Az eritrocita aggregáció során vörös vér a sejtek összeállnak és összetapadnak. A jelenség bizonyos fokig fiziológiás, különösen a kisebb kapillárisokban. Immun komplex betegségekben például túllépik ezt a fiziológiai fokot.
Mi az eritrocita aggregáció?
Az eritrocita aggregációban vörös vér a sejtek összeállnak és összetapadnak. Piros vér sejteket is nevezzük vörösvértesteket. Eritrociták olyan sejtek, amelyek nem képesek osztódni. A sejtek biconkávés lapított formájúak, amelynek fő alkotóeleme piros hemoglobin. A sejtek alakja megnöveli felületüket, jobb körülményeket teremtve a gázcseréhez. Eritrociták nagyon rugalmasak és több tucat különböző alakváltozatban fordulnak elő, például anulocita vagy makrocita. Alkalmazhatják alakjukat, és ily módon kisebb átmérőjű kapillárisokon vándorolhatnak, mint maguk. Alatt sejt membrán a sejtek egy szálhálózata fekszik, amely a membránba sugárzik. Az izzószálak hálózata biztosítja a vörösvérsejtek sűrű szerkezetét, és létrehozza az úgynevezett eritrocita citoszkeletont. Fehérjék mint például a spektrin és az ankyrin elengedhetetlenek szerkezeti alakjukhoz. Vonzó erő van a vörösvértestek között. Ez az erő alacsony véráramlási sebesség mellett válik hatékonnyá. Az úgynevezett pszeudoagglutináció során az eritrociták rouleaux-kká válnak össze annak érdekében, hogy képesek legyenek átjutni hajók könnyebben. A rouleaux tehát a vörösvérsejtek pénzgörgős agglutinációjának felel meg, amelyet a plazma tesz lehetővé fehérjék. A rouleaux oldódása már enyhe mechanikai erők segítségével is lehetséges. A vörösvértest pszeudoagglutináció a vörösvértest aggregáció vagy a vörösvértest agglomeráció egyik formája. Az aggregáció minden típusa megfelel a biológiailag fiziológiai elemek agglomerációjának.
Funkció és feladat
Az eritrocita aggregáció vonzó erők alapján történik, mivel az egyes vörösvértestek között léteznek. Mivel ezek a vonzó erők viszonylag kicsiek, az aggregáció nem szabályos áramlási sebesség mellett történik. Az álaggregáció vagy a pénztekercs kialakulása túlnyomórészt akkor fordul elő, amikor a vér lassan áramlik vagy álló helyzetben van. Ebben a helyzetben a vörösvérsejtek összecsomózódva rouleaux-t alkotnak. Ez az álagglutináció reverzibilis. Gyenge erők elégek ahhoz, hogy újra feloldják a vörösvérsejtek „pénztekercsét”. Az eritrociták aggregációja a vérsejtek közötti vonzó erők mellett különböző befolyásoló tényezőknek köszönhető. Például az aggregáció mértékét olyan tényezők befolyásolják, mint a membrán deformabilitása és a szialilezés. A negatív töltések plazmaproteinerg maszkolása szintén szerepet játszik az agglutináció mértékében. A pénztekercs kialakítása különösen fontos a vér viszkozitása szempontjából. Így az összesítés határozza meg a többi tényező mellett a viszkozitás mértékét. Az emberi vér nem viselkedik úgy, mint egy newtoni folyadék, de egyesíti a folyékony közeg tulajdonságait az anyagi tulajdonságokkal. Így a vér nem arányos és meglehetősen szabálytalan áramlási viselkedést mutat. Ebben az összefüggésben meghatározó jelentőségű az úgynevezett Fåhraeus-Lindqvist-effektus, amely a vörösvértestek deformálhatóságán alapul. A kisebb kapillárisokban a vörösvérsejtek sztomatocitákká deformálódnak. A falhoz közeli nyíróerők által az axiális áramlásba kerülnek. Ez a jelenség megfelel az eritrociták úgynevezett axiális vándorlásának, és sejtszegény marginális áramlást eredményez. A Fåhraeus-Lindqvist hatás csökkenti a hatékony vérviszkozitást hajók keskeny lumenekkel, így megakadályozva a szűkület kialakulását, amely az eritrociták közötti vonzó erők miatt jelentkezhet. Az eritrociták aggregációja a rouleaux hosszú, tekercsszerű és néha elágazó struktúráiba elsősorban a kisebb kapillárisok régiójában történik, és úgy tűnik, hogy a plazma közvetíti fehérjék mint például fibrinogén. Különböző befolyásoló tényezők elősegítik az aggregációt. A magas koncentráció mellett immunglobulinok, vérlemezkék, alfa2-globulinok, dextránok, albuminés a polilizin elősegítik az aggregációt. Ezenkívül az olyan fizikai hatások, mint a hő és a szárazság, hozzájárulnak az álaggregációhoz.
Betegségek és betegségek
Az általános orvoslás az eritrocita aggregációt az álaggregáció, mint fiziológiai folyamat szempontjából értékeli. Ennek a nézetnek ellentmond az alternatív orvoslás. A pénztekercs kialakulását sok alternatív orvos kóros eseménynek tekinti. Az alternatív gyógyászatban ezért a jelenséget különböző betegségek diagnosztizálására használják. Ebben az összefüggésben az alternatív orvosok a sötét mező létfontosságú vérdiagnosztikájához folyamodnak. A megfelelő vizsgálatok során az elektromágneses mezők által okozott állítólagos vérkárosodás is kimutatható. Eközben a tudományos tanulmányok nem teszik lehetővé az általános orvoslás számára a vörösvértestek pénztekercs-képződése és a vér károsodása közötti összefüggés azonosítását. Az ortodox orvosok szintén pontatlannak tartják az elektromágneses mezők által okozott vért. A vérkenetben kimutathatóan egészséges emberek pszeudoaggregáció vagy pénztekercs képződés értelmében vörösvértest aggregációt mutatnak. Az ortodox orvostudományban az eritrocita aggregáció bizonyos fokig fiziológiásnak tekinthető. Ha azonban ezt a fokozatot túllépik, akkor még az ortodox orvosok is kóros jelenségről beszélnek. Különösen magas fokú vörösvértest- és vérlemezke-aggregáció figyelhető meg például az úgynevezett immun komplex betegségek összefüggésében. Ezeket a betegségeket az immunkomplexek szöveti lerakódásai okozzák. Az egyén antitestek idegen antigének vagy autoantigének ellen irányulhat. Ez utóbbi például a rendszerszintű lupus erythematosus vagy reumatoid arthritis. Ezek általában IgG izotípusok antitestek amelyek aktiválják a komplement rendszert és így okoznak gyulladás. A véralvadást befolyásolja a gyulladás. A vörösvértestek fokozott aggregációja fordul elő ebben a környezetben, mert fibrinogénpéldául jótékony hatást mutat a vörösvérsejt-aggregációra.
