Az angina pectoris tipikus jelei
Az első jelei angina A pectoris általában fizikai megterhelés vagy pszichés stressz során válik nyilvánvalóvá. Ilyen helyzetekben megnő a test oxigénigénye. Ennek eredményeként a szív fokozott szivattyúzási munkát kell végeznie, ami viszont jobbat igényel vér ellátás a szív.
Azonban a megnövekedett vér ellátás a szív izmok a koszorúér miatt nem lehetséges ütőér betegség, amely oxigénhiányt okoz a szívben. Ez hirtelen szúrást vagy unalmasat okoz fájdalom a mellkas terület. Jellemzően erős szorító érzés a mellkas ugyanabban az időben fordul elő, ami további okokat okoz lélegző nehézségek.
Ha a szívkoszorúér betegség súlyosbodik, angina a pectoris rohamok alacsonyabb stressz esetén jelentkeznek. Különösen súlyos szakaszokban a tünetek nyugalmi állapotban is jelentkezhetnek. A növekedés fájdalom és az egyes rohamok szorossága azt is jelzi, hogy a betegség előrehalad. Ha a tünetek az idő múlásával nem változnak, ez valószínűleg stabilabbra utal angina pectoris, amelyben a betegség nem fejlődik.
Az angina pectoris okai
Angina pectoris (mellkasi fájdalom) a koszorúér-betegség (CHD) vezető tünete, egy olyan betegség, amelyben a koszorúerek egyre inkább eltömődik és így szűkül érelmeszesedés (az artériák meszesedése). Ezek a szűkítések korlátozzák a vér szívbe áramlik, és koszorúérszűkületnek hívják őket. A gyengébb véráramlás miatt nincs összhangban a szív oxigénigénye és az oxigénellátás, ezt a tényt koszorúér-elégtelenségnek nevezik.
A következőkben áttekintést talál a angina pectoris, amelyet aztán részletesebben tárgyalunk. - Arteriosclerosis és a vér lipidszintjének emelkedése
- feszültség
- Magas vérnyomás
- Pszichoszomatikus okok
- A hideg mint kockázati tényező
- Egyéb lehetséges okok
Ennek oka angina pectoris ezért érelmeszesedés. Abban az esetben érelmeszesedés, az alább említett kockázati tényezők az endothelium, amely az artéria falát bélelő legbelső réteg.
Az endoteliális károsodás megváltoztatja az artériás fal tulajdonságait: a vérkomponensek könnyebben tapadhatnak az érfalhoz. Ezen kívül messenger anyagok szabadulnak fel, amelyek közvetítik a gyulladást és a szövetek növekedését. Ez gyulladásos folyamathoz és szöveti növekedéshez vezet az artéria falában.
Ezenkívül különböző sejttípusok és zsírok rakódnak le az érintett érfalban. A lerakódást „zsírsávnak” nevezik, és még nem vezet jelentős érszűkülethez. Az évek során a lerakódások egyre nagyobbak és beépülnek az érfalba egy sejtsapka alatt.
Az átmérője ütőér ma már lényegesen kisebb, és az érintett hajó szükség esetén nem tud tágulni. Ha fokozott az oxigénigény, mint a fizikai megterhelés során, a szív túl kevés oxigént kap a rossz vérkeringés miatt, ami angina pectorisként nyilvánul meg. Az arteriosclerosis rizikófaktorai tehát nagyrészt megfelelnek az angina pectoris kockázatainak.
A fő az arterioszklerózis okai megemelkedett vér lipidszint, artériás hipertónia, cukorbetegség mellitusz, dohányzás a férfiaknál 45, a nőknél 55 év feletti életkor. Az artériák meszesedésének egyéb kockázati tényezője a testmozgás hiánya, túlsúly valamint a zsír- és cukorszabályozás anyagcserezavarai. Ez a téma Önt is érdekes lehet: Az AtheromatoseStress nagyon magas kockázati tényező mindenféle szívbetegség esetén.
Akár a stressznek fizikai, akár pszichológiai okai vannak, ugyanolyan negatív hatással van a stresszre szív-és érrendszer. A stressz alatt gyakrabban kiválasztódó kortizol hormon az érkárosító molekulák megnövekedett termeléséhez vezet. A kortizol tehát fokozott zsírlerakódáshoz vezet az érfalakon.
Az idő múlásával a lerakódások plakkokká és meszesedésekké fejlődnek, amelyek összeszorítják a hajók. Ha ilyen lerakódás történik a koszorúerek, gyorsan a mögöttük lévő szívizmok alultápláltságához vezethet, ami angina pectoris tüneteket okozhat. Emelt vérnyomás felelős a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért sok betegnél.
Gyorsabb véráramlást fog okozni a hajók, ahol nagyobb erők hatnak az érfalakra, ami elősegíti az arterioszklerotikus plakkok kialakulását. Ezen felül a megnövekedett vérnyomás sok apró turbulenciát okoz a véráramban, ami viszont azt jelenti, hogy nagyobb erők hatnak az érfalakra. Másrészt ezek a turbulenciák a vér sejtjeinek megtelepedését okozhatják a plakkokon.
Ezáltal az érfalak szűkítő meszesedései nagyobbak. Minél több plakett van a koszorúerek, annál rosszabb a vérkeringés, ami angina pectorishoz vezethet. A pszichoszomatikus okok olyan pszichológiai tényezők, amelyek befolyásolják a fizikai (= szomatikus) betegségek kialakulását.
Az angina pectorisban a pszichológiai stressz játszik nagy szerepet. A kortizol stresszhormon felszabadulásához vezet, amely felgyorsítja az érrendszert károsító anyagok termelését. Ezek a káros anyagok megnövekedett plakkok képződéséhez vezetnek a koszorúérben hajók, amely elősegíti az angina pectoris kialakulását.
Ezzel szemben a szívbetegség (szomatikus = fizikai betegség) szintén hatással lehet a pszichére. Így az angina pectoris rohamok gyakran félelmet és pánikot váltanak ki az érintettekben. Ez a félelem is a kifejezés alá tartozik pszichoszomatika, mivel a psziché és a test kölcsönhatásba lépnek egymással.
A hideg az angina pectoris rohamok kialakulásának fő kockázati tényezője, különösen télen. Az alacsony hőmérséklet miatt a bőr felszínén lévő erek összehúzódnak. Ezt a mechanizmust úgy tervezték, hogy a lehető legkevesebb hőt hozza a felszínre.
Az erek összehúzódása azonban fokozott ellenállást eredményez ezekben az erekben. A szívnek pumpálnia kell ezt az ellenállást, és ezért növekszik vérnyomás. A magasabb vérnyomás fenntartása érdekében a szívnek keményebben kell dolgoznia, ami viszont a szívizmok javított vérellátását igényli.
A koszorúerek szűkülete miatt azonban a megnövekedett véráramlás nem lehetséges, ami a szívszövet csökkenő vérellátását eredményezi. Ez angina pectoris tüneteket okoz. Az angina pectoris a következő formákra oszlik: Különböző súlyossági fokok is vannak (CCS CanadianCardiovascularsociety osztályozás):
- Stabil angina pectoris
- Instabil angina pectoris
- Prinzmetal angina
- Angina decubitus
- Egyéb formák, például stressz angina vagy infarktus előtti angina
- 0: néma angina pectoris, nem mellékes
- 1: AP tünetek csak a legsúlyosabb fizikai megterhelés során jelentkeznek (hó lapátolása, súlyos kertészkedés)
- 2: Az AP tünetei könnyen jelentkeznek normál vagy nehéz fizikai megterhelés alatt (pl
gyors lépcsőzés)
- 3: Az AP tünetei kifejezettebbek a normális fizikai aktivitás során
- 4: AP tünetek a legkisebb fizikai megterhelés esetén is (pl. Súlyos fájdalom öltözködés közben is) vagy fizikai pihenéskor
Stabil angina pectorisban az esetek 90% -át a koszorúerek legalább egyikének szűkülete okozza. Jellemzője, hogy a tünetek mindig ugyanazon a megterhelésen jelentkeznek, és mindig ugyanazokkal az ellenintézkedésekkel csillapodnak. Az ellenintézkedések közé tartozik a fizikai pihenés és a gyógyszeres kezelés.
Az instabil angina pectoris mindenekelőtt az újonnan előforduló angina pectoris vagy a stabil angina pectoris tüneteinek bármilyen változása. Ha a rohamok előfordulnak, például még alacsony erőfeszítéssel vagy nyugalmi állapotban is, vagy ha a rohamok gyakrabban fordulnak elő, vagy fájdalom a gyógyszeres kezelés ellenére is fennáll, ezt instabil angina pectorisnak hívják. Ezt általában több koszorúér-szűkület vagy egy nagyobb koszorúér-szűkület okozza (gyakran úgynevezett baloldali fő szárszűkület).
Az instabil angina pectoris nagyon nagy kockázattal jár szívroham. Az instabil angina pectorisban szenvedő betegeknek ezért azonnal orvosi kezelést kell kapniuk. A Prinzmetal angina (angina pectoris) nevét első leírójáról, Myron Prinzmetalról (1908 - 1987) kapta.
1959-ben írta le először a betegséget, mint az angina pectoris speciális formáját. Ebben az esetben a szív nem kevésbé látja el oxigénnel a szűkület, hanem az úgynevezett érgörcs miatt. Ez egy vagy több koszorúér görcsje, amely az erek szűkületéhez vezet.
Az ok a görcsök még mindig nem világos. Kapcsolat a parasimpatikussal idegrendszer gyanúsítják. Ez a vegetatív (önkéntelen) része idegrendszer, amely felelős minden olyan dologért, mint az emésztés (paraszimpatikus idegrendszer) vagy menekülni reflex (szimpatikus idegrendszer).
A prinzmetal angina a stressztől teljesen függetlenül jelentkezik. Ez azonban inkább a kora reggeli órákban fordul elő, mint paraszimpatikus idegrendszer ebben az időben a legaktívabb. Jellemző, hogy a Prinzmetal angina az élet 3–4. Évtizedében jelentkezik.
Az angina pectoris többi formájához hasonlóan kiválthatja a szívroham. Az angina pectoris ezen formája főleg éjszaka vagy hosszú fekvés után jelentkezik. Ez az instabil angina pectoris egyik formája.
Fekvéskor fokozott a vénás vér visszafolyása a szívbe. Ha a szívizom sejtjei korábban károsodtak, ez az angina kiváltója nyomási fekély/ nocturna. Alkalmanként az angina pectoris más neveit hallja vagy olvassa.
Ezek a nevek azonban csak az angina pectoris fent leírt formáinak szinonimái vagy más kifejezései. Például a stressz angina csak annak leírása, hogy az angina pectoris csak stressz alatt jelentkezik. (azaz legalább egy bizonyos fokú súlyosság 1) Az infarktus előtti anginára is gyakrabban utalnak. Ez egy angina pectorist ír le, amely a szívroham és ezért valószínűleg okozta. A terápiában rezisztens angina pectoris az instabil angina pectoris súlyos formáját írja le, amelyet nehéz vagy lehetetlen kezelni.
