Hüvelyi rák vagy a hüvelyi karcinóma a női hüvely rosszindulatú daganata, amely azonban meglehetősen ritkán fordul elő. Több típust különböztetnek meg, az ún laphámsejtes karcinóma a leggyakoribb daganat, az esetek több mint 90 százalékát teszi ki. Az esetek fennmaradó tíz százalékában akár fekete is bőr rák vagy az adenokarcinómák kiváltói hüvelyi rák.
Mi a hüvelyi rák?
Az orvosok a hüvelyre is utalnak rák hüvelyi karcinóma formájában - ez a betegség főként a 60 és 65 év közötti nőket érinti. Megkülönböztetik az elsődleges és a másodlagos hüvelyi rák, utóbbi sokkal gyakoribb. Ebben az esetben a daganatok más szomszédos szervekből fejlődnek ki - nagyon gyakran hüvelyi rák előtt áll méhnyakrák. Az elsődleges hüvelyi rákban viszont közvetlenül a hüvely sejtjeiből fejlődik ki. A hüvelyrák meglehetősen ritka betegség - a női reproduktív szervek összes rosszindulatú daganatának csak körülbelül egy-két százaléka hüvelyi rák.
Okok
A hüvelyrák betegségének okai sokfélék, és részben még mindig felderítetlenek - de az egyik ismert fő ok az úgynevezett humán papilloma fertőzése vírusok. Ez számos ember kiváltó oka szexuális úton terjedő betegségek. A dietil-stilbestrolt, más néven DES, a hüvelyi rák másik okának tekintik. Ezt a nőknek alkalmazták terhesség amíg megakadályozták 1971-ben vetélés. Azoknak a nőknek, akik ezt a mesterséges ösztrogént szedték, sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki hüvelyi rák, mert a gyógyszer hatása meghosszabbodik. Így a hüvelyi rák akár évekkel vagy akár évtizedekkel is kitörhet a hormon bevétele után.
Tünetek, panaszok és jelek
A hüvelyi rák kezdetben a betegség egyértelmű jelei nélkül halad. A korai szakaszban nem specifikus tünetek jelentkeznek, például fokozott hüvelyváladék, erős intersticiális vérzés vagy szokatlan nyomásérzet a hüvely területén. Ezek a rendellenességek jelezhetik a hüvelyi karcinómát, de gyakran ártalmatlan okai vannak. Egy előrehaladott betegség végül egyre erősebb vérzést és fájdalom. Ezek elsősorban nemi közösülés és vizelés során jelentkeznek, és gyorsan alábbhagynak. A nagyobb karcinómák megnehezítik a vizeletet és a székletürítést. Az érintett nők súlyos betegségekben is szenvednek idegi fájdalom, amely a háton vagy a lábakon lokalizálható. Ezzel párhuzamosan gyakran előfordulnak érzékszervi zavarok vagy bénulás a végtagokban. A kezeletlen rák előrehalad, és végül átterjed a szomszédos szövetekre és a környező szervekre. A fő érintett szervek a méhnyak, vizelet hólyag, külső hüvely és végbél, de szintén nyirok csomópontok, máj, tüdő és csontok. A nagyon nagy karcinómák keringési problémákat okozhatnak, vizelet-visszatartás és egyéb szövődmények. Az ilyen jellegű következményeket időben elkerülhetjük terápia. A karcinóma eltávolítása után a tünetek általában gyorsan alábbhagynak. Külsőleg a hüvelyi rák általában nem ismerhető fel.
Diagnózis és lefolyás
A hüvelyi rák általában nem egyértelműen felismerhető az egyéni tünetek alapján. Néhány nőnél a hüvelyi rák vérzést okozhat nemi aktus vagy akár váladékozás után, de ezek a tünetek számos más betegség esetén is elképzelhetők. A hüvelyi rák csak a betegség előrehaladott stádiumában okoz hasi fájdalom vagy akár a vizelet rendellenességei hólyag vagy bél. A hüvelyi rákot ezért véletlenül észlelik a megelőzés során vizsgálatok a nőgyógyásznál. E vizsgálat során a nőgyógyász szövetmintát vesz a női hüvely nyálkahártyájáról, az úgynevezett sejtkenetet. Ezt a laboratóriumban vizsgálják - e vizsgálat során a hüvelyi rák általában egyértelműen diagnosztizálható. Ha hüvelyi rákot fedeztek fel, akkor most meg kell határozni, hogy meddig terjedt el, és áttétet adott-e más szervekbe. Gyakran a méhnyak, végbél és vizelet hólyag érint; inkább ritkábban, a metasztázisok sugárzik a tüdőbe, máj or csontok.
Szövődmények
A legrosszabb esetben a korongrák átterjed a test más részeire. A daganatok akkor nő a szomszédos szervekbe - azaz a méhnyak, vulva, húgyhólyag és végbél - vagy a nyirokcsatornákon keresztül terjed. Ritkán, metasztázisok letelepedni a máj, tüdő és csontok. A medence kiterjesztése más szervek levágását okozhatja vér kínálat. Ha az uretereket érintik, a vizelet rosszul vagy egyáltalán nem tud lefolyni. A vizelet pangása és súlyos vese kár az eredmény. A rosszindulatú daganatok általában testi romlást is eredményeznek, ami rontja az életminőséget és befolyásolja a mentális állapotot. A daganatok műtéti eltávolítása során a szomszédos szervek vagy anatómiai struktúrák megsérülhetnek. Ennek eredményeként vérzés és vérzés léphet fel. A idegek többek között a húgyhólyag funkciójának elvesztését eredményezheti. A hüvely bakteriális kolonizációja miatt viszonylag gyakran fordulnak elő gyulladások is, amelyek viszont gyulladásos összekötő csatornákká (fisztulákká) alakulhatnak ki a húgycső és a húgyhólyag. A funkcióvesztés és az allergiás reakciók sem zárhatók ki. A hüvelyrák általában hónapokkal vagy évekkel is kiújul a kezelés befejezése után.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A hüvelyi rákot mindig orvosnak kell kezelnie. A legrosszabb esetben ez a rák terjedését okozhatja a test más területein és vezet különböző egészségügyi állapotokra vagy szövődményekre. Ha a hüvelyi karcinómát nem kezelik, az érintett személy várható élettartamát is korlátozhatja a betegség. Mindig orvoshoz kell fordulni, ha az érintett súlyos időszakos vérzésben szenved. Ezek viszonylag gyakran fordulnak elő, és általában nagyon súlyosak. Bizonyos esetekben előfordulhatnak fájdalom nemi aktus során, és a fájdalom vizelés közben is jelentkezhet. A hüvelyi karcinóma nem ritkán a szenzációs zavarok miatt is érezteti magát, ezért orvoshoz kell fordulni. Gyakran vannak zavarok is vér keringés vagy vizelet-visszatartás. Ha ezek a tünetek jelentkeznek, urológushoz vagy nőgyógyászhoz kell fordulni. A további kezelést általában műtéti úton, kórházban végzik. A korai diagnózis pozitív hatással van a betegség további lefolyására.
Kezelés és terápia
A hüvelyi rák kezelésének sikere elsősorban attól függ, hogy mikor észlelik a betegséget és mikor kezdik meg a kezelést. Természetesen minél előbb kezdődik a kezelés, annál nagyobb az esélye a teljes gyógyulásnak. Általános szabály, hogy megpróbálják eltávolítani a daganatot műtéti úton. Ha ez még a korai stádiumban van, ez általában nagyobb problémák nélkül lehetséges, és a hüvely megmaradhat. Néha azonban a hüvely vagy más szervek, például a hólyag vagy a belek teljes eltávolítása szükséges. A hüvelyi rák másik lehetséges kezelési módja a sugárzás vagy mindkettő kombinációja. Sugárzás esetén az orvosok két kezelési módszert különböztetnek meg - belülről és kívülről. Kemoterápiás kezelésazonban ritkán alkalmazzák, ellentétben a rák más típusaival.
Megelőzés
A hüvelyrák betegségének közvetlen megelőzése aligha lehetséges. Fontos azonban, különösen az 50 év feletti nők számára, hogy rendszeresen végezzenek minden szükséges megelőző intézkedést vizsgálatok a nőgyógyásznál. Ugyanolyan fontosak, mint a megelőző vizsgálatok, ugyanakkor a betegség leküzdését követő utóvizsgálatok is. Az első napokban ezeket három havonta hajtják végre, később azonban elegendő egy féléves vagy éves ritmus. A sejtkenet mellett egy ultrahang a követés során a hüvely vizsgálatát is elvégzik.
Utókezelés
A műtét vagy a sugárkezelés után a betegeket nőgyógyászuknak vagy a klinikán az első három évben háromhavonta meg kell vizsgálni, hogy korai stádiumban észleljék a hüvelyi karcinóma esetleges megismétlődését (kiújulását). Részletes konzultáció során az orvos képet kap a beteg általános állapotáról feltétel és minden panaszt. Az ezt követő nőgyógyászati vizsgálat, a hüvely nyálkahártya speciális mikroszkóppal megvizsgálják, és mintát (PAP kenet) vesznek. Ezt a laboratóriumban megvizsgálják, hogy vannak-e olyan sejtváltozások, amelyek megismétlődésre utalhatnak. Ezenkívül az orvos hüvelyi munkát végez ultrahang, amely segít a hüvely felmérésében, méh, petefészkek és húgyhólyag. Ha az orvos változásokat észlel, elrendeli a számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vizsgálat, hogy kizárja metasztázisok. Mivel a hüvelyi rák kiújulása viszonylag gyakori, rendkívül fontos a szoros nyomon követési megbeszélések megtartása. Még a tervezett vizsgálatok között is, a betegnek azonnal orvoshoz kell fordulnia, ha vérzést, váladékozást vagy egyéb változásokat észlel a hüvely területén. Az utógondozás magában foglalja a rákkezelés után érintettek pszichológiai támogatását is. A rákért felelős tanácsadó központok, az önsegítő csoportok és a magángyógyászok terapeutái segíthetik a beteget és hozzátartozóit, hogy megbékéljenek a betegséggel és legyőzzék a felmerülő problémákat. Bizonyos esetekben fekvőbeteg-tartózkodás a Egészség üdülőhely hasznos lehet.
Mit tehetsz te magad
A hüvelyi karcinóma esetén a betegség gyógyítását lehetővé tevő önsegítés nem lehetséges. Ezért egyrészt inkább a korongrák lehetséges tüneteinek megismeréséről kell szólnia. Minél korábban észlelik, hogy karcinóma alakult ki, annál kedvezőbb a prognózis. A mindennapi életben végzett rendszeres önvizsgálat tehát aktívan hozzájárul a megelőzéshez. A kezelés után is minden utólagos megbeszélésen rendszeresen részt kell venni. Csak így lehet biztos abban, hogy nem alakultak ki áttétek. Még akkor is, ha a betegséget elsősorban önsegítéssel nem lehet gyógyítani, az érintett nők saját erőfeszítéseikkel javíthatják életminőségüket. Az általános mellett intézkedések mint például kikapcsolódás technikák, gyógyszeres kezelés és kenőcsök a testi fogyás csökkentésében is segíthet fájdalom. A lemezrák eltávolítása után sok nő szenved száraz hüvelyben, amely képes viszket és égjen a mindennapi életben. Ebben az esetben hidratáló kenőcsök gyakran nagyon nagy hatással lehet, elviselhetővé téve a kezelés bosszantó, de olykor nagyon kínos mellékhatásait. Hidratáló krémek a hüvelyhez a vény nélkül kaphatóak a gyógyszertárakban. A rákos betegeknek azonban mindig mindent meg kell vitatniuk kenőcsök és a hüvelyben alkalmazott gyógyszerek kezelőorvosukkal.
