Tudatalattink minden benyomást, ötletet, vágyat, cselekedetet és emlékezet amelyek jelenleg nem aktívak. A tudatalatti elme különbözik a tudattalan elmétől. Ezek olyan testi folyamatok, amelyekre nem gondolunk, azaz lélegző, szívverés és vér keringés.
Mi a tudatalatti elme?
A tudatalatti elme a psziché azon területe, amely számunkra nem elérhető. Létünk jelentős része, és alárendelt a tudatos elmének. A tudatalatti elme a psziché azon területe, amely számunkra nem elérhető. Létünk jelentős része és alárendelt a tudatnak. Az álmokat a tudatalatti elme nyelvének tekintik. Gondolataink és tetteink több mint 90% -át a tudatalatti irányítja. A tudatalatti elme biztosítja, hogy sok cselekvés automatikus, és ezáltal megkönnyíti a tudatos elmét. Amikor ébren vagyunk, a tudatalatti úgy viselkedik, mint egy szűrő. Minden gondolatot feldolgoz, és semmilyen értékelést nem eredményez jónak vagy rossznak. A tudatalatti ismétléssel tanul. Minél gyakrabban mutatják be bizonyos információkkal, annál erősebben nyilvánulnak meg a létezésről szóló ilyen állítások. Az olvasás során például a tudatalatti elme együttműködik. Ez azért van, mert minden, amit olvasás közben felveszünk, összhangban van a tudat alatt rendelkezésre álló tudással, emlékekkel, vágyakkal és ötletekkel. Olvasáskor nemcsak tényeket veszünk fel, hanem egyéni benyomásunk is van arról, amit olvasunk, amelyet a tudatalatti feldolgoz. A tudatalatti olyan dolgokat is érzékel, amelyek a miénk agy, ha tudatosan venné be őket, akkor elárasztaná. Így minden érzékelés, amely nem kapcsolódik az aktuális tevékenységhez, a tudatalatti elnyeli. Ellenkező esetben nem tudnánk egy tevékenységre koncentrálni.
Funkció és feladat
Sigmund Freud pszichoanalízisének megalapozása óta a tudatalatti vita tárgyát képezi. Freud szerint a tudatalatti elfojtott tartalmat tárol, amelyet tudatosan cenzúráznánk. A tudatalattiban az elfojtottak tovább működnek, és ha „nem kerülnek napvilágra”, akkor is vezet érzelmi zavarokig. CG Jung pszichoanalitikus szerint a kollektív tudatalatti úgy tárolja az emberiség történelmének tapasztalatait. Ezeket a pszichével kapcsolatos feltételezéseket nehéz empirikusan ellenőrizni, de például a fiziológiai oldalon bizonyítékokat találtak epigenetika, amelyben az egyéni és a kollektív tapasztalatok biológiailag beírják magukat. A neurolingvisztikai programozás mindent lát a tudatalattiban, ami elkerüli a pillanatnyi figyelmet. Még akkor is, amikor ezt nem vesszük észre, a tudatalatti elme irányítja cselekedeteink és érzéseink nagy részét. A gondolatok elektromos impulzusokat és kémiai reakciókat váltanak ki a agy. Egyszer a agy elektromos impulzust kap, reakciók lépnek fel. Reagál a gondolatra, és kémiai szabályozó anyagok szabadulnak fel. A központi idegrendszer készenléti állapotba kerül, hogy megfelelő reakciókat váltson ki. A születés napjával sem a tudatos, sem a tudatalatti elmék nem fejlõdnek erõsen. Mostantól minden kép, minden inger, minden érintés, minden kimondott szó rányomja a tudatalatti figyelmét. Azok a gondolatok, amelyeket véglegesen magunkba szívtunk, különösen erősen lenyomódnak. De akár igaz, akár nem, tudatalattink az összes megszerzett információt lenyomatja. Így használhatatlan, felesleges és valótlan állításokat is tárolunk és megszilárdítjuk. A reklám például nagyban hasznosítja ezeket az ismereteket. Az ember szokás teremtménye, és hajlamos tudattalan cselekvési és gondolkodási mintákat kialakítani, és ennek megfelelően cselekedni. Még ha úgy gondoljuk is, hogy döntően racionális és ésszerű döntéseket hozunk, döntéseink nagy részét a tudatalatti irányítja.
Betegségek és betegségek
Nem tudunk egyszerűen információt beszerezni a tudatalattiból. Ehhez bizonyos technikákat kell alkalmazni, amelyeket pszichológusok, pszichoterapeuták, pszichoanalitikusok vagy hipnotizőrök elsajátítottak. Számos pszichoszomatikus betegség, traumatikus tapasztalat és ebből fakadó nehézségek miatt más emberekkel való kapcsolattartás során a tudatalatti felhasználható konfliktusok megoldására és gyógyítására. Újra és újra spontán öngyógyításról hallunk, még állítólag nem kezelt betegeknél is. Ezekben a pillanatokban a tudatalatti aktív volt. Míg a tudatalatti elmét korábban a sötét erők helyének tekintették, az orvostudomány ma hatalmas erejét használja fel. A gondolatok gyógyíthatják a betegségeket, de megbetegíthetnek minket is. Az elménk gondolatai és attitűdjei akár befolyásolhatják és megváltoztathatják génjeinket, ismét utalás ezekre epigenetika. Kutatások kimutatták, hogy két azonos genetikai felépítésű, azonos betegségű, azonos gyógyulási esélyű, sőt ugyanazon kezelési móddal rendelkező ember teljesen másképp alakul. Az egyik meghalhat, a másik meggyógyulhat. Ezt csak a gondolatok ereje és az egyéni hitrendszerek befolyásolják. A fizikai betegségek kezelésénél az orvosok megpróbálják "belemenni" a tudatalattiba. Azok az emberek, akik többször észreveszik a problémákat a másokkal való kapcsolatuk során, akik tartósan boldogtalannak és depressziósnak érzik magukat, egy bizonyos szenvedés után gyakran terápiás segítséget kérnek. A pszichoterapeuta különböző módszereket alkalmaz a kezelésre. Nyugodt agyállapotokban a tudatalatti még intenzívebben veszi fel az információkat, így a terápia nyugalmi állapotban különösen jól működik. A régi, káros gondolatokat felülírják és helyette egészségesek lépnek fel. Ezen a területen analitikus pszichoterápia, mélységi pszichológiai pszichoterápia és viselkedésterápia. Társalgó pszichoterápia és a szisztémás terápia tudományosan is elismertek. Analitikai szempontból pszichoterápia, a tudattalan folyamatokat tudattá teszik, és az érthetetleneket tudatosan átélhetjük. A kezelés során meg lehet különböztetni azt a mintát, hogy az ügyfél hogyan viszonyul másokhoz és önmagához. A kezelés mélyebb megértést nyújt önmagának, amelyből megismerhető a más emberekkel való kapcsolattartás új módja. Mivel a tudatalattiban sok éven át elhelyezkedő viselkedésmintákat és ötleteket néhány nap alatt nem lehet újakkal helyettesíteni, a mélypszichoterápia hosszú távú terápia.
