Tiolok

Meghatározás

A tiolok R-SH általános szerkezetű szerves vegyületek. Ők kén analógjai alkoholok (R-OH). R lehet alifás vagy aromás. A legegyszerűbb alifás képviselő a metántiol, a legegyszerűbb aromás a tiofenol (a fenol). A tiolok formailag származnak hidrogén szulfid (H2S), amelyben a hidrogénatomot egy gyökök helyettesítik.

Nómenklatúra

A vegyületek nevét -tiol képzővel képezzük. Néhány molekulák és hatóanyagok, az elavult merkaptán utótag vagy előtag is gyakori. A -SH csoportot szulfhidrilcsoportnak nevezzük. A tiol elnevezés származik kén.

Képviselő

Példák:

  • Cisztein (aminosav)
  • Etanetiol
  • Metántiol
  • Tiofenol

Ingatlanok

  • Az alacsony molekulatömegű tiolok gyakran kellemetlen szagúak, például rothadtak tojás és hanyatlás.
  • A skunkok tiolokat termelnek.
  • Az elektronegativitás kis különbsége miatt kén és a hidrogén, a tiolok alig polárosak és alig alkotnak hidrogénkötéseket. Ezért a forráspontok alacsonyabbak, mint az összehasonlíthatóak alkoholok. A tiolok illékonyak (szagúak).
  • Ugyanezen okból a tiolok kevésbé oldódnak víz.

A tiolok erősebbek savak mint alkoholok. PKa -juk kb. 8-10:

  • CH3-SH (metántiol) + NaOH (nátrium-hidroxid) CH3-Na+ (metántiolát) + H2O (víz)

Reakciók

Az alkoholokhoz hasonlóan a tiolok is képezhetnek tioésztereknek nevezett észtereket. A kénatomot tartalmazó étereket tioétereknek és szerves szulfidoknak (utótag: -sulfid) nevezzük. A tiolok diszulfidokká oxidálhatók:

  • R1-SH + R2-SH R1-SS-R2

Fehérjék mint például inzulin és származékai diszulfidhidakat tartalmazhatnak a ciszteinek között.

A gyógyszeriparban

Egyes gyógyszerészeti szerek a tiolok, például az ACE-gátlók kaptopril or merkaptamin.