A gondolkodás a agy hogy vezet a tudásig, amelyből különféle cselekvések származnak. A gondolkodást problémamegoldáshoz használják, és ötletekből, emlékekből és logikai következtetésekből áll.
Mi a gondolkodás?
A gondolkodás a agy hogy vezet a megismerésekre, amelyekből sokféle cselekvés származik. Az emberi gondolkodás áhított kutatási területe a pszichológia, a filozófia, a biológia és az anatómia. Az ember évezredek óta gondolkodik a gondolkodáson és annak működésén. Ebben az összefüggésben, emlékezet kiképzés, tanulás és a felejtés játszik nagy szerepet. Mi történik a agy gondolkodás közben még nem kutattak a legapróbb részletekig. A gondolkodási folyamatok túlságosan összetettek ahhoz, hogy rögzített kategóriákra lehessen őket osztani. Bár a gondolkodás gyakran logikus, az intuíció is vezérli. A gondolkodási folyamat tisztán mentális, mások számára láthatatlan. A gondolkodás emlékeket ébreszt és erős érzelmeket generálhat. A gondolkodás tudásszerzéshez vezet, és segít megoldani a problémákat különböző helyzetekben. A belső foglalkozást az agy irányítja, és egymással kommunikáló idegsejtek millióinak kölcsönhatásának eredménye. A gondolkodási folyamatban kémiai és elektromos folyamatok aktiválódnak. Tanulás és a tapasztalatok erősíthetik a gondolkodási folyamathoz szükséges idegsejtek kapcsolatát és vezet a teljes neuronhálózat további erős elágazásához.
Funkció és feladat
Az emberek gondolkodhatnak hosszú távon vagy rövid távon, mások szisztémásan, mások teljesen új irányokban gondolkodhatnak. Az agy sokoldalú és rendkívül lenyűgöző kutatási tárgy. A gondolkodás fogalma magában foglalja emlékezet, nyelv, motiváció és intelligencia. Az élet során az agy megváltozik. Az elmúlt évtizedekben a tudósok hatalmas tudást tudtak felhalmozni az emberi agy működéséről. Ez lehetővé tette számukra a mesterséges intelligencia létrehozását. De még a robotok sem közelítik meg az emberi agy kapacitását. Az intelligencia az, amit az ember használ, ha nem tudja, mit tegyen. Az intelligencia olyan területekből áll, mint a társadalmi, matematikai és érzelmi intelligencia. Az intelligencia nem határozható meg egyértelműen, de mindenki tudja, mi alkotja. A nagyobb agy nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető intelligensebb. Attól függ, hogy az agy egyes területei hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A gondolkodás során a kognitív építőelemek aktiválódnak. Ezek az építőelemek részben öröklődtek, de optimalizálhatók tanulás. A miénk nélkül emlékezet teljesen tehetetlenek lennénk. A tanulási folyamat során az agy új kognitív építőelemeket kap, amelyek további módosíthatók. A tanulás az emberi lét egész életen át tartó alapja. A modulok fejlesztése és módosítása oda vezetett, hogy az emberek fajként olyan sikeresek. Ennek ellenére a gondolkodási folyamat nem kizárólag racionális. A gondolkodást számos más tényező befolyásolja. Az egyik fő befolyásoló tényező az egyéni intelligencia. Ezt viszont nem az agyban jelen lévő idegsejtek száma határozza meg, hanem az egyes idegsejtek sokfélesége és kapcsolódási módja. Az intelligencia bizonyos gondolkodási formákkal kiképezhető, és gyakran olyan helyzet spontán érzéséből alakul ki, amelyben bizonyos érzékszervi benyomásokat érzékelnek. Az emberi agy is gondolkodhat elvontan. A memória megkülönbözteti a fontos információkat a nem fontosaktól, az agy különböző helyein tárolja és felidézi, amikor csak szükségünk van rá. Az agy képessége az információk tanulására vagy tárolására csökken feszültség. A testmozgás az agyat is befolyásolja, és támogatja a különböző agyterületek megfelelőségét.
Betegségek és betegségek
Az agy teljesítményét befolyásolhatják balesetek, daganatok és a szerv gyulladásos betegségei. Gyakran előfordulnak rendellenességek a beteg reakciójában. Például artikulálatlanul beszél, vagy motoros rendellenességeket mutat. Ha az agy súlyosan károsodott, az ember alig képes élni, és néha életben tartja mesterséges lélegeztetés. ütés a betegség okozta agykárosodás tipikus példája. A súlyosságtól függően az agysejtek különböző száma gyakran visszavonhatatlanul megsemmisül. Mentális rendellenességekben csak a különböző építőelemek és modulok működési zavarai vannak, amelyek gyakran helyreállíthatók. Gondolkodásunk befolyásolhatja a pszichét, valamint a sejteket és szerveket, és ezáltal elősegítheti egyes betegségek kialakulását. Nem hiába beszélnek az orvosok és a terapeuták a gondolat erejéről, amely hatalmas, de nem képes minden betegséget meggyógyítani. Kétségtelen, hogy a gondolat játszik nagy szerepet abban, hogyan éljük életünket. Ugyanis amint az agy elektromos parancsot ad, gondolat, kémiai reakció is elindul. A kémiai anyag a központi idegrendszer és ott fizikai cselekvési készséget produkál. Az egyes modulok diszfunkciója az agyban különböző módon nyilvánul meg. Vannak emberek, akik magas intelligenciával és kognitív képességekkel rendelkeznek, de hiányoznak a társas interakcióhoz szükséges készségek. Neurózis vagy rögeszmés-kényszeres betegség, egyes modulokat túlságosan stimulálnak, és más mentális korlátok esetén bizonyos területek teljesen ugarnak. Ebben az összefüggésben a tudatalatti elme jelentős szerepet játszik, és manapság a mentális rendellenességek kezelésére is használják. Az agytréning javíthatja a gondolkodási folyamatokat, a memória teljesítményét, a gondolkodás sebességét is koncentráció. A logikai gondolkodás is képezhető. Az edzés megvédi a mentális hanyatlástól, és minimalizálhatja a demencia.
