Terápiás célok
- A szövődmények elkerülése
- A vakbélgyulladás gyógyulása
Terápiás ajánlások
- felnőttek
- Komplikálatlan akut állapotban vakbélgyulladás (azaz nincs bizonyíték a függelék perforációjára („vakbélgyulladás szakadás ”) - lásd Orvosi eszköz diagnosztika a részletekért - és / vagy hashártyagyulladás/ peritonitis), antibiotikum terápia (béta-laktámok - amoxicillin + klavulánsav or cefotaxim - esetleg imidazollal kombinálva) megfigyeléssel és várakozással lehetséges stratégia lehet. Az így kezelt betegek XNUMX százaléka reagált terápia. A szövődmények relatív kockázata 31% -kal alacsonyabb volt antibiotikummal terápia mint azzal vakbélműtét (RR 0.69; 95% CI 0.54-0.89; p = 0.0049.
- Az antibiotikum-terápia megakadályozta a négy műtétből három komplikáció nélküli kezelését vakbélgyulladás felnőtt betegeknél; minden negyedik betegnek továbbra is szüksége volt vakbélműtét 1 éven belül. Egy 5 éves követés azt mutatta, hogy a szövődménytelen akut vakbélgyulladásban szenvedő betegeknél kezdetben kezelték antibiotikumok, a késői kiújulás valószínűsége 5 éven belül 39.1% volt. Ez a megállapítás alátámasztja az antibiotikum-terápia megvalósíthatóságát a komplikáció nélküli akut vakbélgyulladás műtétjének alternatívájaként.
- Egy retrospektív tanulmány szerint (58,329 XNUMX magánbiztosított beteg adatai) a komplikáció nélküli vakbélgyulladás műtéte helyett az antibiotikum-kezelés után szignifikánsan nagyobb volt a követés gyakorisága:
- Az első 30 napban 4.6% -ának volt szüksége ismét kórházi kezelésre, szemben a műtétet szenvedő betegek 2.5% -ával.
- A nem operált betegek 2.6% -a került vakbélgyulladással összefüggő szövődmények miatt kórházba 30 napon belül, szemben az operált betegek 1.2% -ával.
További eredmények:
- A nem operált betegek közül 8-ban a vakbél karcinóma hiányzott, mint hosszú távú szövődmény (≥ 30 nap) (abszolút arány: 0.3%).
- A betegek csak 3.9% -án esett át vakbélműtét végül is 3.2 éves követési időszak alatt.
- A vakbélgyulladás antibiotikus kezelése tályog kialakulása idősebb felnőtteknél: A műtét esetleges szövődményeinek elkerülése érdekében a tályogképződéssel járó vakbélgyulladást kezdetben konzervatívan kezelik antibiotikumok és szükség esetén vízelvezetés. Az akut gyulladás megszűnése után szükség esetén intervallumos vakbélműtétet hajtanak végre. A PeriAPPAC tanulmány (a „Periappendicularis kezelése Tályog Az akut fázis után ”), amikor 122 periappendikuláris tályogban szenvedő beteget randomizáltak két csoportba (az egyiknek intervallum-appendectomia volt, a másiknak pedig el kellett hagynia), a vizsgálatot intervallum-appendectomiával rendelkező csoport időközi értékelése után fejezték be. Az előbbi területén alacsony fokú mucinosus neopláziát észleltek tályog 12 betegből 60-ben, azaz ötödik betegnél három másik betegnél fogazott adenoma, két betegnél adenokarcinóma és egy-egy carcinoid tumor, mucinous cystadenoma vagy pseudomyxoma peritonei volt. A daganatos betegek életkora meghaladja a 40 évet. Korábban úgy gondolták, hogy a függelék neoplazmái 0.7% és 1.7% közötti gyakorisággal fordulnak elő.
- Gyerekek
- Komplikálatlan akut vakbélgyulladás esetén a megfigyeléssel és várakozással járó antibiotikum-terápia valószínűleg szintén hasznos stratégia gyermekeknél. Öt klinikai vizsgálat metaanaylissében a vakbélgyulladásban szenvedő, számítógépes tomográfiával vagy szonográfiával (ultrahangvizsgálattal) megerősített gyermekeket a következőképpen kezelték: 404 betegből
- 168-at (= 42%) kezdetben antibiotikummal kezeltek; ezek közül antibiotikumok fordultak elő
- 152 beteg (90.5%) gyógyulást eredményezett
- 16 beteg (9.5%); ezek közül voltak vagy voltak
- Tizenegy műtéten esett át 48 órán belül
- Öt beteg visszaesett (a betegség kiújulása) az antibiotikum-terápiát követő egy hónapon belül, és vakbélműtéten esett át (a függelék vermiformisának műtéti eltávolítása).
- A vakbélgyulladást szövettanilag igazolták a 16 betegnél, és a perforáció a 16 gyermek közül háromnál volt jelen. Az azonnali műtéten átesett 236 gyermeknek szövettanilag is igazolt volt vakbélgyulladása.
- 168-at (= 42%) kezdetben antibiotikummal kezeltek; ezek közül antibiotikumok fordultak elő
- KÖVETKEZTETÉS: Az antibiotikum-kezelés 90% -ban sikeres volt; ugyanakkor továbbra is fennáll az antibiotikum-terápia kudarcának 8.92-szeres kockázata (kockázati arány 8.92; 95 százalékos konfidenciaintervallum 2.67-29.79).
- Komplikálatlan akut vakbélgyulladás esetén a megfigyeléssel és várakozással járó antibiotikum-terápia valószínűleg szintén hasznos stratégia gyermekeknél. Öt klinikai vizsgálat metaanaylissében a vakbélgyulladásban szenvedő, számítógépes tomográfiával vagy szonográfiával (ultrahangvizsgálattal) megerősített gyermekeket a következőképpen kezelték: 404 betegből
- Postoperatív antibiotikum-profilaxis akut komplikált vakbélgyulladás után: A 3 napos antibiotikum-profilaxis az 5 napos antibiotikum-profilaxissal összehasonlítva nem mutatott statisztikailag szignifikáns különbséget a következőkben:
- A fertőzések szövődményeinek aránya (esélyhányados [OR]: 0.93; 95% -os konfidencia intervallum 0.32 és 2.32 között; p = 0.88).
- Az intraabdominális tályogok aránya (genny üreg a hasüregben: VAGY: 0.89; 95% -os konfidencia intervallum 0.34 és 2.35 között; p = 0.81)
- A függelék perforációját („a függelék repedése”) tekintik a fertőzés (OR: 4.90; 95% -os konfidencia intervallum 1.41 és 17.06 között; p = 0.01) és az intraabdominális tályog (OR : 7.46; 95% konfidencia intervallum 1.65 és 33.66 között; p = 0.009), egy tanulmány szerint.
