Sphincter izom: felépítése, működése és betegségei

A záróizom olyan izom, amely teljesen elzárhatja az előtte vagy mögött elhelyezkedő üreges szervet. Funkcióját automatikusan vezérlik, így kevéssé lehet tudatosan tenni annak befolyásolására. A záróizmok az emberi testben fordulnak elő, például a szemben, a gyomor kimenetnél vagy a végbélnyílás.

Mi az a záróizom?

A záróizom által, amint a neve is mutatja, az orvosok megértenek egy olyan izmot, amely teljesen lezárja az üreges szervet. Ily módon megakadályozzák a folyadékok, a levegő vagy más anyagok előre vagy hátra áramlását. Az emberi testben összesen kilenc záróizom található. Ezeket nem lehet önként, vagy csak nagyon korlátozott mértékben ellenőrizni. Ha a záróizom működése korlátozott, akkor például ellenőrizetlen szivárgás vagy folyadék folyása fordulhat elő. Ez lehet vezet olyan körülményekre, amelyek néha kellemetlenek, néha még veszélyesek is Egészség, és gyakran helyrehozhatatlan. A záróizmok funkciói sokféle ok miatt károsodhatnak, beleértve a sérüléseket vagy betegségeket, vagy akár terhesség vagy szülés.

Anatómia és felépítés

A záróizmok simaizmokból állnak. Emiatt működésük automatikus, és nem vezérelhető tudatosan vagy alig. Néhány izom, például a külső záróizom a végbél, önként szerződtethető. A záróizmokat az jellemzi, hogy nyugalmi állapotban zárva vannak, és így biztosítják, hogy az előttük vagy mögöttük lévő szervek „feszesek” maradjanak. Lehetnek például keresztirányú csíkos izmok (pl húgycső) vagy izom mandzsetta (a végbélnyílás). Alternatív megoldásként gyűrű alakban is elrendezhetők. Bizonyos esetekben vázizmok is, amelyekre valójában az a jellemző, hogy csak önként irányíthatók. Azonban egyes esetekben, például a szívizomban, itt sem lehetséges a tudatos kontroll, amely minősíti őket záróizmokként történő használatra.

Funkciók és feladatok

Az egyes záróizmok működését a felhasználási terület határozza meg. Az emberi szemben például a záróizom pupillae izma összehúzódást okoz tanítvány. Az úgynevezett nyelőcső nyílás a bejárat a nyelőcsőbe, és biztosítja, hogy beszéd közben ne nyeljen levegőt lélegző másrészt pedig, hogy nem gyomor a tartalom belélegezhető. A pylorus, amely a gyomor kimenet, szabályozza az élelmiszer szállítását a gyomorból a mögötte lévő bélbe. Biztosítja, hogy az ételt addig ne adják tovább, amíg azt megfelelően meg nem emésztették, és elegendő hely van a belekben. A belső és külső anális záróizmok biztosítják, hogy a bél kiürülése csak akkor valósuljon meg, amikor arra szükség van. Ez utóbbiak tetszés szerint befolyásolhatók, még ha csak egy bizonyos ideig is. Körül húgycső az urethralis izom, amely az anális záróizmokhoz hasonlóan biztosítja, hogy ne kerüljön ki vizelet. Csak ennek az izomgyűrűnek a meglazulása párosul a vizelet körüli izmok fokozott aktivitásával hólyag későbbi hólyagürítést eredményez.

Betegségek és panaszok

Ha a záróizom már nem működik, vagy csak korlátozott mértékben működik, ennek olyan következményei vannak az érintett személy számára, amelyek általában nagyon rövid időn belül észrevehetővé válnak. Ha a nyelőcső és a gyomor közötti izom már nem záródik be megfelelően, akkor a gyomorsav a nyelőcsőbe emelkedhet és hosszú távon károsíthatja azt. Ennek eredményeként gyulladás vagy később nyelőcső rák előfordulhat. A végbélizom záróizmainak károsodását általában különösen kellemetlennek tartják, mivel széklethez vezet inkontinencia. Ezt a problémát okozhatja például a szülés is, amely perineális szakadást eredményezhet. Vizeletinkontinencia szintén gyakori probléma, amikor a kontrollálatlan vizeletürítés történik. Egyes esetekben, medencefenék a kifejezetten erre a célra tervezett edzés megkönnyebbülést nyújthat, mivel erősítheti az izmokat. Sok beteg számára a székletürítés vagy a vizelés ilyen problémái kínos és kényes kérdés. Ennek ellenére, ha kétségei vannak, nem kell félniük, hogy orvoshoz fordulnak.