Terápia | Ízületi gyulladás

Terápia

A diagnózis felállítása után a arthritis a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, hogy megakadályozzák vagy legalább késleltessék a ízületek. A terápia kezdetben az alapbetegségen alapul. Fertőzéssel összefüggő arthritispéldául a fertőzés ellen küzdenek antibiotikumok vagy vírusellenes vagy gombás gyógyszerek, a kórokozótól függően.

Arthritis okozta köszvény kezelhető húgysavcsökkentő gyógyszerek, például allopurinol. Autoimmun arthritis esetén a terápia az immunválasz elnyomásán alapul (immunszuppresszív gyógyszerek). Rendszerint, kortizon vagy a kortizonhoz hasonló gyógyszerek (glükokortikoidok) kezdetben használják.

Ha egyetlen ízületet súlyos gyulladás érint, kortizon közvetlenül az ízületbe is beadható. Ennek az az előnye, hogy kevesebb mellékhatás jelentkezik az egész szervezetben, mivel a gyógyszer csak lokálisan hat az ízületben. Autoimmun betegségek súlyos eseteiben erősebb immunszuppresszív gyógyszerek mint például a leflunomid vagy metotrexát használt.

Ez utóbbit nagy dózisban használják kemoterápiás kezelés mert rák, de az ízületi gyulladás kezelésére általában alkalmazott dózis sokkal alacsonyabb, ezért kevesebb mellékhatása van. A hosszú távú kezelésében rheumatoid arthritis, ezek a gyógyszerek alapvető terápiás szerként vagy DMARD-ként ismertek - betegségmódosító reumatikus gyógyszerek -, mert kifejezetten beavatkoznak a betegség lefolyásába. Megakadályozzák a betegség előrehaladását és elkerülhetik a késői hatásokat, ha a terápiát időben elkezdik.

A hatás érzése azonban akár több hónapig is eltarthat. A kezdeti szakaszban kortizon ezért emellett adják, ahol a dózis gyakran csökkenthető, ha a DMARD-ok életbe lépnek. A DMARD-ok új csoportja az úgynevezett biológiai anyag.

Ezek génmanipuláltak fehérjék amelyek bizonyos gyulladásos anyagok vagy gyulladást elősegítő immunsejtek ellen hatnak. Gyakran gyorsabban hatnak, mint a hagyományos DMARD-ok, és gyakran alkalmazzák olyan betegeknél, akiknek nem volt más terápiája. Mert fájdalom, gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók (NSAID-ok, nem szteroid gyulladáscsökkentők), mint pl Diclofenac az ízületi gyulladás minden formájához szükséges. Fizioterápia és fizikai kezelések, például hidegterápia ill elektroterápia segíthet csökkenteni a fájdalom és javítsa a mobilitást.

Késői hatások és prognózis

Míg az ízületi gyulladásban szenvedő betegek korábban erősen deformált kezük alapján voltak felismerhetők, manapság az ilyen késői hatások sok esetben elkerülhetők a korai terápiával. Kezelés nélkül az ízületi gyulladás a porcogó a csont pedig a szinoviális membrán krónikus gyulladása miatt. Ez korlátozza vagy akár teljesen megakadályozza a mobilitást.

Hosszú távon az ízület elveszíti funkcióját és merevvé válik. Mivel inak és a környező lágyrészeket is befolyásolhatja, deformációk és rossz pozíciók léphetnek fel. Ha az ízületi gyulladást időben diagnosztizálják és ennek megfelelően kezelik, a betegség ma általában jól kontrollálható. Mindazonáltal a betegeknek képzés, önsegítő csoportok vagy foglalkozási terápia formájában kell segítséget kérniük a betegség mindennapi életének jobb megbirkózása érdekében.