Terápia | Lépfene

Terápia

Kezeléskor lépfene, elengedhetetlen a betegség mielőbbi felismerése. Mivel lépfene baktérium okozza, az antibiotikum terápia a leghatékonyabb. Az antibiotikum penicillin különösen hatásosnak bizonyult a bőr számára lépfene.

Egyéb szóbeli antibiotikumok mint például az eritromicin vagy a ciprofloxacin szintén segíthet a lépfene végzetes következményeinek megelőzésében. Mivel a bél és a tüdő lépfene csak a késői szakaszban válik észrevehetővé, az antibiotikumot intravénásan injektálják, hogy elérjék a vér a lehető leggyorsabban. Az adminisztráció antibiotikumok körülbelül 2 hónapos időtartamon keresztül kell elvégezni, mert hosszú időbe telik, amíg például a genny hólyagok visszahúzódnak és amíg a baktériumok mind ártalmatlanná tették.

Antitest beadása is lehetséges. Ezek antitestek az antrax toxin úgynevezett letális tényezője (LF) ellen irányulnak. Ez a halálos tényező a toxin alegysége, és biztosítja, hogy testsejtjeink átkerüljenek a sejthalálba.

Ha gátolja ennek a halálos tényezőnek a hatását, életben tarthatja saját testsejtjeit. Ez támogatja a szervezet saját immunválaszát. Az antitestek egy további alegység, az úgynevezett protektív antigén (PA) ellen irányul, megakadályozza a toxin kórokozó hatását. Így például elnyomják az ödéma kialakulását. A bőr lépfene során kialakuló pustulát ezen kívül ki kell vágni.

megelőzés

A lépfene elleni profilaxis oltással lehetséges. Ezt a vakcinát először állatokon tesztelték, majd később különösen a hadseregben találta meg jelentőségét, mert a lépfene spórákkal, mint biológiai fegyverrel folytatott harc tilos, de újra és újra alkalmazták. Ezt az oltást azonban mind a mai napig nem engedélyezték Németországban, mert nagyon magas mellékhatásai vannak.

Ezenkívül óriási idő- és erőfeszítésekkel jár. Az első 18 hónapban 6 oltásra van szükség, ezt követően évente új oltáson kell átesnie. Mivel a kezelés antibiotikumok magasabb a sikeraránya, az oltást nem használják profilaxisként Németországban. Németországban tilos az állatok oltása profilaxisként is! A toxinnal való esetleges érintkezés esetén mindenképpen meg kell tenni a megfelelő higiéniai intézkedéseket (kézmosás, fertőtlenítés) és orvoshoz kell fordulni.