Vállkar szindróma - a feltétel sok arcú és sok lehetséges háttérrel gyakran emlegetik nyak-váll-kar szindróma. Ennek egyéb feltételei feltétel Cervicobrachialis szindróma, cervicobrachialgia, cervicobrachialis szindróma és cervicobrachialis szindróma.
Mi a váll-kar szindróma?
A váll-kar szindróma más néven ismert cervicobrachialgia vagy az alsó méhnyak szindróma az orvosi közösségben. A kifejezés nyak- a váll-kar szindróma gyakran megtalálható a váll-kar szindróma kifejezés mellett. A váll-kar szindróma kifejezés magában foglalja a test megfelelő részeinek panaszait. Gyakran vannak nyak sugárzó panaszok és így vezet nak nek fájdalom a karokban és a vállakban. A kezekben bizsergés vagy zsibbadás, vagy korlátozott oldalirányú is lehet fej mozdulatok. A gerinc mindkét oldalán végigfutó izomszálak izommerevsége gyakran jelen van a váll-kar szindrómában is. Mivel a váll-kar szindróma tünetei egyénenként nagyon változatosak, alapos vizsgálatokra van szükség a diagnózis felállításához - annak érdekében, hogy a panaszok okaként kizárhassanak más betegségeket is.
Okok
Csakúgy, mint a váll-kar szindróma tünetei, a váll-kar szindróma lehetséges okai is változatosak. Sok esetben a váll-kar szindróma oka a nyaki gerinc panaszaiban rejlik: itt például előfordulhatnak az egyes csigolyák elzáródásai, amelyek aztán fájdalmasan sugároznak. A nyaki gerinc ilyen panaszainak hátterében rángatózó mozgások vagy huzatok lehetnek. A gerinc helytelen terhelése, például a terhek gyakori egyoldalú hordozása szintén növelheti a váll-kar szindróma kialakulásának kockázatát. A csigolyák egyéb lehetséges okozó károsodásai a váll-kar szindróma esetén a gerincben bekövetkező változások, az öregedési folyamatok következtében, vagy például sérvkorongok. A váll-kar szindróma felelős lehet gyulladásos betegségek miatti csigolyakárosodás (pl. reuma), csontritkulás, daganatok vagy külső erők (pl. balesetek).
Tünetek, panaszok és jelek
Vállfájás váll-kar szindrómában
A váll-kar szindróma a panaszok széles skáláját foglalja magában, különböző okokkal. Ezért számos tünet utalhat erre feltétel. A váll-kar szindróma gyakori jelei közé tartozik a hát fájdalom, vállfájdalom, a felkar fájdalma és az izomfeszültség. Egyes esetekben a fájdalom hátulján is előfordul fej. A váll-kar szindróma panaszai lehetnek akutak vagy krónikusak. Előfordulhatnak lokálisan vagy a kéz teljes karjáig sugározhatnak. Szenzoros zavarok lehetnek a kezekben. A. Mobilitása fej korlátozni lehet. Ez rossz testtartást eredményezhet. A váll-kar szindróma okozta fájdalom lassan vagy hirtelen kezdődhet. Általános szabály, hogy az egyik oldalon fordulnak elő. Ha az állapot részeként több idegkárosodás jelentkezik, az ujjbegyek elalszanak és zsibbadást mutathatnak. Ők is veszíthetnek erő megragadó mozdulatok során. Ha a gerinc érintett, az autonóm reakciói idegrendszer mint például a felső rész megereszkedése szemhéj és korlátozása reflex gyakran látni. Idővel a tünetek fokozódhatnak. Az érintett személyek fájdalom miatt alszanak alvásban, amikor az érintett vállterületre fordulnak. A váll körözése és a felkar kiterjesztése csak korlátozott mértékben és fájdalommal lehetséges. A váll-kar szindróma tipikus jele egy szúró fájdalom is, amikor a hátsó zsebben lévő pénztárcához nyúlunk. A mindennapi életben kialakulnak a rossz testtartás, izomfeszültség és fájdalom klasszikus ellenreakciói.
Szövődmények
A váll-kar szindróma súlyos fájdalmat és zsibbadást okozhat a karokban és a kézben. Cervicobrachialgia azonnal kezelni kell fizikoterápia ha ilyen tünetek jelentkeznek. Csak így lehet megoldani a mögöttes izommerevséget. A fájdalom enyhítését vörös lámpán vagy fájdalomcsillapító kenőcsön keresztül lehet megkísérelni ibuprofen a munkaképtelenség elkerülése érdekében. A fájdalom azonban kenőcsök nem alkalmasak hosszú távú kezelésre. A váll-kar szindróma szövődménye előfordulhat, ha megszorul idegek vagy a csigolya elzáródását a kezelés során nem ismerik fel. Mindkettő nagyon fájdalmas lehet. Hőkezelések, fizikoterápia és a gyógyszeres fájdalomkezelésnek itt kéz a kézben kell járnia, hogy ne bonyolítsa tovább a helyzetet. Többek között a váll-kar szindróma is kialakulhat ostorszíj. Ebben az összefüggésben krónikus vállfájdalom szövődményként fordulhat elő. Degeneratív változások vagy daganatok a vállízület terület is okozhatja a vállkarfájdalom. Herniated lemezek, csontváltozások miatt csontritkulás és egy daganat a váll területén lehet vezet jelentős bonyodalmakra, ha nem ismerik fel őket időben. Ha szükséges, a műtét elkerülhetetlen. A szövődmények elkerülése érdekében mindig meg kell vizsgálni a cervicobrachialis szindróma okait. A munkával kapcsolatos izomfeszültség ugyanolyan kiváltó ok lehet a váll-kar szindróma kiváltásában, mint más körülmények. A PC-nél végzett állandó munka következtében fájdalommal kapcsolatos foglalkozási fogyatékosság legrosszabb esetben váll-kar szindróma következménye lehet.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az orvosi kezelés mindig szükséges a váll-kar szindróma esetén, mivel ennél a betegségnél nem fordulhat elő öngyógyítás. Az érintett személy mindig függ az orvos kezelésétől a további szövődmények megelőzése érdekében. Orvoshoz kell fordulni, ha az érintett személy súlyos fájdalmat szenved a vállán, a karján vagy akár a hátán. A fájdalom állandó és nem múlik el önmagától. A szomszédos régiókba is átterjedhet, és ott is kellemetlenségeket okozhat. Nem ritka, hogy a zsibbadás a váll-kar szindróma jele, és orvosnak kell megvizsgálnia. Orvost is fel kell keresni, ha feszültség van az izmokban, vagy ha az izmok nagyon legyengültnek tűnnek. A váll-kar szindrómát háziorvos vagy ortopéd sebész diagnosztizálhatja és kezelheti. Különleges szövődmények általában nem jelentkeznek, és ebből az állapotból teljesen felépülhet.
Kezelés és terápia
A váll-kar szindróma súlyosságától és lefolyásától függően különböző kezelési módszerek léteznek. Akut fájdalom A váll-kar szindróma okozta, még nem gyakran előforduló betegség például először küzdhet fájdalomcsillapítók. A diagnosztizált októl függően fájdalomcsillapítók itt is használhatók, amelyek további gyulladáscsökkentő hatással bírnak. Ha a váll-kar szindróma súlyosabb fájdalomhoz vezet az izomfeszültség miatt, akkor néha hatóanyagokat alkalmaznak az izmok ismételt ellazítására. Azonban a hosszú távú használata fájdalomcsillapítók időnként figyelmeztetik, mivel megfelelő függőségek alakulhatnak ki. Fájdalomcsillapító helyett hosszú hatású helyi érzéstelenítők (helyi érzéstelenítők) például krónikus váll-kar szindrómában alkalmazzák - ez többek között megakadályozhatja a fájdalmat idegek a fájdalomjelek továbbításától. Következetes fizikoterápia a váll-kar szindróma elleni küzdelem különösen fontos összetevőjeként említik: Az erősített tartó izmok segíthetnek a gerinc károsodásainak kompenzálásában. Kezelés hideg vagy kimutatták, hogy a meleg levegő is enyhíti a fájdalmat: Míg egyes betegek a meleg levegőt hatékonyabbnak találják, mások a hideg levegőt részesítik előnyben. A váll-kar szindróma egyéb lehetséges kezelései a következők akupunktúra or kiropraktika (kézi kezelés). És a váll-kar szindróma okától függően kiegészítő kikapcsolódás módszereket vagy pszichológiai beszélgetéseket is sikeresen alkalmaznak.
Megelőzés
Először is, a váll-kar szindróma megelőzésének fontos szempontja rendszeres a hátizmok erősítése amelyek támogatják a gerincet. Célszerű elkerülni az egyoldalú terheléseket a gerincen (például nehéz bevásárló táskákat csak az egyik vállán cipelni). Amennyire lehetséges, a negatívum kerülése is fontos feszültség, amely elősegítheti az izmok merevségét és feszültségét. Váll-kar szindróma - fájdalommal jár, de célzott diagnózis után fájdalomcsillapítással, célzott kezelési lépésekkel és megfelelő megelőzéssel ellensúlyozható.
Utógondozás
Miután a váll-kar szindróma bekövetkezett, a test ezen területe mindig gyenge pont marad. Nincs állandó gyógymód. Ezért fontos, hogy a betegek az utógondozás során szorosan figyeljék a váll-kar területét. Egyrészt biztosítania kell, hogy feleslegesen hosszú ideig ne terhelje meg izmait ezen a területen az egyik oldalon. Ehhez például szünetet tarthat, amikor a PC-nél dolgozik, és kinyújtja a váll területét. A beteg már megfelelőnek bizonyult nyújtás közbeni gyakorlatok fizikoterápia kezelés, de olyan tanfolyamokon is tanítják őket, mint pl jóga or Pilates. Az ilyen szelíd sportok alkalmasak a váll-kar régió izmainak megerősítésére, ugyanakkor rugalmasak és mozgékonyak. Ez előfeltétele annak, hogy megakadályozzuk a váll-kar szindróma ismét akut állapotát. Amint a terület túlzott használata megtörtént, a beteg igénybe veheti a már említett önsegély lehetőségeket. Kezelés vörös lámpával vagy forró alkalmazás víz palack enyhíti a kezdeti kellemetlenségeket. A forró, kevert gyógyító agyag párna enyhítheti a bimbózó feszültséget a fájdalmas területekről. Ha ez lehetséges a beteg számára, mindig fizioterápiás kezeléseken és masszázsokon kell átesnie. A sporttal és az éberséggel kombinálva megakadályozhatja a kellemetlenségek megismétlődését.
Ezt teheti meg maga is
Ez a kifejezés különféle állapotokat takar, amelyek miatt a fej, a nyak, a váll és a kar nem képes teljes mértékben mozogni. Az alapbetegség pontos meghatározásához elengedhetetlen, hogy konzultáljon egy ortopédussal. Meg fogja állapítani, hogy a váll-kar szindróma a nyaki gerinc problémájának következménye, vagy a beteg hajlamos a rossz testtartásra, „felemelt” vagy ült egy vonaton. Egyéb állapotok állhatnak a váll-kar szindróma hátterében, például daganatok vagy reuma. A megállapításoktól függően az orvos meghatározza a terápia. Ezenkívül a beteg arról is gondoskodhat, hogy a nyaki izmok nyugodtak. Egyrészt gyengéd masszázsok lehetségesek, de torna gyakorlatok is, amelyek enyhítik a feszültséget. A betegek az interneten különféle filmeket találnak, amelyek könnyen elvégezhető nyakgyakorlatokat mutatnak be. Progresszív izom kikapcsolódás Jacobson szerint a makacs izomfeszültség ellen is segít. Ezenkívül a melegedő tömörítések fellazíthatják a feszült izmokat. Egy forró-víz palack itt ugyanolyan hatékony, mint a hő vakolat aktív szénnel, amelyet kijuttatva órákig egyenletes hőt ad. A mikrohullámú sütőben megmelegített cseresznye gödörpárna szintén megkönnyebbülhet az akut tünetek esetén. Mivel a váll-kar szindróma általában fájdalommal és zsibbadással jár, a betegek általában rossz testtartással reagálnak. Ezért mindenképpen meg kell tartaniuk fizikoterápia kinevezéseket, mert egy kívülálló jobban képes azonosítani és kijavítani ezeket a rossz testtartásokat.
