A tobozmirigy egy kis endokrin mirigy a agy amely főleg a hormon cirkadián vagy alvás-ébrenlét ritmusát szabályozza melatonin és a szerotonin váltakozva. A tobozmirigy óriási jelentőséggel bír, mert a napszaktól függően nemcsak számos testi funkciót vezérel, hanem a hormonális kölcsönhatás is hatalmas hatással van a pszichére.
Mi a tobozmirigy?
A tobozmirigy (glandula pinealis), amelyet epiphysisnek is neveznek, egy kb. 5 - 8 mm hosszú és 3-5 mm vastag kicsi endokrin mirigy, amely kis tűlevelűek vagy apró tobozok megjelenésére emlékeztet. A tobozmirigy közvetlenül az epithalamuson helyezkedik el, és szintetizálással vezérli a cirkadián ritmust melatonin az éjszaka folyamán, amikor sötét van. Melatonin -ből szintetizálódik szerotonin alatt a tobozmirigyben triptofán anyagcserét és felszabadul a vér. A fénynek való kitettség leállítja a melatonin termelését. A mély alvás fázisaiban, amelyeket a melatonin is irányít, az agyalapi mirigy (HVL) alfa sejtjeit stimulálják a növekedési hormon felszabadítására szomatropinra (Szintén szomatotropinnal). A melatonin által vezérelt nappali ébrenlét ritmusa nagy hatással van számos szervfunkcióra, beleértve a pubertás fázis lefolyását is, amely, ha a cirkadián ritmus zavart, túl korán kezdődhet a szexuális korai előrehaladás következménye, vagy késleltesse vagy teljesen akadályozza a nemi érést.
Anatómia és feladatok
A tobozmirigy egy kicsi endokrin mirigy, amely a diencephalonban helyezkedik el, közvetlenül a hámhártyával szomszédos. A tobozmirigy főként szekréciós sejtekből (pinealociták) áll, amelyek sötétségben választják ki a melatonin hormont a véráramba, és glia sejtekből, amelyek valamilyen támogató funkciót látnak el, és elektromos szigetelést biztosítanak a neuronok között. A melatonin mellett a mirigy neuropeptideket is szekretál, amelyek hatásait még mindig nagyrészt nem tárják fel. Már 20 évesnél fiatalabb korában a tobozmirigy a meszesedés első jeleit mutatja. A gliasejtek szaporodnak és a mirigysejtek szövete lebomlik. Kis ciszták alakulnak ki, amelyekbe kalcium és a magnézium sók lerakódnak, kis plaketteket képezve. Orvosi szempontból a Röntgen kép hívják agy homok vagy acervulus. A. Jelentősége agy a homokot még nem vizsgálták meg véglegesen. Mivel a tobozmirigy többek között a fény előfordulása szerint állítja be a cirkadián ritmusát, az evolúciónak létre kellett hoznia egy olyan eszközt, amely tájékoztatja a mindenkori uralkodó fényviszonyokról. A tobozmirigy olyan fényjeleket kap, amelyek először a retinától a látóideg a szuprachiasmatikus maghoz a hypothalamus és onnan folytassa a gerincvelő. Más csomópontokon keresztül utaznak vissza az agyba a tobozmirigybe.
Funkció és feladatok
A nucleus suprachiasmaticus mellett a hypothalamus, amely a test kronobiológiai folyamatainak elsődleges központja, a tobozmirigy feladata a nappali-éjszakai ritmus szinkronizálása, úgymond „finomhangolása”. A szem fényének előfordulásától függően beállítja a genetikailag előre beprogramozott cirkadián ritmust, amely 24 órától felfelé vagy lefelé térhet el, a tényleges nappali-éjszakai viszonyokhoz. A neurotranszmitter A melatonin széles körű hatással van számos szerv működésére, amelyek aktivitását ennek megfelelően szabályozzák. Például, vese funkció, szív mérték, vér a nyomást, a testhőmérsékletet és sok más szervi tevékenységet a neurotranszmitter. Nőknél a melatonin serkenti a v (follikulusstimuláló hormon) és LH (luteinizáló hormon). Mindkét hormonok elősegítik az érését tojás a petefészkek, és a férfiaknál az hormonok kellene támogatnia, sperma termelés és a spermium érése a herékben. A hormontermelés éjszaka éri el a csúcsot - két-három óra körül -, majd gyorsan visszaesik, amint a fény a szemen keresztül bejut, így a csukott szemek is érzékelik a fényt és „jelentik” a toboznak mirigy. A mechanizmus vak embereknél is működik. A tobozmirigy funkciója, mint a cirkadián ritmus szinkronizálója, különösen fontos az időzónák változása esetén, például hosszú távú repülések esetén kelet-nyugati vagy nyugat-keleti irányban.
Betegségek és betegségek
A tobozmirigyhez kapcsolódó betegségek és betegségtünetek magukban a mirigy endokrin szövetében lehetnek, vagy lehetnek jóindulatú vagy rosszindulatú daganatok, amelyek a mirigy közvetlen közelében helyezkednek el, és a környező szövetekre gyakorolt fizikai nyomás révén tüneteket okozhatnak. A tobozmirigyhez társuló ritka daganatokon belül az úgynevezett tobozmirigy-ciszták viszonylag gyakoriak. Ezek jóindulatú ciszták, amelyek a tobozmirigyből származnak, és gyakran olyan tünetek kísérik, mint pl fejfájás, hányinger, látászavarok, vagy akár egyensúly rendellenességek. Ha elég nagy, akkor képesek vezet a cerebrospinalis folyadék felhalmozódásához, amely a hydrocephalus kialakulását okozhatja. A Pinealis ciszták általában a gyermekkor korai felnőttkorig, és MRI-n vizualizálható. Egy meglehetősen ritka daganat, amely közvetlenül a tobozmirigy melatonint termelő sejtjeiből, a parenchimasejtekből származik, a pinealoblastoma. Ez egy rosszindulatú daganat, amely korai stádiumban megnövekedett koponyaűri nyomást okoz. Gyakrabban a toboz régió daganatai csírasejt daganatok, amelyek nőknél szinte mindig jóindulatúak, és férfiaknál nagyobb valószínűséggel rosszindulatúak. Még nem vizsgálták meggyőzően, hogy mely kiváltó tényezők felelősek a daganatok kialakulásáért. Az elmúlt években kutatási projektek jeleket találtak egy bizonyos genetikai hajlamra. Meghatározott gén a mutációk legalább lehetséges kiváltó tényezőknek tűnnek.
