Terápia
Eltekintve a speciális kezeléssel antibiotikumok a fent említettek, mint például a klindamicin, további intézkedéseket kell hozni a MRSA. Nemcsak akkor, ha a csíra tünetessé vált, hanem akkor is, ha bebizonyosodott egy tünetmentes kolonizáció, akkor a betegeket (és a személyzetet is!) Meg kell tisztítani.
Ez azt jelenti, hogy a szennyeződés helyétől függően naponta speciális antiszeptikus szappant (Skinsan Scrub) vagy orr kenőcsöt (Mupirocin) kell használni, hogy megszabaduljon a csírától. Ennek a kezelésnek a sikerét az orvos által a korábban gyarmatosított területről legkorábban 3 nappal a kezelés megkezdése után vett kenet segítségével lehet meghatározni. Továbbá minden olyan munkafelület vagy berendezés, amellyel a MRSA a beteg érintkezésbe kerülését rendszeres időközönként fertőtleníteni kell.
Ezenkívül a beteget elkülönítik. Ez azt jelenti, hogy a páciens általában egyetlen szobát kap a kórházban. Ebbe a szobába csak a száj védőruha és védőruha.
A helyiség elhagyása előtt és után feltétlenül el kell végezni a higiénikus kézfertőtlenítést. A betegek eldobható tárgyait egy speciális hulladékgyűjtőben kell eltávolítani. Különleges irányelvek is vannak a MRSA betegeket, amelyeket meg kell figyelni. Bár nincs szükség külön műtőre, lehetőség szerint és különleges esetben a műtétet a nap végén kell elvégezni fertőtlenítőszerek kell használni. Mindezen magatartási szabályok révén megpróbálja a lehető legalacsonyabban tartani a multirezisztens csíra terjedését.
MRSA teszt
Az MRSA vizsgálatának elvégzéséhez először a megfelelő mintákat kell venni. Erre a célra az érintett bőrfelületek vattapamacsát vesznek. Sok klinikán ezt már a kórházba történő felvételkor szokták elvégezni.
A legtöbb esetben a mintát néhány reprezentatív testrégióból veszik, különösen a orr és a torok és az ágyék területe. Ha MRSA kolonizációja hólyag vagy vénás katétereket gyanítanak, közvetlenül belőlük vesznek mintát, vagy az eltávolított katéter egyes részeit egyszerűen közvetlenül küldik be. Az MRSA tényleges kimutatására különféle módszerek léteznek. A klasszikus módszer a minták laboratóriumi tenyésztése.
Az inkubációs idő miatt azonban a baktériumok gyarmatok nőnek, ez néhány napot igénybe vesz. Mikrobiológiai laboratóriumokban, baktériumok termesztik a vér-agar táptalajt tartalmaz. Kezdetben csak a Staphylococcus Aureus kimutatható, amelyet egy bizonyos telepalak és növekedési viselkedés jellemez.
Függetlenül attól, hogy ez akkor MR Staphylococcus Aureus, azaz a Staphylococcus Aureus a meticillin-rezisztens (vagy köznyelven több-rezisztens) törzset ezt követően további vizsgálatokkal kell meghatározni. Ezután antibiotikum segítségével meghatározzuk a tenyésztett kórokozók rezisztenciáját vérlemezkék és az úgynevezett agar diffúziós teszt, vagy hígítási sorok készítésével. Alternatív megoldásként olyan tápközegeket is használhatunk, amelyek már tartalmaznak megfelelő antibiotikumot, így csak rezisztens Staphylococcus törzsek nőnek rajtuk.
A módszer hátránya egyértelműen az, hogy a termesztés több napig tart, de viszonylag olcsó és könnyen elvégezhető. Alternatív megoldásként vannak olyan újabb fejlesztések, amelyek az MRSA-t közvetlenül, úgynevezett PCR segítségével észlelik. Ebben a polimeráz-láncreakcióban (PCR) a baktérium DNS-fragmenseit amplifikálják, majd detektálják.
Ez lehetővé teszi az MRSA kórokozó bakteriális DNS-ének közvetlen kimutatását a telepek tenyésztése nélkül. Ez a módszer sokkal gyorsabb és csupán 2-3 óra múlva nyújt eredményt. Ezért elsősorban a gyarmatosítás gyors kizárására szolgál. Ez különösen akkor hasznos, ha az emberek kapcsolatba léptek MRSA-fertőzöttekkel, hogy gyorsan kizárják a fertőzést.
