Definíció Bevezetés
A Tietze-szindróma a borda változását írja le porcogó alján a szegycsont. Bemutatja fájdalom és változó intenzitású és megjelenésű duzzanat. Részletesebb ismeretek a kondropátia kialakulásáról (porcogó a Tietze-szindróma során még nem találtak.
Tünetek
A betegek által a Tietze-szindróma során leírt tünetek nagyon eltérő tulajdonságokkal bírnak. A Tietze-szindróma fő tünete az fájdalom a szegycsont. Bizonyos esetekben a fájdalom sugárzik hátulra, nyak, váll vagy kar, és köhögéssel, tüsszögéssel vagy mélységgel provokálható és fokozható lélegző kívül belül.
Ezek a fájdalmak néha nyomasztó érzést okozhatnak a mellkas, bár nem ritka, hogy kezdetben ijesztő gondolatokkal rendelkeznek szív felmerülő problémák, amelyek végső soron az orvoshoz fordulás oka. A fájdalmat a gyulladásos folyamat okozza a szegycsont porcogó. A legtöbb esetben az emberek panaszokról panaszkodnak a borda a szegycsontig.
Ez nyugalmi helyzetben is előfordulhat. A fájdalom azonban gyakran mozgás közben jelentkezik. A fájdalom megjelenése például egy új vagy ismeretlen tevékenység (kissé súlyos emelés) után kezdődik.
Ezt követően a probléma napokig, hetekig vagy még tovább tart, és korlátozza az érintett személyt a mindennapi tevékenység során. Továbbá, egyes esetekben az érintettek ízületek túlmelegednek, kipirosodnak és kívülről látható és tapintható duzzanatok lesznek. Nagyon gyakran a borda Az 1-3. Ábrákat a fent leírt probléma érinti.
A tünetek azonban a másikon is észlelhetők borda a szegycsonthoz rögzítve (a 7. bordáig). Az első bordák néha magas helyzete miatt a fájdalom a test magasabb régióiba sugározhat. Néhány beteg panaszkodik a nyak régió és a fájdalom sugárzása a vállba és a karokba.
Ennek megfelelően megfelelő vizsgálatot jeleznek a tünetek egyéb okainak kizárására. Megkönnyítő testtartás a fájdalom elkerülése érdekében fájdalmat okozhat más területeken, például az izmokban görcsök a mellkas, váll és hát. Mikor lélegző ki és be, a mellkas mozgása (mellkas) fájdalmat okozhat.
A lélegző folyamat a teljes mellkas mozgása van ízületek és az izmok. Az egyszerű légzési mozgás a diafragma (rekeszizom), amely összehúzódása miatt összehúzódik és negatív nyomást hoz létre, amely kiterjeszti a tüdőt - ez a folyamat belélegzés. Kilégzéskor a diafragma ismét elernyed, és a levegő kinyomódik.
Amellett, hogy a diafragma, más izmok vesznek részt a légzési folyamatban - pl. a belső és a külső bordaközi izmok (Musculi intercostales interni és externi). Ezeknek az izmoknak eredete és beillesztése a bordáknál van. Következésképpen egy légzőmozgás során feszültség jelentkezik a bordákon, ami fájdalomhoz vezethet Tietze szindróma jelenlétében.
A fájdalom gyakran korlátozza a légzési mozgás megfelelő elvégzésének képességét - fennáll annak a veszélye, hogy a beteg a fájdalom elkerülése miatt légszomjat érez. Elengedhetetlen a légszomj tisztázása és annak biztosítása, hogy nem szív or tüdő betegség (tüdőgyulladás, metasztázisok, COPD, ödéma stb.) vagy pszichológiai okok felelősek ezért.
Ezenkívül a légszomjat tüneti módon kell kezelni. Ha ez egy rossz mozdulat után bekövetkező akut esemény (azaz az újonnan megjelenő Tietze-szindróma), akkor javulást kell elérni fájdalomcsillapító (fájdalomcsillapító) terápiával vagy ortopédiai lehetőségekkel. Hosszan tartó légzési distressz esetén ugyanazok az eszközök használhatók - azonban nagyobb figyelmet kell fordítani más okokra és okokra.
A Tietze-szindróma valójában fájdalmas betegségként definiálható a bordák porcos részeinek területén, amelyek a szegycsoporthoz kapcsolódnak. Előfordulása hátfájás ezért kevésbé írható le a Tietze-szindróma tüneteként. Inkább, hátfájás másodlagos, azaz későbbi panaszként fordulhat elő, amikor az érintettek enyhítő testhelyzetet vesznek fel a súlyos miatt fájdalom a szegycsontban terület. A megkönnyebbülés testtartást általában a rossz testtartással egyenértékűvé teszik, így a betegségek tünetei a hát és a váll területére tolódnak.
