Transcytosis: Funkció, szerep és betegségek

A transzcitózis egyfajta tömeg transzfer, amelyben egy adott anyagot endocitózis útján felvesznek a sejtbe, és exocitózis révén visszavezetik az extracelluláris térbe. A transzcitózis receptorvezérelt és elsősorban a hámszövet a belek, a vér-agy gát, és a placenta. A transzcitózis megszakításának következményei a lokalizációtól függenek.

Mi a transzcitózis?

A transzcitózis egyfajta tömeg transzfer, amelyben egy adott anyagot endocitózis révén felvesznek a sejtbe, és exocitózis útján visszavezetik az extracelluláris térbe. A biomembrán mögötti terület nagymértékben ellenőrzött terület, amely kívülről árnyékolja a belsejét, és lehetővé teszi például a sejt számára, hogy felépítse és később fenntartsa sejtközegét. Ez a különleges környezet létfontosságú a sejtek számára, mivel lehetővé teszi alapvető funkcionális folyamataikat. A biológiai membrán kettős rétege a következőkből áll: foszfolipidek és ezért csak gázokkal és apró, töltés nélkül haladhat át molekulák. Az ionok és más biológiai aktivitású anyagok nem tudnak könnyen átjutni ezen a rétegen. Hidrofil természetük miatt a biomembrán lipid kétrétege mintha gáttal állna meg. Emiatt transzportmechanizmusokra van szükség a specifikus ionok specifikus sejtekbe történő bejuttatásához. Ezek a mechanizmusok megfelelnek a membrán transzport mechanizmusainak, amelyek az anyagokat egy biológiai membránon keresztül szállítják. A membrántranszport megfelelhet transzmembrán transzfúziónak, aktív vagy passzív transzportnak. A transzmembrán transzport mellett az úgynevezett membrán-kiszorító anyagok szállítása az emberi testben történik. Ezek közül a membránt kiszorító szállítmányok közül három létezik. Az endocitózis és az exocitózis mellett ide tartozik a transzcitózis is. Az orvostudományban a transzcitózis receptor közvetítés útján történő anyagok szállítása. Az anyagokat receptorok segítségével juttatjuk át a sejteken.

Funkció és feladat

A transzcitózis citopempsis néven is ismert. Anyagok szállítása a receptorok segítségével. Az emberi test receptorai többnyire sejtes receptorok, amelyek többnyire megfelelnek fehérjék. Néhányuk a sejtmembránon belüli membránreceptorokról, például az opioidreceptorokról található. A nukleáris receptorok a sejt citoszoljában vagy sejtmagjában helyezkednek el, akárcsak a szteroid receptorok. Az emberi testben található összes receptor speciálisan alkalmas az adott receptorra molekulák. Az illeszkedés lehet ligandumokhoz vagy nagyobb molekula részekhez. Az anyagok receptorokhoz való kötődése a beilleszkedés elvének megfelelően működik: csak bizonyos anyagok illeszkednek bizonyos receptorokhoz. A transzcitózis transzportfolyamata kihasználja a receptorok szerkezetét és specifikus funkcióját. Egy adott biomembránon vagy sejten kívüli anyag áthaladhat az adott sejten receptor-függő transzport segítségével. Így az endocitózis és az exocitózis alapelvei találkoznak a transzcitózisban. Az endocitózisban a sejtektől idegen anyagokat invertálják a sejtbe, és megfojtják, mint a sejt bizonyos részeit sejt membrán kifordul. Az exocitózis viszont kiűzi az anyagokat a sejtből. Mindkét elv releváns a transzcitózis szempontjából ebben a típusban tömeg az anyagnak először be kell lépnie a cellába, hogy kilépjen a másik oldalon. Az endocitózishoz hasonlóan a vezikulák is képződnek a transzcitózisban lévő anyagok felvétele során. Az exocitózis folyamataihoz hasonlóan a vezikulák és a bennük lévő anyag a transzcitózis során visszaküldődnek a külsejére. Transcytosisban ez a kifelé irányuló transzport megfelel a vezikulák átvitelének a szomszédos sejtbe vagy az extracelluláris térbe történő transzportnak. A szállított anyagok tartalmában és összetételében semmi sem változik. A transzcitózist főleg a hámsejtek hajtják végre hajók és a bél sejtjei hámszövet. Az anyagok egyéb szállítása ezekben az esetekben nem lehetséges, mivel a sejtek közötti terek szorosan csatlakoznak. A transzcitotikus receptorok például a membránhoz kötött Fc receptorok placenta. Ilyen receptorok az apikális magzati bélben is jelen vannak hámszövet, ahol anyai IgG-t szállítanak a magzat transzcitózis útján. Ezenkívül a receptor által közvetített transzcitózis a vér-agy gát. A transzcitózis során a receptor felismeri az adott anyagot, és endocitózis révén felveszi a sejtbe. A sejten keresztül történő transzdukció vezikulában történik, amelyet exocitózis ürít a sejt másik oldalán.

Betegségek és rendellenességek

Ha a transzcitózis folyamata károsodott, akkor ez súlyos is lehet Egészség következményeket, mert ily módon számos anyag már nem jut el a cselekvési helyükhöz. Például a transzcitózis megzavarása közben terhesség különösen végzetes. Az anyai átmenet antitestek be a embrió fészekvédelemmel társul. Ez az újszülöttek természetes védelme az ellen fertőző betegségek passzív immunizálás összefüggésében. Az anya IgG-je antitestek áthaladni a placenta transzcitózis által az utolsó hetekben terhesség és elérje a gyereket. Így az újszülött a szülés után alapvető védelemmel rendelkezik sokakkal szemben kórokozók. A születés utáni első hetekben csak ez a védelem áll rendelkezésre, mivel a gyermek még nem termeli meg sajátját antitestek. Körülbelül három hónap elteltével a gyermek kezdi előállítani a saját átvitt antitestjeit. Ha a zavart transzcitózis részeként nem kerülnek át antitestek az anyától a gyermekig, akkor születés után nincs fészekvédelem. Az újszülött feltűnően hajlamos rá fertőző betegségek és akár fekvőbeteg-ellátást is igényelhet. A transzcitózis rendellenességei a vér-agy gát szintén végzetes. Az agynak nincsenek fontos anyagai ilyen rendellenességekben. Mivel az agy minden testi folyamat vezérlő központja, a következmények ennek megfelelően súlyosak lehetnek.