Meghatározás
A tiolok R-SH általános szerkezetű szerves vegyületek. Ők kén analógjai alkoholok (R-OH). R lehet alifás vagy aromás. A legegyszerűbb alifás képviselő a metántiol, a legegyszerűbb aromás a tiofenol (a fenol). A tiolok formailag származnak hidrogén szulfid (H2S), amelyben a hidrogénatomot egy gyökök helyettesítik.
Nómenklatúra
A vegyületek nevét -tiol képzővel képezzük. Néhány molekulák és hatóanyagok, az elavult merkaptán utótag vagy előtag is gyakori. A -SH csoportot szulfhidrilcsoportnak nevezzük. A tiol elnevezés származik kén.
Képviselő
Példák:
- Cisztein (aminosav)
- Etanetiol
- Metántiol
- Tiofenol
Ingatlanok
- Az alacsony molekulatömegű tiolok gyakran kellemetlen szagúak, például rothadtak tojás és hanyatlás.
- A skunkok tiolokat termelnek.
- Az elektronegativitás kis különbsége miatt kén és a hidrogén, a tiolok alig polárosak és alig alkotnak hidrogénkötéseket. Ezért a forráspontok alacsonyabbak, mint az összehasonlíthatóak alkoholok. A tiolok illékonyak (szagúak).
- Ugyanezen okból a tiolok kevésbé oldódnak víz.
A tiolok erősebbek savak mint alkoholok. PKa -juk kb. 8-10:
- CH3-SH (metántiol) + NaOH (nátrium-hidroxid) CH3-Na+ (metántiolát) + H2O (víz)
Reakciók
Az alkoholokhoz hasonlóan a tiolok is képezhetnek tioésztereknek nevezett észtereket. A kénatomot tartalmazó étereket tioétereknek és szerves szulfidoknak (utótag: -sulfid) nevezzük. A tiolok diszulfidokká oxidálhatók:
- R1-SH + R2-SH R1-SS-R2
Fehérjék mint például inzulin és származékai diszulfidhidakat tartalmazhatnak a ciszteinek között.
A gyógyszeriparban
Egyes gyógyszerészeti szerek a tiolok, például az ACE-gátlók kaptopril or merkaptamin.