Vér az áramlás a vér mozgása a test keringési rendszerében. Vér az áramlást a test különböző körülményei befolyásolják.
Mi a véráramlás?
Vér áramlás alatt értjük a vér mozgását a test keringési rendszerében. A vér a test folyamata, amely speciális vérsejtekből és folyékony vérplazmából áll. A vér a keringési rendszeren keresztül eloszlik az egész testben. A vér keringés kezdődik a szív. Különböző vér hajók, például artériák, arteriolák és kapillárisok, terjessze a oxigén-gazdag vért az egész testben. A venulák és a vénák visszavezetik az oxigéntelen vért a szív. A vér mozgása a vérben hajók véráramlásnak nevezzük. A véráramlást különféle tényezők befolyásolják. Például attól függ vérnyomás, a vér viszkozitása és a vér ellenállása hajók. Alapvetően azonban a véráramlás a hemodinamika törvényeit követi. A hemodinamika a vér áramlási technikáival foglalkozik. A véráramlás befolyásolja a test működését. A szövetek, amelyek túl keveset kapnak oxigén a károsodott véráramlás miatt már nem tud megfelelően működni. Így különféle betegségek alakulhatnak ki. Súlyos betegségek, mint pl szív támadás vagy ütés, szintén a véráramlás zavarán alapulnak.
Funkció és feladat
A hemodinamikát az határozza meg vérnyomás. Vérnyomás az a nyomás, amely az artériás érrendszerben uralkodik a szív aktivitásának egy bizonyos szegmense alatt. A túl magas vérnyomás károsítja az érfalakat vagy szerveket. Is alacsony vérnyomás lassabb véráramlást eredményez. Ez az eredmény a szövetek és szervek csökkent véráramlása. A vérnyomást az érrendszer függvényében is szabályozzák feltétel. A szívteljesítmény és a vér viszkozitása is szerepet játszik. A szívteljesítmény a kötet vérből, amelyet a szív percenként juttat a véráramba. A vér viszkozitása a vér viszkozitása. Ez többek között a vérsejtek tartalmától, a vörösvértestek deformálhatóságától és a vörösvértestek agglomerációjától függ. A vér viszkozitását a hőmérséklet és az áramlási sebesség is befolyásolja, ami viszont a feltétel az erek és a vérnyomás. Az egyes paraméterek megváltoztatásával a test szabályozhatja az egyes szervek véráramlását. A cél az egyes szervek igényeinek optimális kielégítése. A szabályozás azt is biztosítja, hogy a kilökési fázis (szisztolé) és a töltési fázis (szívelernyedés), a vér többnyire egyenletesen áramlik a testen. Ezt az egyenletes véráramlást az aorta szélkagyló funkciója is biztosítja. A szisztolé során az aorta kitágul. Ennek eredményeként felszívja a kivetett vér egy részét. Alatt szívelernyedés, összehúzódik, és az összegyűjtött vér az érrendszerbe áramlik. Ha az erek nem reagálnak ezzel a rugalmas tágulással, a vér mindig szakaszosan áramlik a testen. Egy fiatalban a vérnyomáshullám átlagosan hat méter / másodperc sebességgel mozog a testen. Időseknél ez az idő megduplázódik, másodpercenként tizenkét méterre, a csökkent vaszkuláris rugalmasság miatt. Az artériákban a vér áramlása nagymértékben függ a szív pumpáló hatásától. A vénákban más mechanizmusok játszanak szerepet. A ér itt például fontosak a szelepek. Megakadályozzák a vér visszaáramlását. A környező izmok izomszivattyún keresztül is biztosítják, hogy a vénás vér a perifériáról visszafolyhasson a szívbe.
Betegségek és betegségek
Az artériás rendszer vérkeringésének zavara a hiányához vezet oxigén valamint a szervek és szövetek tápanyagellátása. Például a károsodott véráramlás által okozott egyik betegség a perifériás artériás betegség (PAVD). Progresszív okozza okklúzió az láb vagy kar artériák. Eredményeképpen érelmeszesedés, a vér már nem folyhat szabadon az érintett erekben. Ez a lábak vagy a karok alulkínálatához vezet. A betegség I. szakaszában a betegek általában még nem veszik észre a zavart véráramlást. A II. Szakaszban, időszakos claudikációban tünetek jelentkeznek járás közben. A IIb. Szakaszban a tünetek nélküli gyalogtávolság kevesebb, mint 200 méter. A III. Szakaszt még az is kíséri fájdalom nyugalomban. A IV. szakaszban fekélyek és elhalás az alulkínálat miatt alakulnak ki. A pAVK megfelelője a vénás rendszerben krónikus vénás elégtelenség. A kóros változás miatt láb vénák, kiáramlási akadályok és mikrocirkulációs rendellenességek alakulnak ki a láb és az alsó lábszár területén. Krónikus vénás elégtelenség a nyomás növekedése okozza a láb erek. A nyomás nőhet például a lábvénák trombózisai, az izomszivattyú hiánya vagy a vénás szelepek meghibásodása miatt. A zavart véráramlás miatt ödéma alakul ki az alsó lábakon. Sötétkék a bőr megváltozik is láthatóvá válnak. A második stádium a hemosiderosishoz és a purpurához társul bőr az alsó lábszárak. Stasis van ekcéma és kék elszíneződése a bőr. Az utolsó szakasz krónikus vénás elégtelenség a láb fekély. Ez egy mély és síró seb a alsó láb. Gyakran egy apró sérülés váltja ki, amely nem tud gyógyulni a károsodott véráramlás miatt. Az Ulcus cruris gyakrabban fordul elő a cukorbetegség mellitus. Itt az ok a véráramlás zavara is. Ennek során cukorbetegség a mellitus zavart mikrocirkulációhoz és zavart makrocirkulációhoz vezet.
