vállfájdalom

Fájdalom a vállban bármely életkorban előfordulhat. Néha a váll fájdalom akut (pl. sportolás közben vagy nehéz teher felemelése után), de egyre többen szenvednek krónikus vállban is fájdalom (pl. az ízületek kopása miatt).

A fájdalomnak számos különböző oka lehet, és súlyosan korlátozhatja és károsíthatja az érintett embert a mindennapi életben. A vállfájás mögött lehet például egy ún impingement szindróma (szűk keresztmetszet szindróma), de akut sérülések, gyulladás vagy kopás jelei is vállízület. Példa erre vállzúzódás.

Gyakran, fájdalom a vállban következetes és hosszú távú fizioterápiával kezelhető az izmok megerősítése érdekében; műtétre csak néhány esetben van szükség. A legtöbb vállfájás a vállízület, ami azt jelenti, hogy nem az csontok érintettek, hanem az izmok, inak, ízületi kapszula, szinoviális folyadék (synovia) és bursae. A fájdalom korlátozza a váll mozgékonyságát, és sok mindennapi tevékenység, például egy ing felvétele, fésülés haj vagy hajszárítóval, jót igényelnek összehangolás a váll- és karizmok.

Gyakran a beteget meg kell oldani a testtartástól, ezért különösen fontos a korai terápia. Az októl függően fájdalom a vállban különböző helyeken és különböző mozgások és tevékenységek során fordulhatnak elő. A nyaki gerinc problémái a váll fájdalomtüneteihez is vezethetnek, és a karba vagy a kézbe sugározhatnak.

Az úgynevezett vállöv kettő alkotja csontok a váll mindkét oldalán, azaz a két kulcscsont (claviculae) és a lapocka (lapocka). A felkarcsont, a lapockacsont alkotja a vállízület. Ezenkívül a lapocka két csontos vetületet alkot, a acromion és a coracoid.

A vállízületet főleg négy izom és ezek stabilizálják inak, az úgynevezett rotátorköpeny. A négy izom (musculus supraspinatus, m. infraspinatus, m. teres minor és m. subscapularis) a lapocka felől a felkarcsont, ahová rögzítik inak. Ezért fekszenek a fej az felkarcsont mint egy mandzsetta, és képezzen „tetőt” a vállízület felett.

A. Alatti tér acromion, a szubakromiális teret gyakran befolyásolják a vállízület kopási problémái. A bursa megkönnyíti az ín és a csont közötti csúszási folyamatot acromion. Ez például vállgyulladáshoz vezethet a gyulladás miatt.

A vállízületet elsősorban az izmok és az inak mozgatják és mozgósítják, ami nagy mozgástartományt eredményez. Ez azonban növeli az instabilitás kockázatát, ezért a vállízület könnyen megsérül. A váll kopásának jeleit krónikus túlterhelés és az izmok egyensúlyhiánya okozza.

A fájdalmas vállkopás különösen gyakori a fej, például festés, kézilabda vagy tenisz. Ez főleg a váll mozgásszekvenciáit érinti, fájdalmas gyulladás és duzzanat az eredmény. Ban ben impingement szindróma (szűk keresztmetszet szindróma) az acromion és a humerus között szűkület van.

Az ina és a bursa futás állandó irritációs állapotnak vannak kitéve, ami gyulladást okoz. A vállban a könnyek, a tapadások és a zsugorodás ízületi kapszula a lágyrész területén vállfájdalomhoz vezethet. Ízületi degeneráció (arthrosis) a vállfájás másik oka lehet.

Vállízület arthrosis a túlfeszültség (például a súlyzós edzés), ízületi tér szűkülete idős korban, reumatikus betegségek (pl. reumatoid arthritis), Vagy keringési rendellenességek. A. Izomzatának vagy inainak károsodása vagy szakadása rotátorköpeny (forgó mandzsetta repedése) fájdalmat okoz, és súlyosan korlátozhatja a kar mobilitását. A vállízület fájdalmas gyulladása (periarthritis humeroscapularis) mozgáshiány miatt a váll merevségéhez (capsulitis adhaesiva) vagy az úgynevezett „fagyott vállhoz” vezethet. Az úgynevezett meszes váll (tendinosis calcarea) betétre utal nak,-nek kalcium kristályok a rotátor ínben, amelyet ismétlődő kisebb ínsérülések vagy helyi keringési rendellenességek az ín.

A meszes váll éjszaka különösen fájdalmas. A váll területén bekövetkező balesetek, törések és sérülések szintén súlyos fájdalomtünetekhez vezethetnek. A kulcscsont törés (clavicula törés) vagy sérülések a felkarcsont területén (pl fej törés) gyakoriak.

A vállízület elmozdulása (vállízületi luxációk) súlyos fájdalmat okozhat, és ennek különböző okai lehetnek. A váll gyakran ismételten elmozdul, krónikusan instabil vállat eredményezve, amelyet műtéti úton kell kezelni arthroscopy. A vállfájás egyéb okai az íngyulladás vagy nyáktömlőgyulladás subacromialis.

Ezeket elsősorban mechanikus túlterhelés, fertőzések, reumás betegségek és köszvény. A vállizmok megfeszülése és megkeményedése a helytelen testtartás és stressz miatt, például a túl hosszú ülés miatt, megterheli a vállakat, a hátat és a vállat. nyak és fájdalomhoz vezethet. Ezenkívül a vállfájás a gerincből is származhat, oka lehet ideggyulladás vagy idegkárosodás, reumatológiai betegségek és belső betegségek (pl szív roham, epeúti kólika, tüdő daganatok stb.).

Mivel a vállfájás okai nagymértékben különböznek, a különféle tünetek is a fő okot jelenthetik. Vállfájdalom (pl impingement szindróma or rotátorköpeny sérülés) gyakran károsítja a kar mobilitását. A fájdalom gyakran szinte lehetetlenné teszi a kar felemelését, és sok mindennapi tevékenységet nehéz végrehajtani.

A vállfájás különösen gyakran fordul elő, ha a kar oldalra van terítve (emberrablás), és 60–120 fokos szögben különösen súlyos, ezért az orvosok és a terapeuták „fájdalmas ívnek” vagy „fájdalmas ívnek” is nevezik. Az éjszakai vállfájdalom akkor is jellemző, ha öntudatlanul fekszik le a fájdalmas oldalon, vagy alvás közben arra az oldalra fordul. Ha a fájdalom a nyaki gerincből származik, gyakran sugárzik a fájdalom a válltól a karokig és a kezekig. Az íngyulladás esetén a vállfájdalom nagyon eltérő kar- és vállmozgásokkal válthat ki, attól függően, hogy melyik izom-ín érintett.