Terápia és intézkedések
A terápia aplasztikus vérszegénység nagyon összetett, és meghaladná egy ilyen cikk kereteit. A terápia célja a gyógyítás aplasztikus vérszegénység az ügy harcával. Az októl függően ezért a kezelőorvosnak egyénileg kell megterveznie.
Ez függ a beteg korától, a betegség súlyosságától és egyéb tényezőktől is. A „legvégső megoldás” allogén őssejt-transzplantáció, más néven csontvelő átültetés. Ez a nagyon hatékony lehetőség azonban számos kockázattal jár, ezért használatát mindig tapasztalt hematoonkológusnak kell egyedileg mérlegelnie.
Nagyon fontos összetevő a támogató terápia is, amely alatt minden olyan orvosi intézkedést értünk, amelyet a beteg kíséretére és támogatására hajtanak végre. Tanulmányok kimutatták, hogy a támogató intézkedések jelentősen megnövelték a túlélés valószínűségét. Először is a fertőzés megelőzése fontos itt, mivel még a banális fertőzések és a valójában viszonylag ártalmatlanok, mint például a penész, akut életveszélyes veszélyt jelentenek a fogyatékossággal élő betegek számára. aplasztikus vérszegénység.
Ide tartozik a különleges higiénia figyelése, azaz a rendszeres kézmosás vagy fertőtlenítés, a megfázással való érintkezés hiánya vagy akár az úgynevezett fordított elszigetelés kórházban. Megelőző használata antibiotikumok szintén szükség lehet. Továbbá egy „aplasztikus diéta”Követendő, amely például a következőket tartalmazza: Ezeket az intézkedéseket nem minden betegnél kell teljes aplasztikus formában betartani, a részletekről mindig a kezelőorvosnak kell döntenie.
További támogató intézkedések a transzfúzió vér termékek stimulálása csontvelő és a mellékhatások kezelése a megfelelő terápiával. - a felnyitott ételeket 24 órán belül el kell fogyasztani, különben el kell dobni
- Nincs friss, hámozhatatlan étel (főleg saláta nélkül!) - élelmiszer, amely nincs ipari csomagolásban, jól főzve vagy átfőzve
- Nincs nyers tejtermék fogyasztása
Várható élettartam aplasztikus vérszegénységben
A várható élettartam több tényezőtől függ. Először is, az aplasztikus vérszegénység három súlyossági fokra osztható (közepes, súlyos, nagyon súlyos). A besorolás a különböző számok alapján történik vér sejtekben.
Minél kevesebbet vér sejtek a csontvelő termel, annál súlyosabb a betegség. A neutrofil granulociták száma, amelyek: fehérvérsejtek, és a diagnózis feletti életkor a legfontosabb prognosztikai tényező. Az alacsony granulocitaszám a betegség súlyos lefolyását jelzi, rossz prognózissal, mivel a valóban ártalmatlan kórokozók, például gombák (pl. Aspergillus) immunvédelme ezután súlyosan károsodik.
A betegség enyhe súlyosságával azonban a várható élettartam alig korlátozott. Mérsékelten súlyos és súlyos kórfolyamatok esetén, úgynevezett allogén őssejt-transzplantáció (ASZT) utolsó intézkedésként hajtható végre, ha a betegség más intézkedésekkel nem kezelhető. Ez a terápia nagyon drasztikus intézkedést jelent, amelynek során a beteg csontvelőjét megsemmisítik, majd az egyetlen donor helyettesíti.
Az ASCT-nek számos mellékhatása van és kilökődés esetén életveszélyes lehet, de az aplastikus vérszegénység súlyos formája is gyakran végzetes. A támogató intézkedések, azaz a szövődmények megelőzése és kezelése szintén nagyon fontosak. A fertőzések megelőzése itt nagyon fontos, de a vérzést és a vérszegénységet is jól meg kell figyelni és szükség esetén kezelni kell.
A sorozat összes cikke:
