Az úgynevezett glikopeptid antibiotikumok a vankomicin hatóanyagot tartalmazó anyagok.
Hatás
Az úgynevezett glikopeptid antibiotikumok a vankomicin hatóanyagot tartalmazó anyagok. Ezek a gyógyszerek gátolják a baktériumoksejtfalát. Amikor a sejtek már nem képesek felépíteni külső héjukat, elpusztulnak, és a fertőzés alábbhagy.
ALKALMAZÁSI TERÜLETEK
glikopeptid antibiotikumok gram-pozitív okozta betegségek kezelésére alkalmazzák csíra. Ha egy beteg megbetegedik a kórházi csírában MRSA (többrezisztens Staphylococcus Aureus), a vankomicin fontos gyógyszer. Széles körben használják a pseudomembranosus bélbetegségben is vastagbélgyulladás. Vannak azonban olyanok is baktériumok vankomicinnel szembeni rezisztenciával. Ide tartoznak a vankomicin-rezisztens enterococcusok (= VRE), amelyek szintén a kórházba sorolhatók csíra.
Mellékhatások
A glikopeptid antibiotikumok mellékhatásaként vese károsodás (nephrotoxicitás) és hallászavarok (ototoxicitás) fordulhatnak elő. Arra is figyelni kell, hogy a glikopeptideket ne kombinálják olyan gyógyszerekkel, amelyek azonos spektrumú mellékhatásokkal rendelkeznek, mivel a hatások ennek megfelelően erősebbek lesznek (pl. Aminoglikozidokkal vagy furoszemid, kereskedelmi név: Lazix®).
