A látási út speciális szomatoszenzitív rostokra utal, amelyek a a szem retinája a vizuális kéregig agy. A vizuális út összetett felépítése lehetővé teszi az emberi látást.
Mi a vizuális út?
A vizuális útvonal a agy. Így minden alkotóelem a test ezen régiójából származik. Ide tartozik a látóideg (nervus opticus), amely szintén a vizuális út része. Az optikai rendszer neuronális áramköre a vizuális útvonalon keresztül zajlik. Speciális szomatoszenzitív szálakat vezetnek a retinától a agy. A látási út első összeköttetését a retina fotoreceptor sejtjei alkotják, amelyek fogadják a bejövő fény ingereket. A fotoreceptor sejtek teste a szem külső szemcserétegében helyezkedik el. Őket tekintik az első idegsejtnek (idegsejt). Tőlük az idegi impulzusok a belső szemszemcseréteg második idegsejtjén keresztül haladnak a ganglionare rétegben lévő multipoláris retina neuronok felé. Ezekből idegdúc sejtek, létrejön a harmadik idegköri réteg. Hosszú folyamataikkal alkotják a látóideg. A bejövő idegi impulzusok első kapcsolása már a retinán belül történik.
Anatómia és felépítés
Az emberi látási út összetett felépítésű. Például a szem hátsó pólusaitól a szemkéregig terjed nagyagy. A retina idegdúc sejtek, amelyek együtt alkotják a látóideg, a pályán (szemüreg) érik el a kijáratukat. A látóideg ezután két különálló szálköteg-részből áll. A jobb szemnél a retina külső (oldalsó) része a jobb oldalon, míg az orr része a bal oldalon található. Bal szemmel fordítva van. Az adott szem retina idegsejtjeinek rostkötegei egymáshoz kapcsolódnak és kereszteződnek. Kicsit később egyesülésük más kombinációban fordul elő. Az elágazási pontot optikai kiazmának nevezzük. Ezen a ponton az orr retina szegmenseinek rostjai kereszteződnek. Az átkelést követően a megfelelő retina szegmensek rostjainak folyamata a tractus opticuson belül zajlik. Míg a jobb tractus opticus a jobb retina felének rostjait hordozza, a bal tractus opticus a bal felével. A jobb szem keresztezett rostjai, valamint a bal szem keresztezetlen rostjai egyesülést alkotnak a bal traktus opticusban. Ez megfelel az arc jobb felének. Ezzel szemben a bal szem keresztezett szálai, valamint a jobb szem keresztezhetetlen rostjai alkotják egyesülésüket a jobb tractus opticuson belül, amely megfelel az arc bal felének. A retina metszetein keresztül az emberi látómezők ellentétes elrendezésben tükröződnek. Ez azt jelenti, hogy a abszorpció a szem jobb látómezőjének része a retina bal oldalán fordul elő. Ezzel szemben a jobb retina szakaszok a látómező bal felét tükrözik. A jobb és a bal traktus opticus kapcsolása a középagyban történik. Innen az úgynevezett vizuális sugárzás az agykéreg felé megy. Vége a meningealis lebenyben helyezkedik el, a látóközpontban, mindkét agyfélteke belső oldalán.
Funkció és feladatok
A vizuális út a vizuális benyomások és jelek továbbításának funkcióját látja el a szemtől az agyig. Ily módon lehetővé válik az érzéki benyomások érzékelése. Elektromos jelek továbbítása nélkül a nagyagy, az emberek nem tudnák regisztrálni a látott benyomásokat. Ezenkívül összefüggés van a vizuális út és az érzék között egyensúly valamint a helyzetét reflex. A szem benyomásának az egyensúlyi szervtől való eltérése esetén a helyzeten keresztül kompenzáció történik reflex. Például, ha egy személy egy imbolygó hajón áll, az imbolygást a szem és az egyensúlyi szerv érzékeli. A megfelelő izmok aktiválásával az illető továbbra is szilárdan állhat. A vizuális út három funkcionális rendszerre oszlik. Ezek a szín- és alaklátás (parvocelluláris rendszer), a mozgáslátás (magnocelluláris rendszer) és az optomotor (coniocelluláris rendszer).
Betegségek
A látási utat különféle károsodások vagy betegségek befolyásolhatják. A legtöbb esetben ez túlzott nyomást eredményez a látási útvonalon, vagy elégtelen vér ellátás. Lehetséges okok: vérzések, degeneratív folyamatok, sérülések, gyulladások, daganatok, csökkent vér áramlás vagy a véráramlás megszakadása. Egy másik lehetséges ok az aneurysma, amelyben egy ütőér kidudorodik vagy kitágul. A vizuális út károsodása a látótér elvesztését okozhatja az érintett egyéneknél, attól függően, hogy a vizuális út mely területét érinti. Ha a látóideg elváltozása vezet megszakadásához, ez egyoldalúvá válik vakság. Az orvosok ezután amaurosisról beszélnek. Ennek a kárnak a leggyakoribb okai: látóideg-gyulladás vagy papilléma. A kétoldali fél látótér-veszteség az arc külső oldalán látható a chiasm-szindrómában, amelyet blinker-jelenségnek is neveznek. Leggyakrabban olyan daganatok okozzák, amelyek nyomást gyakorolnak a látóideg csomópontjára. További elképzelhető okok szifilisz or sclerosis multiplex. Egy gyors műtéttel lehetőség nyílik a látómező hibáinak visszaszorítására. Ellenkező esetben fennáll a további látászavarok veszélye. A chiasma laterális összenyomódása, amelyet az orvosok heteronim binasalis hemianopsiának neveznek, egyenlő oldalú hemianopsiát okoz. Ennek oka az át nem keresztezett idegrostok károsodása. Általában a belső szklerózis nyaki artéria vagy kétoldalú verőértágulat felelősek. Szemészeti esetben migrén, villódzó scotoma lehetséges és kísérheti fejfájás, szédülés, fényvillanások, hányinger és a hányás. Bizonyos esetekben a betegek a szemizmok bénulását is tapasztalják. Ennek oka az ideiglenes keringési zavar.
