Ultradián ritmus: funkció, feladatok, szerep és betegségek

Az ultradián ritmus olyan biológiai folyamatokat foglal magában, amelyek 24 órán belül egy vagy több alkalommal megismétlődnek. Időtartamuk rövidebb, mint egy teljes nap, és nagyon sokféle változatot mutat be. Például az időszak hossza néhány milliszekundumtól több óráig terjed. Rendkívül változatos lehet az ultradián ritmus mechanizmusa és funkciója is.

Mi az ultradian ritmus?

Az egyik legérdekesebb ultradián ritmus periódushossza körülbelül négy óra, és ezt csecsemőknél példázzák. Mielőtt át tudnák aludni az éjszakát, éhesek és ébren vannak körülbelül négy óra elteltével. Az ultradián ritmus például olyan fiziológiai folyamatokban fordul elő, mint pl lélegző, vér keringés, hormontermelés, alvási ciklusok, a szív és sejtosztódás. Konkrétan mérhető a viselkedési folyamatokban és az emberek étkezési szokásaiban is. Az ultradiai ritmussal ellentétben a cirkadián ritmus periódushossza egy nap, az infradi ritmusé pedig egy nap. Az ultraibadi oszcillációk és egyéb mozgások minden ismert biológiai rendszerben végbemennek, és a sejtek szintjére, baktériumok. Jelentős példa a növények levélmozgása, amelyek rendszerességgel ismétlődnek. A madarak napi ritmusa, amely rögzített ritmust követ, nagyon jól megfigyelhető. A legelőn levő tehenek szintén nem véletlenszerűen rágnak, hanem egy órával élénkítik őket agy. A mezei egerek viszont nagyon meghatározott ciklusokban étkeznek, amelyeket kizárólag az éhezés elleni óvintézkedések vezérelnek. A agyalapi mirigy (hypophysis) az emberben szekretálja annak hormonok abszolút fix ultradián ritmusban. Ezt az ultradian ritmust a sejtekben különböző biokémiai folyamatok vezérlik, amelyek szintén ciklikusan haladnak. A fehérje bioszintézise példa ezekre a folyamatokra, amelyek óraműként működnek. Gyakran ezek a ritmikus folyamatok még többé-kevésbé függetlenek a külső hőmérsékleti hatásoktól.

Funkció és feladat

Az egyik legérdekesebb ultradián ritmus periódushossza körülbelül négy óra, és ezt csecsemőknél példázzák. Mielőtt át tudnák aludni az éjszakát, éhesek és ébren vannak körülbelül négy óra elteltével. Semmi sem akadályozhatja meg őket ebben. A felnőttek is általában megosztják a napjukat diéta oly módon, hogy minden étkezés között három-négy óra teljen el. Az ultradián ritmusban az emberek különböző alvási szakaszai közötti változás is megtörténik. Itt az időtartam általában 70–110 perc. Ennek megfelelően egy egészséges ember éjszakánként négy-hét alvási ciklust él át, amelyben az alvás különböző mély és sekély formái váltakoznak egy bizonyos minta szerint (REM-Non-REM alvás). Az alvás állapotától függően a agy jelentősen változik. Hasonlóképpen a testhőmérséklet és vér a nyomás állandó változási állapotban van az alvási fázisok alatt. Ezen elv szerint minden ember fizikai és szellemi teljesítményében rendszeresen tapasztalható hullámvölgyeket ébren, még akkor is, ha ébren van a nap fényidejében. Például a dél körüli álmosság az ultradiánus ritmusváltozást jelenti.

Betegségek és betegségek

Mánia és a depresszió két napos váltakozó ritmusban vannak sok bipoláris fogyatékossággal élő embernél, kutatások kimutatták. Úgy gondolják, hogy hasonló arányok fordulnak elő a skizofrénia. Ezekben az esetekben a vegyi anyag felszabadulása dopamin kint van egyensúly. Normál körülmények között dopamin négyórás ultradian ritmust szabályoz. A szervezet ehhez hozzászokott és alkalmazkodott hozzá. Ha azonban a ritmusgenerátor dopamin kiszabadul az ütésből, teljes reakcióláncok és fiziológiai folyamatok hirtelen megváltozhatnak. A négy órás ultradian periódus néha például 48 órás ritmusra ugrik. E hirtelen kilengések okai minimális kapcsolási beállítások lehetnek az emberek genetikai kontrollmechanizmusában. Az ilyen változásokért gyakran a környezet vagy a gyógyszerek hatásai felelősek. Ezeket a test dopamin-függő ritmusgenerátora érzékeli, és biokémiai óraváltásokká alakítják át. Ezek viszont sokféle pszichológiai rendellenességet befolyásolnak, de például a szokásos alvási ritmust is. A kronobiológia, egy viszonylag fiatal tudományág, az organizmusok időbeli strukturálódását és ebből fakadó viselkedési mintáit tanulmányozza. A cirkadián, egynapos periodikus ritmusokat tartja a legfontosabbnak az emberi fiziológiában. Azonban egyre nyilvánvalóbb, hogy a rövidebb távú, ultradian ritmusosság kifejezetten az ember számára válik jelentősebbé Egészség. A használatának hirtelen növekedése miatt pszichotróp gyógyszerek valamint a mentális fogyatékosságok vagy betegségek növekvő száma, különösen az ultradian ritmusosság sok nehézséggel néz szembe. Az életmód és az életszemlélet egyre nagyobb mértékben változik az úgynevezett biológiai órához képest, amelyet az ember a létezéséért kap. Ez az óra mindhárom ritmusból (ultra-, cirká- és infradián) épül fel. Minél jobban elhanyagolja ezt az ember, annál nagyobb lesz a betegség kockázata. Például sok ember megnövekedett fényhiánya rendkívül negatívan befolyásolja az egészséges fiziológiát. A kronobiológia egyértelműen rámutat arra is, hogy a különféle időzónákon túl sok utazás hosszú távon káros az emberi bioritmusra. Ha a mindennapi életben egyre több szabályosság veszik el, például a szokásos étkezési idők és a megfelelő alvási idők, a testi és szellemi erő elkerülhetetlenül csökken.