A tehetség elősegítése
A meglévő nagy tehetségek népszerűsítése érdekében a koncentrációs játékok különösen ajánlottak. Erre a célra fejlesztettünk ki egy játékot egy játékgyártóval kombinálva, amely játékosan elősegítheti az tehetséget. A koncentráció és a játékok kombinációja révén a különböző célok nagyon jól elérhetők.
Különös hangsúlyt fektetünk a játék kiváló minőségére és kivitelezésére. A következő ábrán láthatja az intelligencia eloszlását a Gauss-eloszlás szerint. A kis dobozban lévő értékek megegyeznek a megfelelő IQ-val.
Az IQ önmagában azon a megfontoláson alapul, hogy egy átlagos hallgató az IQ 100-at kapja. Ez azt jelenti, hogy az összehasonlító csoportjában (= azonos tárggyal tesztelt társai) körülbelül 50% -kal jobb eredmény érhető el. Az IQ 100 mellett megkapja a percentilis rangot (PR) 50.
Ez azt jelenti, hogy a percentilis rang segítségével meghatározható, hogy az összehasonlító csoportban hány gyermek teljesített rosszabbul. Az alábbi táblázat azt hivatott szemléltetni, hogy az intelligencia tartomány és a percentilis rang milyen mértékben függ össze. Intelligencia hányados (IQ) | percentilis rang (PR) <70 | <2 70-79 | 2-8 80 - 89 | 9 - 23 90 - 109 | 25 - 73 110 - 119 | 75 - 90 120 - 129 | 91 - 97> 129 | > 97A Heller és Hany szerinti müncheni tehetségmodell alapján, amely FJ Mönks „triádikus kölcsönös függőségi modellje” (lásd a fenti ábrát) által kidolgozott modellen alapult, az ember egyéni képességeit fel kell osztani kognitív és nem kognitív személyiségjegyek.
Kognitív jellemzők Nem kognitív jellemzők
- Kifejező képesség
- Matematikai készségek
- Technikai - konstruktív képességek
- Kivonhatóság
- Memória teljesítmény
- Logikus érvelés
- Általános ismeretek
- ...
- Teljesítőképességre és erőfeszítésekre való hajlandóság, kíváncsiság és szomjúság a tudásra
- Munka- és stresszkezelési stratégiák
- Teljesítmény motiváció
- Személyiség
- Kreativitás
- Kiegyensúlyozott önkép, erkölcsi tudatosság
- A felelősség vállalása
- ...
Ennek megfelelően az összes befolyásoló tényező diagnózisának a lehető legszélesebbnek kell lennie az intelligencia lehető legpontosabb vizsgálata érdekében. Mivel az értékelés során különösen a külső tényezők (= környezeti tényezők) bizonyos szubjektivitásnak vannak kitéve, az alkalmassági tényezők (prediktorok) és a teljesítményterületek (kritériumok) bizonyos részterületei intelligencia teszteléssel bizonyíthatók. A nem kognitív személyiségjegyek egyes területei, például a stressz kezelése vagy a munkastratégiák, szintén megjeleníthetők a teszthelyzetben.
A diagnózis egy tapasztalt pszichológus kezébe tartozik. A tudás jelenlegi állapotára való tekintettel egy ilyen felmérés nemcsak az intelligencia hányados tényleges meghatározását foglalja magában, hanem a szülők és a tanárok felmérését is a környezeti tényezők és a nem kognitív személyiségjegyek megkülönböztetése és értékelése céljából. Osztálytársak (= kortárs csoport) felmérését nem végezzük.
Mivel a felnőttek számára már nehéz ilyen értékeléseket elvégezni az iskolai évfolyamoktól függetlenül, különösen az általános iskolás korú gyermekek nagyon kritikátlanok. A felmérések kimutatták, hogy a szimpátia, de az iskolai eredmények is (ha ismertek) különös hatással vannak a tehetség megítélésére. A tehetség felmérésére irányuló szakértői vélemények általában nem csak a nyilvánvaló információkat (dátum, az intelligencia-teszt részletei, az anamnézis, a vizsgálat oka) tartalmazzák, hanem mindenekelőtt a gyermek teszthelyzetben tanúsított magatartására és a tényleges vizsgálati eredményekre vonatkozó állításokat is.
A szakértői vélemények általában a pszichológus véleményével zárulnak a tehetség megítélésével kapcsolatban. Ezek az állítások további információkat tartalmazhatnak a szülőkkel és a tanárokkal készített interjúkból. Ezek az interjúk (lásd fent) különösen hasznosak lehetnek, mert mindkét csoport már hosszabb ideig elkísérte a gyereket, és különböző helyzetekben megismerhették a gyereket.
Az intelligencia mérésére használt teszt változó. Mivel az intelligencia hányadosa önmagában nem általános mérőszám, hanem csak egy adott teszteljárással kapcsolatos intelligencia jelenlegi állapotát tükrözi, egy ilyen jelentésben meg kell jegyezni, hogy mely eljárásokat használták. Minden olyan vizsgálati eljárásnak, amelyet egy pszichológus használ az intelligencia diagnosztikájában, bizonyos minőségi kritériumoknak kell alávetni tárgyilagosság.
Ezért általában jót érnek el megbízhatóság, amely a megbízhatóságot jelenti (a mért érték és a valós érték nagy valószínűséggel egyezik meg). Az intelligencia tesztek különböző minőségi kritériumokon alapulnak, így feltételezhető, hogy a teszt eredményének helyességét nem kell megkérdőjelezni (= érvényesség). Természetesen az eredménynek objektívnek is kell lennie, vagyis nem szabad befolyásolni sem az előadás során, sem az eredmény értékelése vagy értelmezése során.
Mivel sokféle eljárás létezik az intelligencia hányadosának meghatározására, így az intelligencia és az egyéni fejlettségi szint mérésére, itt csak néhány teszteljárást tárgyalunk példaként. Ez egyrészt a HAWIK (Hamburger Wechsler Intelligenztest für Kinder), a CFT (Culture Fair Intelligence Test) és a müncheni Nagy tehetség Battery, amely különleges módon próbálja figyelembe venni a különböző szempontokat a Heller és Hany szerinti tehetségmodell szerint (lásd fent). A HAWIK különféle alteszteken keresztül tesztel, mint például a kép kiegészítése, általános ismeretek, számítási gondolkodás stb.
a gyakorlati, verbális és általános intelligencia. A CFT méri a gyermek egyéni képességét a szabályok felismerésére és bizonyos jellemzők azonosítására. Azt is méri, hogy a gyermek mennyire képes a verbális problémák felismerésére és megoldására.
A teszt öt különböző részvizsgálatból áll. Az egyik teszteljárás, amely már tartalmazza a tanári felmérést ellenőrzőlista formájában, a Heller és Perleth müncheni High Graft Battery, amely jelenleg még fejlesztés alatt áll. A tehetség müncheni modellje alapján az egyes szempontok, amelyek meghatározzák a fejlődést különleges tehetségek integrálódnak a tanulmányba. Így a gyermek kognitív képességeivel kapcsolatos általános szempontok mellett a társadalmi kompetencia, a motiváció, a személyes érdekek, valamint az uralkodó iskolai és családi légkör kérdésével is foglalkozunk. Ez a teszteljárás kezdetben két különböző kiadásban lesz elérhető: MHBT-ként az általános iskolák számára és MHBT-ként a középiskolák számára.
