Szinonimák
Orvosi: Substantia alba spinalis CNS, gerincvelő, agy, idegsejt, szürkeállomány gerincvelő
Bevezetés
Ez a szöveg megpróbálja bemutatni a gerincvelő érthető módon. A téma összetettsége miatt orvostanhallgatóknak, orvosoknak és nagyon érdeklődő laikusoknak szól.
Nyilatkozat
A Tractus spinobulbaris a következőkre oszlik: Ez a két traktus a fehér anyag hátsó szálában található gerincvelő (Funiculus posterior). Emelkedő (afferens) traktusként vezetnek a gerincből idegdúc két magterületre, amelyek a hosszúkás medulla oblongatában fekszenek: a Fasciculus gracilis a „gracile core” -ig, az Ncl. gracilis, és a Fasciculus cuneatus az Ncl.
cuneatus. (Ncl. = Mag = mag).
Itt található az első központi kapcsolási pont, a hátsó végtag második neuronja. A két utat traktus spinobulbaris-ként foglaljuk össze, azaz „a gerincvelő a magig ”, mert ugyanazt az információt továbbítják, nevezetesen az érintés és a rezgés érzését (az úgynevezett felületi vagy epikritikus érzékenységet), valamint az izmaink helyzetének érzését és ízületek (és így az egész test) térben és egymáshoz viszonyítva is (= helyzetérzet, mélységérzet, erőérzék vagy proprioception). A Fasciculus cuneatus az információt a test felső feléből vezeti le, vagyis a gerinc kiterjesztéseiből áll. idegdúc sejtjei nyak és felső mellkas szegmenseket.
A gracilis fascicula a test alsó feléből irányítja az információt, vagyis a gerinc kiterjesztéseiből áll idegdúc sejtek az alsó mellkasi, ágyéki és szakrális szegmensből. A határ a kettő között megközelítőleg az 5. mellszegmens szintjén van (Th 5), de ez minden esetben más és más.
- Fasciculus gracilis (GOLL) és
- Fasciculus cuneatus (BURDACH)
Funkció
A gerinc ganglion sejtjeinek vételi (dendrit) végük van, bárhol is kapják a „kényes információt”, pl .:
- A bőrben
- A bőr alatti szövetben
- Az ízületi kapszulákban
- A periosteum
- A porcbőr
- Az izomzat és a
- A inak.
- dendritek
- Sejt test
- Axon
- Atommag
Ezeket a dendrit végeket „szabad idegvégződéseknek” nevezzük. Rajtuk kívül vannak olyan speciális receptorok is, mint például a bőr úgynevezett Merkel-sejtjei vagy a Meissen-tapintású testek, a Golgi-ín szervei vagy az izomorsók. A végek által regisztrált inger, pl. A nyújtás az ín ingere, a perifériás idegben egy szegmens gerincvelői idegéhez (gerincvelő idegéhez) vezet, majd onnan a gerinc ganglion sejtjéhez vezet, amely ennek az útnak az első neuronja.
Ez a neuron pszeudounipoláris. A most érkező impulzus a hátsó gyökéren (radix posterior) keresztül jut a gerincvelőbe. Itt oszlik meg a jelátvitel: De nézzük meg a hosszú emelkedő ágat, a tényleges hátsó traktust.
A magjaikig a gracilis és a cuneatus fasciculusok ugyanazon (= ipsilaterális) oldalon futnak, ami azt jelenti, hogy a bal láb és a bal kéz érzése (tapintás, rezgés, helyzetérzet) a bal oldalon is fut a gerincvelő. Mind az útjukban, mind magukban a magokban szigorú szomatotóp osztódás van, ami azt jelenti, hogy a periféria minden egyes helyének pontos lokális reprezentációja van az útvonal minden állomásán az agykéregig: minél lejjebb van azon a szakaszon, amelybe a az ingerinformáció bejut, a további oldalra az általa lefutott úton. A két mag mindegyikében a szálak most egy másodikra váltanak idegsejt, amely a kiterjesztéseket elküldi a talamusz a diencephalonban.
Most már nem hívják őket „spinobulbarisnak”, mert a gerincvelőt (spino-) és a magokat (bulbi) egyaránt hátrahagyták. Ezek a szálak most átkelnek a másik oldalra, vagyis ellentétesen futnak. A most a bal oldalon futó rostok így a test jobb oldalán vezetik az információt.
Ebben a szakaszban Lemniscus medialis-nak hívják őket, a „hurok tovább a közepén”, és egy olyan út részei, amely az idegrostokat a különböző magterületekről a talamusz (tractus bulbothalamicus). Emiatt a traktust innentől kezdve lemniscale rendszerként is emlegetik. A talamusz (nucleus ventralis posterolateralis), harmadikra váltanak idegsejt, amely kiterjesztéseit az agykéregbe, onnan a gyrus postcentralisba küldi. Ez a agy tekercselés, amely közvetlenül a központi barázda mögött fekszik, és úgyszólván minden kényes információ „végpontja”.
A helyzetérzék néhány szála, a proprioception, más magterületeken is véget ér, különösen a nucleus thoracicus dorsalis (más néven Stilling-Clarke oszlopának), amely a hátsó szarvban található a C8-L3 szegmensek szintjén. Innen a hátsó kisagyi laterális traktuson keresztül (= tractus spinocerebellaris posterior) jutnak a kisagykéregbe.
- Egyrészt az említett (spinobulbar) hosszú ágként az Ncl magterületekig kering. gracilis vagy Ncl. cuneatus (attól függően, hogy milyen magasságban jött létre az inger),
- Másrészt a hátsó kürt vagy a hátsó kürt közbenső neuronjainak (úgynevezett axon kollaterálisoknak) rövid
- Közvetlenül az elülső kürt motoros sejtjeihez, egyszerű reflexutat hozva létre.
