Ujjcsapdával szülés: előnyei és hátrányai

Alvásbetegség: Leírás

Az alvási betegséget (trypanosomiasis) a Trypanosoma brucei egysejtű parazita okozza. A betegségnek két formája van – a nyugat-afrikai és a kelet-afrikai változata:

  • A kelet-afrikai forma az alvási betegség összes esetének csak körülbelül két százalékát teszi ki. Nagyon gyorsan fejlődik. Ez azt jelenti, hogy nagyon kevés idő áll rendelkezésre a diagnózisra és a kezelésre. Az alvászavarnak ez a formája azonban főként állatokat és ritkán embert érint.
  • Az alvási betegség nyugat-afrikai formája gyakoribb, lassabban halad előre, és néha csak évekkel a fertőzés után diagnosztizálják.

A betegség két formájának földrajzi határai egyre inkább elmosódnak. Például Ugandában, egy kelet-afrikai országban már mindkét forma különböző területeken előfordul. Bár nehéz adatokat szerezni, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és a Közép-afrikai Köztársaságot különösen sújtja a trópusi betegség. Mivel azonban az adatok különböző egészségügyi rendszerekből származnak, feltételezhető, hogy az alvászavar a régió más országaiban is jelen van.

A tripanoszómák a protozoonok családjába tartoznak, akárcsak például a malária kórokozója. A maláriához hasonlóan az alvási betegség sem terjedhet át emberről emberre. A betegség kórokozóit inkább a vérszívó cetselégy adja át az emberre, amikor harap.

Az alvászavar nyugat- és közép-afrikai változatát a Trypanosoma brucei gambiense alfaja, míg a kelet-afrikai változatát a Trypanosoma brucei rhodesiense alfaja okozza.

Alvásbetegség: tünetek

A cetse légy megcsípése és a tripanoszómák átvitele után egy-három héten belül (rhodensiense alfaj) vagy heteken-hónapokon (gambiense alfaj) fájdalmas, gyulladt bőrpír alakulhat ki a harapás helyén. Az orvosok ezt úgynevezett tripanoszóma chancre-nak nevezik. Az injekció beadásának helye gyakran az arc vagy a nyak területén található.

Végül a trypanoszómák megtámadják a központi idegrendszert (meningoencephaliticus stádium). Ennek eredményeként az alvás-ébrenlét ritmus névadó zavarai lépnek fel. Emellett bénulás, görcsök vagy Parkinson-szerű tünetek (rigor = izommerevség, tremor = remegés, ataxia = mozgáskoordináció zavara) jelentkezhetnek. Viselkedési zavarok és ingerlékenység is jelentkezik. Végül a beteg kómába esik és meghal.

A betegségnek ez az általános lefolyása az alvási betegség mindkét formájánál megfigyelhető. A részletekben azonban van néhány különbség:

Nyugat-afrikai alvásbetegség

Kelet-afrikai alvásbetegség

A kelet-afrikai alvásbetegség (kórokozója: Trypanosoma brucei rhodesiense) alapvetően a gyakoribb nyugat-afrikai forma gyors és súlyosabb változata. A láz és a hidegrázás, valamint a fájdalmas, gyulladt szúrási hely napokkal vagy hetekkel a cetse légy megcsípése után nyilvánvalóvá válhat. A paraziták gyorsan megfertőzik a nyirok- és vérrendszert, és elterjednek az egész testben. A nyirokcsomók, a máj és a lép duzzanata már néhány hét elteltével tapintható. Ingerlékenység, alvászavarok és bénulás léphet fel hetek-hónapok után. Néhány hónap múlva a beteg kómába esik, és több szervi elégtelenség következtében meghal.

Alvásbetegség: okok és kockázati tényezők

Az alvászavart a Trypanosoma brucei parazita (protozoon) okozza, melynek két alfaja van: T. b. rhodesiense és T. b. gambiense. A vérszívó cetselégy harapása révén fertőzött állatokról (rhodesiense alfaj), vagy fertőzött emberről (gambiense alfaj) terjednek át egészséges emberekre.

Mivel a tripanoszómák rendszeresen változtatják felületüket, az immunrendszer nem ismeri fel őket elég gyorsan. Ez az úgynevezett antigén változás megmagyarázza, hogy az emberi immunrendszer miért olyan tehetetlen az alvászavarral szemben.

Alvásbetegség: vizsgálatok és diagnózis

A németországi betegek álmatlanságra gyanakodnak, amikor olyan tünetekkel fordulnak orvoshoz, mint láz, fejfájás, végtagfájdalom és a nyirokcsomók duzzanata, és beszámolnak arról, hogy a közelmúltban hosszabb ideig tartózkodtak Afrikában (a rövid nyaralók nem tipikus betegek).

A diagnózis megerősíthető a tripanoszómák kimutatásával a páciens testében. Ebből a célból az orvos mintát vehet az injekció beadásának helyéről, vérmintát vagy liquormintát (CSF) és elküldheti a laboratóriumba elemzésre.

Szakorvosnak (trópusi orvoslás specialistának) kell diagnosztizálnia és kezelnie az alvászavart.

Alvásbetegség: kezelés

Alvásbetegség: terápia az agy fertőzése előtt

Ha a tripanoszómák még nem támadták meg a központi idegrendszert, akkor a pentamidint és a szuramint használjuk. Küzdenek a protozoonokkal, de toxicitásuk miatt van néhány mellékhatásuk. Mindkét gyógyszert a második világháború előtt, illetve alatt fejlesztették ki.

Alvásbetegség: Az idegrendszer fertőzésének terápiája

Ha az agyat már alvászavar is érintette, további gyógyszerekre van szükség. Ennek az az oka, hogy a pentamidin és a suramin nem tud átjutni a vér-agy gáton, ezért nem hatnak az agyban. Ezen gyógyszerek némelyike ​​kemoterápiás szerek, amelyeket rák- és HIV-terápiában is használnak. Sajnos ezek a gyógyszerek súlyos mellékhatásokat okozhatnak:

  • Melarsoprol: arzénvegyület. Megöli a tripanoszómákat, de veszélyes mellékhatásai vannak, mint például az agy károsodása, amely az esetek körülbelül XNUMX-XNUMX százalékában végzetes. A gyógyszer jelenleg nem engedélyezett az EU-ban és Svájcban.

Alvásbetegség: a betegség lefolyása és prognózisa

Ha nem kezelik, az alvási betegség általában végzetes. Ha azonban a betegséget korán felismerik és következetesen kezelik, az orvosok gyakran meg tudják gyógyítani a betegeket. Ez azonban egy olyan folyamat, amely gyakran hónapokig vagy évekig tart. A rendszeres vérvétel, valamint a gerincvelő-szúrások a kezelés sikerének biztosítása érdekében végzett ellenőrzés részét képezik.

Sok alvászavar elleni gyógyszer hosszú ideig nem volt elérhető. 2001 óta működik együtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és néhány magán gyógyszercég között, hogy az alvászavar elleni legfontosabb gyógyszereket ingyenesen eljuttassák az érintett országokba. Ennek az együttműködésnek a logisztikájáért az Orvosok Határok Nélkül (MSF) a felelős. Ily módon az alvászavarok száma jelentősen csökkent.

Alvásbetegség: megelőzés

Mivel alvási betegség ellen nincs védőoltás, az embernek hatékonyan kell védekeznie a rovarcsípés ellen, ha veszélyes területre utazik. Ez magában foglalja a hosszú nadrág és hosszú ujjú viselését, valamint a rovarriasztó szerek használatát.