Viselkedési rendellenességek: okok, tünetek és kezelés

Viselkedési rendellenességek - más néven magatartási rendellenességek - korán gyermekkor később jelezheti mentális betegségek. Az azonban, hogy van-e kezelési értékük, más kérdés. A legtöbb ember életében olyan viselkedési zavarokat mutat, amelyek átmeneti jellegűek.

Mik a viselkedési rendellenességek?

A viselkedési rendellenességek legegyszerűbb meghatározása azok, amelyek nem jellemzik a „normális” vagy a nem megfelelő viselkedést. Ami ebből a szempontból problematikus és etnikai szempontból sokszínű, az az, amit „normálisnak” tartanak. Tibetben az emberek 1959-ig nyelve üdvözölték egymást; itt ezt illetlennek és obszcénnek tartották. Értelmezhetünk bizonyos viselkedési rendellenességeket figyelmeztető jelként vagy segítségkiáltásként. Számos viselkedési rendellenesség, például agresszió, tárgyak önkényes megsemmisítése, garázdaság, hiperaktív fellépés, tagadás, obszcén viselkedés, sírás, túlzott félelem vagy a kornak nem megfelelő nedvesítés demencia a betegségeket másként ítélik meg. Ezért számos többé-kevésbé részletes megközelítés létezik a viselkedési rendellenességek meghatározására.

Okok

A magatartási rendellenességek okai változatosak. Lehet, hogy családi jellegűek, és az anyában gyökereznek mentális betegségek vagy az apaé alkoholkapcsolatos erőszak. Ennek oka lehet feszültség az iskolában állandó kudarcok, az elvárások túl nagy nyomása, az elismerés hiánya, hosszú betegség, fogyatékosság vagy Megfélemlítés, a belső lázadást jelentik a hierarchiák ellen, vagy egyszerűen az udvariatlanság váltja ki őket. Azonban, agy kár, gyermekkor trauma, elfojtott félelmek, elnyomó magány, bizonyos testi vagy lelki betegségek is szóba kerülnek. Az oktatási hibák viselkedési rendellenességként is megnyilvánulhatnak. Ebből következik, hogy sok viselkedési rendellenesség könnyen kezelhető. Gyakran átmeneti jellegűek. Mások kezelést igénylő valódi problémává. Ide tartozik például a saját testének feldarabolása.

Tünetek, panaszok és jelek

Viselkedési rendellenességek bármely életkorban előfordulhatnak. A jelek korántsem egyértelműek és téves értelmezést tesznek lehetővé. Az érintett személyek viselkedésüket a környezetükben vagy önmagukban szokásos norma ellen irányítják. Sok tünet csak átmenetileg jelentkezik. A különbség más mentális betegségekkel szemben nem mindig egyértelműen meghatározható. Az érintett személyek általában belső konfliktusoktól szenvednek. Ezek például hirtelen és váratlanul fejeződnek ki hangulatingadozás környezetük felé. Alapvető agresszivitás van jelen. Még a kisebb balesetek vagy a hétköznapi események is negatív megvilágításba kerülnek. Bizonyos szakaszokban az egyének hiperaktívan és rendkívül eufórikusan működnek együtt másokkal, míg egyébként visszahúzódó életet élnek. A magatartászavarral küzdő nők és férfiak azt a benyomást keltik, hogy nincsenek békében önmagukkal. Gyakran nincs értelme az életüknek, és alacsonyabbrendűnek érzik magukat. Az új dolgoktól és a változástól való félelem jellemzi létezésüket. Néhány szenvedő rosszul alszik, ami nem meglepő az állandó belső nyugtalanságra való tekintettel. A rendellenes viselkedés biztosítja, hogy az általánosan elfogadott normákat ne tartsák be. Étkezési rendellenességek vagy túlzott fogyasztása alkohol a végső következmények. Néhány beteg csak a személyes és szakmai célok elérésére tud koncentrálni.

Diagnózis és lefolyás

A diagnózis és a viselkedési rendellenesség általában viszonylag egyszerű. A legtöbb magatartási rendellenesség nyilvánosan zajlik, és bárki észreveheti őket. Másokat titokban végeznek, de végül észrevehetővé válnak. Az ICD-10 osztályozásaiból látható, hogy mennyire folyékonyak lehetnek a mentális rendellenességre való átmenetek. A mentális és magatartási rendellenességeket a

  • Szerves és tüneti-pszichológiai rendellenességek.
  • Pszichotróp anyagok használatából fakadó mentális vagy viselkedési rendellenességek.
  • Skizofrénia vagy téveszmék
  • Affektív rendellenességek
  • Neurotikus, túlterheléses vagy szomatoform viselkedési rendellenességek
  • Viselkedési rendellenességek, fizikai tünetek kíséretében.
  • Személyiségi vagy viselkedési rendellenességek
  • Intelligenciazavarok
  • Fejlődési viselkedési rendellenességek
  • Korai viselkedési és érzelmi rendellenességek
  • Egyéb mentális rendellenességek

tételesen. Hol kezdődnek a viselkedési rendellenességek, és mikor tekintik őket mentális rendellenességnek vagy betegségnek, az eltérő. Sok magatartási rendellenességet az érintett nem érzékel szenvedésként. Például a magával való beszélgetést ma normálisnak tartják.

Szövődmények

Általános szabály, hogy a viselkedési rendellenességek mindig nagyon negatív hatással vannak az érintett mindennapi életére, és jelentősen megnehezíthetik azt. Különösen gyermekeknél ezek a rendellenességek vezet jelentősen késlelteti a fejlődést és a felnőttkori panaszokat. Megfélemlítés vagy ugratás is előfordulhat és vezet pszichológiai zavarokra vagy akár depresszió. A betegek gyakran szenvednek szorongástól is ADHD or koncentráció rendellenességek. Ezenkívül gyakran előfordul belső nyugtalanság, így az érintett személyek nagyon ingerlékenyek és nyugtalanul olajosnak tűnnek. Hasonlóképpen, hangulatingadozás vagy személyiségzavarok fordulhatnak elő a viselkedési rendellenességek miatt. A szülőket is érintik a pszichológiai panaszok ill depresszió viselkedési rendellenességek esetén, és gyakran kezelésre is szükségük van. A további lefolyás azonban nagyon függ a pontos rendellenességektől és azok súlyosságától. Súlyos esetekben azonban a viselkedési rendellenességek kezelését zárt klinikán végzik. Maga a kezelés során komplikációk nem fordulnak elő. A tünetek megoldhatók különféle terápiák vagy akár gyógyszeres kezelés segítségével. A teljes gyógyulást nem lehet megjósolni.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Azoknak az embereknek, akik kitartóan mutatják a szokásos viselkedést, orvoshoz kell fordulniuk a helyzet megfigyeléséhez és értékeléséhez. A társas interakció problémái, nem megfelelő reakciók vagy felismerhető érzelmi túlterhelés jelei a Egészség értékvesztés. Ha az érintett személy és hozzátartozói is egyértelműen túlterheltnek érzik magukat kölcsönhatások egymással tanácsos konzultálni egy orvosi szakemberrel. Önpusztító cselekedetek, állandó konfliktushelyzetek a mindennapi életben, sértések vagy zavargások koncentráció, segítségre van szükség. Ha nem történhet rendszeres napi rutin, a társadalmi kötelezettségek nem teljesülnek, vagy ha az érintett személy túlzott vakmerő és veszélyes viselkedést mutat, orvoshoz kell fordulni. A dührohamok, a súlyos sírás, a higiénia és az empátia hiánya rendellenességet jeleznek. Az ellenőrzés elvesztése, a mindennapi élet jobb szervezését szolgáló meglévő szabályok és megállapodások megszegése, valamint a beszéd szembetűnősége szintén vizsgálandó panasz. Ha az önkéntes mozgás vagy alvás zavarai vannak, akkor ezt a szervezet riasztó jeleként kell érteni. Ha a rendellenességek hirtelen megjelennek, általában akut rendellenességek jelentkeznek, amelyek a lehető leggyorsabban cselekvésre szorulnak. Mivel a viselkedési rendellenességek jellemzői közé tartozik, hogy az érintett személy maga sem ismeri cselekedeteit, a rokonok és a szociális környezetből származó emberek gyakran kötelesek segítséget kapni.

Kezelés és terápia

A viselkedési rendellenességek kezelése mindig a rendellenességtől függ. Más megközelítést kell alkalmazni ADHD gyermekekkel szemben, mint egy rendkívül agresszív férfival, aki ellenáll minden kezelésnek, vagy egy alkoholista nővel, aki ittas állapotban használja a széklet nyelvét, és időnként téveszmék alakulnak ki benne. Beszél terápia és a viselkedésterápia jó megközelítést kínál sok viselkedési rendellenességhez. A beavatkozás eredményességéhez meg kell találni a viselkedési rendellenességek kiváltó okát. Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelést kell alkalmazni. Másoknál drog ill Alkohol megvonás megfelelő klinikai intézményben a megfelelő kezelési megközelítés. A viselkedési problémák gyakran megszűnnek, amikor az okot kezelik. A gyermekek agressziója szüleik válása után vagy a gondozó látens mentális rendellenességei miatt jól kontrollálható, például családdal terápia. A családi struktúrában sok mindent nem szabad kifejezni, vannak tabuk és gondosan elfojtott dolgok, amelyek kiválthatják a viselkedési rendellenességeket. Egy család védett terében terápiaazonban az ilyen dolgokkal lehet foglalkozni.

Megelőzés

A viselkedési rendellenességek megelőzését egy egészséges, nyitott klíma segíti, amelyben mindenki kifejezheti önmagát. Amikor viselkedési rendellenességek jelentkeznek, lehetséges kivizsgálni az okokat és közösen megpróbálni megoldani a mögöttes konfliktusokat. A viselkedési rendellenességekkel küzdő személy más módszereket tanulhat meg konfliktusainak és problémáinak kezelésére. A viselkedésében zavart gyermekeket már nem nevezik nehezen nevelhetőnek. A problémák gyakran mélyebben rejlenek.

Utógondozás

A magatartási rendellenességek tág terepet jelentenek, ezért a nyomon követést pontosan az egyénre kell szabni. Azonban a legtöbb esetben nagyon fontos, mert a viselkedési rendellenességeket gyakran nem lehet teljesen kiküszöbölni a terápiával, és a tanultakat mindig vissza kell illeszteni a mindennapi magán- és szakmai életbe. Az utógondozás pszichológusokkal vagy a háziorvossal együttműködve szervezhető, és a beteg aktív együttműködésére van szükség. Gyakran hasznos az is, ha hasonló gondolkodású emberekkel ellátogatunk egy önsegítő csoportba. A tapasztalatcsere védett környezetben csökkenti a félelmeket, és értékes tippeket adhat az érintetteknek a viselkedési rendellenességeik kezeléséhez. Gyakran a társas érintkezés segíti a viselkedési rendellenességeket. A barátok, kollégák és szomszédok fontosak lehetnek az utógondozási folyamatban, ezért a kommunikációt és az egyéb kapcsolatokat nem szabad elhanyagolni. Sportklubokban vagy felnőttképzési órákon a magatartási zavarokkal küzdők felfedezik a kedvezőtlen magatartás elvetésének lehetőségeit, és fokozatosan integrálják az életükbe az új viselkedési mintákat. A terápiában tanultakat tehát következetesen a gyakorlatban alkalmazzák. A viselkedési rendellenességek tovább csökkenthetők, és új önbizalom nyerhető a társadalmi kapcsolatokban elért eredményérzet révén. Ha a viselkedési rendellenességek a belső zűrzavarhoz is kapcsolódnak, kikapcsolódás olyan módszerek, mint a progresszív izomlazítás, autogén tréning or jóga, amelyeket egy tanfolyamon lehet legjobban megtanulni, gyakran segítenek.

Mit tehetsz te magad

A viselkedési zavarokkal küzdő betegeket a mindennapi életükben gyakran súlyosan korlátozza a feltétel. Bizonyos esetekben az érintettek már nem folytathatják szakmai tevékenységüket és rendszeres napi rutint folytathatnak. Gyakran függenek a rokonok segítségétől. Viselkedési rendellenességek esetén különösen fontos az érintettek számára a rendszeres napi rutin. Például tanácsos szigorúan betartani a felkelés és lefekvés szokásos idejét, valamint a rendszeres étkezési időt. A betegeknek kerülniük kell alkohol és italok magas koffein tartalmat. Nikotin szükség esetén csökkenteni kell a fogyasztást. Egy kiegyensúlyozott diéta gazdag valamiben vitaminok és alacsonyan van cukor szintén fontos. A rendszeres testmozgás is hasznos lehet. Például napi reggel kocogás, gyaloglás vagy úszás ajánlott. Pihenés technikák, mint például jóga hatásos is lehet. Az érintetteknek semmiképpen sem szabad visszavonulniuk a magányba. Társadalmi eseményeken, például családi ünnepeken, részt kell venni, ha a betegek képesek rá. Bizonyos esetekben azonban célszerű rokonokat és barátokat bevonni, és tájékoztatni őket a betegségről. A segítség az érintett személyek és hozzátartozóik számára is elérhető önsegítő csoportokban vagy az interneten élő fórumokon mentális betegségek.