás után felszabaduló hírvivő anyagok megakadályozzák, hogy az immunsejtek felvegyék a túl korán beadott további vakcinavírusokat, és reagáljanak azokra.

Élő vakcinák és terhesség

Élő vakcina nem adható be terhesség alatt. A legyengített kórokozók károsíthatják a születendő gyermeket. Ezenkívül kerülje a teherbeesést a megfelelő immunizálást követő négy héten belül.

Szoptatás alatt viszont lehetséges az élő oltás. Bár az anya az anyatejjel átviheti a vakcinavírusokat, ez a jelenlegi ismeretek szerint nem jelent kockázatot a gyermekre nézve.

Halott vakcina

Különféle halott vakcinák léteznek:

  • Teljes szemcsés vakcina: teljes, elölt/inaktivált kórokozók.
  • Osztott vakcina: A kórokozók inaktív fragmentumai (így gyakran jobban tolerálhatók)
  • Poliszacharid vakcina: cukorláncok a kórokozó héjából (csak korlátozott mértékben aktiválják az immunsejteket, ezért csak idősebb gyermekeknél és felnőtteknél elég hatékonyak)
  • Alegység vakcina (alegység vakcina): A kórokozónak csak egy meghatározott fehérje részét (antigénjét) tartalmazza
  • Toxoid vakcina: A kórokozó toxinok inaktív komponensei
  • Adszorbált vakcina: Itt az inaktivált vakcina adszorbensekhez (pl. alumínium-hidroxidhoz) is kötődik, ami növeli az immunizációs hatást.

Az inaktivált vakcinák előnyei és hátrányai

  • Előny: Az inaktivált vakcináknak általában kevesebb mellékhatásuk van, mint az élő vakcináknak. Ezért manapság a legtöbb vakcina ebbe a kategóriába tartozik. Ellentétben az élő vakcinákkal, nincs szükség más vakcináktól való elkülönítésre (lásd fent).

A nemkívánatos mellékhatások jellemzően az inaktivált vakcinával történő oltást követő egy-három napon belül jelentkeznek!

Áttekintés: Élő és holt vakcinák

Az alábbi táblázat azokat a főbb betegségeket sorolja fel, amelyekre halott vagy élő vakcina áll rendelkezésre:

Halott vakcinák

Élő oltások

Kanyaró

mumpsz

rubeola

Influenza

Bárányhimlő (varicella)

A és B hepatitis

Tífusz (orális védőoltás)

HiB

HPV

Gyermekbénulás

Szamárköhögés (pertussis)

Meningococcus

Pneumococcus

Tetanusz

Veszettség