Okoz
A félelmi reakciók veleszületett viselkedésünk részei, amelyek túlélési előnyt jelenthetnek számunkra. Félünk például a ragadozóktól, mert veszélyt jelenthetnek életünkre. Bizonyos félelem tehát egészséges.
Csak akkor válik betegséggé, ha ez a félelem megbénít és életünkre és munkánkra kihat. A vizsgáktól való félelem szintén meglehetősen egészséges lehet, mivel motivál bennünket a tanulásra, és jól felkészít bennünket egy vizsgára. Ha azonban az ember negatív módon kezdi eltúlozni a vizsgahelyzet értékelését, vagyis úgy értékelni, hogy az „élet és halál” tőle függ, ez a félelem betegséggé válhat.
A vizsga-szorongás kialakulásában fontos szempont az úgynevezett ön-hozzárendelés. Ez azt jelenti, hogy az ember bizonyos tulajdonságokat és tulajdonságokat tulajdonít magának, de ezeknek nem feltétlenül kell megfelelniük a valóságnak. Így szilárdan meg lehet győződni arról, hogy a vizsga katasztrófává vált, mert nem volt elég jól felkészülve, vagy valamilyen más módon hibás.
Egyéb tényezőket, például a vizsgáztató hangulatát, a vizsga hosszát, a követelmények szintjét stb. Nem veszik figyelembe. Az az érzés, hogy egyedül terheljük a felelősséget a terhelési helyzetért, bizonytalanságokhoz vezet, amelyekből a félelmek a vizsgálatok során általában kudarcot okozhatnak.
Ezek a negatív gondolatok és szorongó hozzáállás meghatározóak a vizsga-szorongás kialakulásában. Nemcsak mentális teherré válhatnak, hanem figyelmünk és időnk jelentős részét is elveszítik, amely nem áll rendelkezésre a vizsgafelkészítéshez. Ha általában egy vizsgahelyzetet negatív értelemben értékel, amely szerint fél (ennek a félelemnek minden racionális igazolása nélkül), akkor a test is negatívan reagál a feszültségre, és a fent említett tünetek jelentkeznek.
Nagyon gyorsan ez a félelem ördögi körbe kerülhet: fél az, hogy nem tesz le vizsgát, nem tud jól felkészülni a félelemmel járó koncentrációs és motivációs nehézségek miatt, és a vizsgahelyzetet olyan stresszesnek, az eredményt pedig nem kielégítőnek éli meg. Ez megint önmagának tulajdonítható, és azon túl is kifejlődik a félelem, a vizsga és a vizsgafelkészítés, amely negatívan befolyásolja a félelmet. Nem szabad lebecsülni a teszt megjelenésével a félelem mellett a szülői oktatás és juttatás is gyermekkor.Szülők gyermekei, akik kevés figyelmet fordítanak gyermekeik érzelmi szükségleteire, akiket éppen ellenkezőleg jobban érdekel tanulás szabályokról és társadalmi normákról, nagyobb valószínűséggel alakul ki a vizsgafélelem.
Gyakran előfordul, hogy a szülők alábecsülik a gyermekek igényeit, és egyúttal túlbecsülik képességeiket. A gyerekek megtanulják, hogy a jó magatartást jutalmazzák, és félnek a szülők elutasításától, ha hibát követnek el. Ez könnyen átvihető más helyzetekbe, ahol az értékelés (a környezet, a munkáltató stb. Által)
kerül sor, és különösen a vizsgahelyzetekre. Még akkor is, ha nem felelősek a vizsga kudarcáért, saját maguknak tulajdonítják és a fent leírt ciklus bekövetkezik. Gyermekek, akik a helyzettől függetlenül szüleik támogatására támaszkodnak, és akiknek lehetőségük van kipróbálni őket gyermekkor magabiztosabbak és kevésbé hajlamosak a vizsga-szorongásra.
Különösen 20-30 éves kor között, az közötti átmeneti időszak gyermekkor/ pubertás és felnőttkor, sokan hajlamosak a vizsga kidolgozására idegek, mivel tanulmányok vagy edzés miatt óriási stressznek vannak kitéve. A felnőttként felfogott és önmagáért felelős személyekkel szemben támasztott követelményeket teljesíti a belső érési folyamat és az az érzés, hogy még nem képes betölteni a felnőttként betöltött szerepet. Tesztelje a szorongást nem könnyedén vett betegség, de pszichológiai stratégiákkal jól segíthet.
A terápiának arra kell törekednie, hogy a helyzeteket a lehető legobjektívebben értékelje, és ne csúsztasson olyan destruktív gondolkodási mintákba, amelyek negatív orientációjuk révén rombolják a hangulatot és az önbizalmat, és ezáltal a fizikai jólétet. Fontos, hogy a vizsga szorongásában túlsúlyban lévő negatív gondolatokat pozitív gondolatokkal ellensúlyozzuk. A gondolatok és fantáziák fontosak és hasznosak, és segíthetnek a vizsga legyőzésében idegek.
A gondolkodás és az érzés közötti kapcsolat megteremtésére szolgáló egyszerű stratégiák közé tartozik az úgynevezett „érzelmek ABC-je”. Az első lépés a rendkívül stresszes helyzet leírása, amennyire az érzések nem befolyásolják. A következő lépés a saját gondolatairól, elvárásairól és hozzáállásáról szól.
Az utolsó lépésben részletesen meg kell vizsgálni az érzéseket és a viselkedési mintákat. A helyzet ezen részletes vizsgálata segíthet feltárni az önértékelésre negatív hatással járó viselkedési mintákat és gondolkodásmódokat, és célzottan dolgozni rajtuk. Más megközelítések viselkedésterápia, pszichodinamikai terápia vagy hipnózis.
Viselkedésterápia feltételezi, hogy minden viselkedés és tapasztalat ki van képezve, és ezért újra megtanulható. A foglalkozások során a káros magatartásformákat olyan környezetben kezeljük, amely számára kedvező tanulás és kifejezetten más viselkedés váltja fel őket. Ennek során a stressz addig növekszik, amíg az ijesztő helyzetet, ebben az esetben a vizsgát végül el nem lehet viselni.
A pszichodinamikai terápia Freud pszichoanalitikus elméletéhez vezet vissza. Feltételezi, hogy egy személyben több ellentmondó vágy és motiváció létezik. A folyamat során felmerülő belső konfliktusok kifelé irányuló szelepet keresnek.
A kialakuló viselkedési mintákat gyakran károsnak és nem kívántnak érzékelik. A mögöttes problémát, a belső konfliktust azonban figyelmen kívül hagyják. A pszichoanalitikus megközelítés most megkísérli ezen alapproblémák kezelését és megoldását.
Ebben az értelemben alaposabb, mint a terápia más formái, mivel nemcsak a káros viselkedésen, hanem annak okán is működik, de hosszabb időt is igénybe vesz. Ezért ezt a terápiás formát nem szabad röviddel a vizsgálat előtt választani. A hipnózis tudatosan elindított, mély állapot kikapcsolódás.
Ha terápiásán alkalmazzák, akkor beszélhetünk róla hipnoterápia. A hipnózis vizsgálatakor olyan helyzetek tapasztalhatók, amelyek azonban pozitívan alakulnak. Ezt a gondolkodási folyamatot használhatja a agy mint pozitív élmény és erősíti az önbizalmat. Így a pozitív gondolatok képezhetők. Ezenkívül a tudattalan motivációk és konfliktusok tisztázhatók egy hipnózisban, és a továbbiakban tovább dolgozhatók.
