Váll: felépítés, funkció és betegségek

Az alsó végtagtól eltérően a vállnak nem kell az emberi test teljes terhelését viselnie. Ezenkívül mentesül a mozgástól. Emiatt széles a mozgástartománya. Ugyanakkor a betegség is gyakrabban érinti, mint más ízületek.

Mi a váll?

A váll anatómiáját bemutató vázlatos ábra. Kattints a kinagyításhoz. A váll a négy váll körüli nagy terület ízületek. A kulcscsont és a lapocka a váll csontos alapját képviseli. Tágabb értelemben az úgynevezett „caput humeri”, az fej az felkarcsont, szintén a váll részének számít. A vállöv többből áll csontok. Ide tartozik a kulcscsont és a lapocka.

Anatómia és felépítés

A csatlakozó ízületen kívül a felkarcsont kulcscsont, három másik ízületek a vállban találhatók. Az illesztések legalább kettő mozgatható csatlakozásai csontok. A középső kulcscsukló összeköti a szegycsont és kulcscsont. Ez az egyetlen ízület, amely összeköti a csomagtartót és vállöv. Ennek eredményeként az ízület biztosítja a lapocka alapvető mozgását a törzshöz képest. Az oldalsó kulcscsukló (akromioclavicularis ízület néven ismert) összeköti a kulcscsontot az ún. acromion, a lapocka csontos kiemelkedése. Gyakran ez az ízület felelős a vállért fájdalom mert viszonylag gyorsan elhasználódik. A „scapulothoracicus ízület”, amely definíció szerint nem igazi ízület, lehetővé teszi a lapocka csúszását a bordákon. Az ízületeket szalagok rögzítik. Ez megakadályozza, hogy a csont kicsúszjon a foglalatából. A szalag biztosítása azonban nem megfelelő. Ezért különösen fontosak a vállrész izmai. Biztosítják a vállízület amennyire csak lehetséges. De a mozgásokat is csak az izmok teszik lehetővé. Ezenkívül az izmoknak fontos funkciója van a támogatásban lélegző.

Funkciók és feladatok

A fejlesztés során a váll funkciói kibővültek. A kézi mozgáskészség specializálódottabbá vált, így a megfogó mozgások finomabbá váltak. A vállon keresztül az emberek képesek nagy léptékű mozgások végrehajtására. A mozdulatok nem csak a lapockacsont vagy a vállöv. A váll is jelentősen részt vesz a két felkar mozgásában. A felkar minden irányba elmozdulhat a vállízület, mert a vállízület egy úgynevezett gömbcsukló. A vállízületeken keresztül sokféle mozgás lehetséges. A váll 40 fokig emelhető. Ez a mozdulat közismert nevén „vállrándítás”. A váll akár 10 fokig is leengedhető. Ezenkívül a váll akár 30 fokkal előre is mozdítható, ezzel létrehozva a „púpot”. Visszafelé az ember 25 fokig húzhatja a vállát. Az egyik „büszke mellkas," hogy úgy mondjam. A váll másik funkciója a kar emelésének segítése. Ezt a lapockacsont.

Betegségek és panaszok

A váll által megengedett rendkívül nagy mozgástartomány miatt a vállat egyre inkább érintik a betegségek. Ezek azonban eltérnek a térd- és csípőízületek tipikus betegségeitől. A térd és a csípő ízületei viselik a csomagtartó teljes terhelését. Emiatt a leggyakoribb betegség az ízületek kopása: osteoarthritis. A vállat viszont gyakran érintik az úgynevezett elmozdulások a viszonylag gyenge ízületi támogatás miatt. A diszlokáció a kettő közötti kapcsolat elvesztése csontok, közismert nevén „elmozdult” vagy „elmozdult” ízület. Ezenkívül a váll területén lévő törések könnyen előfordulhatnak esések vagy balesetek esetén. Ezek közül a leggyakoribb a törés az kulcscsont. Egy másik tipikus panasz a váll fájdalom a lágyrész változásai miatt. Meszesedés vagy apró könnyek léphetnek fel az izmokban ill inak, okozva fájdalompéldául a kar mozgatásakor. Ennek okai azonban vállfájdalom gyakran a vállrészen kívül találhatók. Így a hasi vagy mellkasi szervek betegségei vagy a nyaki gerinc változásai is kiválthatók vállfájdalom. Ezért a vállrégióban hosszan tartó panaszok esetén szakemberhez (pl. Ortopéd) kell fordulni.