Vizuális festék | Rúd és kúp a szemben

Vizuális festék

Az emberi vizuális pigment egy opszin nevű glikoproteinből és az úgynevezett 11-cisz-retinából áll, amely az A1-vitamin kémiai módosítása. Ez az oka annak, hogy az A-vitamin olyan fontos a látásélesség szempontjából. A súlyos hiánytünetek éjszakához vezethetnek vakság és szélsőséges esetekben vakságig. A 11-cisz retinával együtt a test által termelt opszint, amely különböző formában létezik a rudak és a három kúptípus („kúp opszin”) számára, beépítik a sejt membrán. A komplex a fény előfordulásával változik: a 11-cisz-retina átalakul all-transz-retinává és az opszinná is. A rudakban például metarhodopsin II képződik, amely egy jelző kaszkádot indít el és továbbítja a fényt.

Piros-zöld gyengeség

Piros-zöld gyengeség or vakság a színlátás meghibásodása, amely veleszületett és öröklődik X-hez kapcsolódva, hiányos behatolással. Az is lehetséges azonban, hogy új mutációról van szó, és ezért egyik szülő sem hordozza ezt a genetikai hibát. Mivel a férfiaknak csak egy X kromoszómájuk van, sokkal gyakrabban betegednek meg, és a férfi populáció akár 10% -a is érintett.

Mindazonáltal a nők csak 0.5% -a érintett, mivel a hibás X-kromoszómát egészséges másodikval képes kompenzálni. A vörös-zöld hiány azon a tényen alapul, hogy az opszin vizuális fehérje genetikai mutációja zöld vagy vörös izoformájában is előfordult. Ez megváltoztatja azt a hullámhosszat, amelyre az opszin érzékeny, ezért a piros és a zöld tónus nem különíthető el megfelelően.

A mutáció gyakrabban fordul elő a zöld látás opszinjában. Az is lehetséges, hogy az egyik szín színlátása teljesen hiányzik, például ha a kódoló gén már nincs jelen. Piros gyengeség vagy vakság protanomáliának vagy protanópiának hívják (zöld esetében: deuteranomália vagy deuteranópia). Különleges forma a kék kúp monokrómia, azaz csak a kék kúpok és a kék látás működnek; a vörös és a zöld akkor sem választható el.